197926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikopeptid antibiotikumok kinyerésére
197926 6 5 pórusfaji. látszólagos átlagos részecske-nagyság térf. felület H U / _ sűrűség pórust , f ít átmérő eloszlás gyanta Polyamide/ml/g/ /m2 /g/ /g/ml/ (m) (átmérő jjm) SC 6 3,4 16,5 0,25 2 10~7 60% <350 PA 400 2,8 21,5 0,28 10 ~7 100% <300 A találmány szerinti általános eljárás foganatosítására egy vizes oldatot — ez egy glikopeptid antibiotikumnak a micélium-lepénytől elkülönített, szűrt fermentlevéből származik, vagy az említett fermentlé feldolgozása során keletkezik, vagy egy glikopeptid antibiotikum (a teikoplanin, egy, a fentiekben felsorolt teikoplaninhoz hasonló vagyület vagy az A 40926 antibiotikum) kémiai átalakítására irányuló reakcióban keletkezik — kb. 20 ml/cm2,/óra — kb. 400 mt/cm2/óra tartományba eső folyadékáramlási sebességgel felviszünk egy poliamid gyantát tartalmazó oszlopra. Ha nagy áramlási sebességre van szükség, a vizes oldatot az oszlop aljáról alkalmazott szívatással vagy nyomás alatt visszük fel az oszlopra, nagyobb részecske-átmérőjű gyantát alkalmazva. Az utóbbi esetben a poliamid gyanta adszorpciós kapacitásának kismértékű csökkenése figyelhető meg. Egy másik megoldás szerint e poliamid gyantát hozzáadhatjuk az antibiotikumot tartalmazó oldathoz, meghatározott időtartamon át — ez 0,5 óra és 6 óra között változhat — alaposan kevertetjük a rendszert, majd a kimerült oldatot eltávolítjuk. A fermentlevet vagy a feldolgozás során keletkező oldatot — amelyekből az antibiotikumot tartalmazó vizes oldat előállítható — a szokásos kísérleti üzemi vagy üzemi léptékű eljárásokkal nyerjük ki. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a fermentációs eljárás során különböző adagolásokat hajtunk végre megfelelő prekurzorokbói annak érdekében, hogy szelektíve növeljük a glikopeptid antibiotikum komplex egyes főbb komponensei arányát (1. pl. a 8512795 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírást). A poliamid gyantával érintkezésbe hozott fermentlé vagy vizes oldat pH-ja a 4—10 tartományba eshet; ez az érték előnyösen 5— 8. Az oszlopra kerülő oldat változó mennyiségű, vízzel elegyedő oldószert tartalmazhat a szilárd anyagok kicsapódásának megelőzésére, amely csapadék eltömné az oszlopot. A találmány szerinti kinyerési műveleteknek alávetett vizes oldatban az antibiotikum-koncentráció tág határok között változhat. A jelenleg kísérleti üzemben és üzemi léptékű műveletekben alkalmazott gyakorlati feltételek mellett ennek értéke általában 50— 20.000 ppm (tömeg/térf.). Ha a kiindulási fermentlében az antibiotikum-aktivitás nem túlságosan alacsony, a 4 poliamid gyantán való egyszeri átvezetéssel megfelelő tisztasági fok érhető el. A vizes oldatban lévő antibiotikum tömegegységére alkalmazott poliamid gyanta meny- 15 nyisége általában a használt gyanta adszorpciós hatékonyságától függ. Az egyes gyanták adszorpciós hatásfoka előkisérletekkel határozható meg oly módon, hogy a glikopeptid antibiotikumot egy bizonyos koncentráló cióban tartalmazó vizes oldatot több különböző mennyiségű minta formájában vezetjük át egy oszlopon, amelyet egy bizonyos térfogatú poliamid gyantával töltöttünk meg. Az oszlopról lefolyó részleteket HPLC?5 vei vizsgáljuk meg, a glikopeptid antibiotikum tartalom meghatározására. Ha a HPLC meghatározás arra mutat, hogy a vizsgált minta egy bizonyos részletének felviteléből származó eluátumban antibiotikum van je- 30 len, ezt arra utaló jelnek tekintjük, hogy a poliamid gyanta telített. Az adszorbeált antibiotikum mennyiségét annak az eluátumnak az össztérfogata alapján számítjuk ki, amely nem mutat antibiotikus aktivitást. 35 A találmány szerinti kísérleti üzemi vagy üzemi léptékű kinyerési eljárásban alkalmazott poliamid gyanta térfogata előnyösen nagyobb, mint az előbbiekben leírt módon meghatározható telítési térfogat. 40 A jelenleg alkalmazott műveletekben a poliamid kromatográfiás gyanta és a vizes oldatból kinyerni kívánt glikopeptid antibiotikum aránya általában az 50—250 tartományban helyezkedik el — előnyösen 60—200 —, 45 gyanta-liter/kg antibiotikum dimenzióban. A poliamid gyanta elúcióját rendszerint szobahőmérsékleten hajtjuk végre, a nehézségi erő kihasználásával, vagy szívatás vagy nyomás alkalmazása mellett. Eluálószerként 50 vizes oldószer-elegyet használunk fel; ez előnyösen víz és egy vagy több vízzel elegyedő szerves oldószer elegye, amelyenek pl. a rövidszénláncú alkanolok, az aceton, a metil-etil-keton, a tetrahidrofurán, dioxán és az 55 acetonitril. A leginkább kitüntetett eluáló elegyek olyan vizes oldatok, amelyek a vizen kívül egy rövidszénláncú alkanolt (pl. metanolt) vagy acetont tartalmaznak, a kb. 1:9 — kb. 9:1 60 (térf./térf.) arányban. Ehhez az elegyhez megfelelő mennyiségű — az elegyben oldódó — savat vagy bázist adunk annak érdekében, hogy az eluátum pH-ját a 3—11 tartományban tartsuk. gcj A pH értéknek a kívánt szinten való tartására pufferoldatok is alkalmazhatók.
