197916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sfingozin származékok előállítására
197916 4 visel); a kapott (II) általános képletű, a 4- és 6-helyzetben védett D-galaktózt (ahol R és R’ a fenti jelentésű) alkálifém-perjodáttal vagy ólom-tetraacetáttal oxidáljuk; a kapott (III) általános képletű, a 2- és 4-helyzetben védett D-treózt (ahol R és R' a fenti jelentésű) valamely bázis, illetve valamely bázis és egy só jelenlétében valamely R3-CH2-foszfonáttal vagy R3-CH2-trifenil-foszfónium-halogeniddel reagáltatjuk (mely képletben R3 jelentése a fent megadott); a kapott (IV) általános képletű vegyületben (ahol R, R’ és R3 a fenti jelentésű) levő szabad hidroxilcsoportot O-trifluormetánszulfoná lássál, metánszulfoná lássál vagy p-toluolszulfonálással, majd a keletkező O-szulfonil-származék és alkálifém-azid reakciója útján azidocsoporttá alakítjuk; a kapott (V) általános képletű vegyületből (ahol R, R’ és R3 a fenti jelentésű) az alifás lánc 1- és 3-helyzetű hidroxilcsoportjain levő védőcsoportot savas hidrolízissel (VI) általános képletű 2-azido-l ,3-dihidroxi-vegyület (ahol R3 a fenti jelentésű) képződése közben lehasítjuk; majd a kapott (VI) általános képletű vegyületet a) a 2-, 3-, 4- és 6-helyzetű hidroxilcsoportokat AC acilcsoporttal védett formában tartalmazó D-glükóz O-trifluor- vagy O-triklór-acetamidátjával vagy 1-halogén-származékával glikozidáljuk, majd a kapott vegyületből az AC aciicsoportokat bázikus katalízissel (XII) általános képletű vegyület (ahol R3 a fenti jelentésű) keletkezése közben lehasítjuk; vagy b) valamely trifenil-metil-, monometoxi-trifenil-metil-, tercier butil-, triklór-acetil-, trimetil-szilil-, tercier butil-dimetil-szilil- vagy tercier butil-difenil-szilil-haiogeníddel reagáltatjuk; a kapott (VIII) általános képletű, védett primer hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületben (mely képletben R” jelentése hidroxil-védőcsoport) a szekunder hidroxilcsoportot R’” acilcsoporttal blokkoljuk; a kapott (IX) általános képletű vegyületből (ahol R”, R’” és R3 a fenti jelentésű) az R” hidroxil-védőcsoportot lehasítjuk, éspedig előnyösen trifenil-metil- vagy valamely szilil-védőcsoport esetében előnyösen savas hidrolízissel vagy trifenil-metil-védőcsoport esetében előnyösen bór-trifluorid-éteráttal; a kapott (X) általános képletű vegyületet (ahol R’” és R3 a fenti jelentésű) a 2-, 3-, 4- és 6-helyzetű hidroxilcsoportokat Ac acilcsoporttal védett formában tartalmazó D-glükóz O-trifluorvagy O-triklór-acetimidátjával vagy 1-halogén-származékával glikozidáljuk; majd a ka-, pott (XI) általános képletű vegyületből (ahol R3 és R’” a fenti jelentésű) az Ac aciicsoportokat és az R’” védőcsoportot bázikus katalízissel lehasítjuk; majd az a) vagy b) eljárás szerint kapott (XII) általános képletű vegyületben az azidocsoportot — előnyösen kén-hidrogénnel vagy valamely redukálószerrel történő kezeléssel — primer aminocsoporttá alakítjuk; majd a kapott (XIII) általános képletű vegyületet (ahol R3 a fenti jelentésű) valamely R'-OH általános képletű zsírsavval (ahol R1 a fenti jelentésű) vagy reakcióképes származékával acilezzük. Eljárásunkat részletesebben az alábbiakban ismertetjük és az A-reakciósémán mutatjuk be. R'-OH általános képletű szerves karbonsavként — amelyből az (I) általános képletű vegyületekben levő R1 acilcsoport leszármaztatható — pl. az alábbi savak jöhetnek tekintetbe: mirisztinsav C,4H2802; palmitinsav C16H3202; sztearinsav C18H36Ö2; oíajsav C,8H3402; linolsav C]8H3202. Az R3 alifás csoport elágazatlan láncú lehet vagy pedig egy, két, három vagy négy metii-helyettesítőt hordozhat. Ez a szénlánc továbbá telített vagy telítetlen lehet; utóbbi esetben a lánc egy-három kettőskötést tartalmazhat. A kettőskötések cisz- vagy transz-konfigurációjúak lehetnek. R3 előnyösen páratlan számú — különösen előnyösen C13 vagy C15 — a: if ás csoport lehet. A találmányunk tárgyát képező eljárás első lépésében a D-galaktóz 4- és 6-helyzetű h droxilcsoportjait kis szénatomszámú alifás ketonnal (pl. acetonnal, etil-metil-ketonnal vagy dietil-ketonnal) vagy aromás aldehiddel (pl. benzaldehiddel vagy a fenilgyűrűn helyettesített benzaldehiddel) történő reagáltatással védjük meg. Előnyösen benzaldehidet alkalmazhatunk. A reakcióhoz kondenzálószerként általában Lewis-savakat (pl. cink-kloridot, bór-trif luoridot, alumínium-kloridot vagy vas-kloridot) vagy Bronsted-savakat (pl. p-toluol-szulfonsavat) alkalmazhatunk. A D-galaktóznak 4,6-O-benzilidén-D-galaktózzá történő átalakítását pl. Gros E.G. és Deulofeu V. módszerével [J. Org. Chem. 29, 3647—3654 (1964)], míg a D-galaktóz és aceton 4,6-O-izopropilidén-D-galaktózhoz vezető reakcióját Gelas J. és Horton D. módszerével [Carbohydr. Rés. 71, 103—121 (1979)] hajthatjuk végre. Az eljárás második lépésében oxidálószerként pl. alkálifém-perjodátokat (pl. lítium-, nátrium- vagy káliumsót) vagy ólom-tetraacetátot alkalmazhatunk; előnyösen nátrium-perjodátot használhatunk. Az oxidációt előnyösen 7—8 pH-értéken — pl. megfelelő puffer-oldatban — szobahőmérsékleten végezhetjük el. A harmadik reakciólépést képező Wittig-reakciót általában inert gáz-atmoszférában — pl. nitrogén alatt — alacsony hőmérsékleten (pl. —10°C és —20°C közötti hőmérsékleten) és —R3-CH2-foszfónium-halogenid alkalmazása esetén — valamely só (pl. litium-bromid, nátrium-klorid vagy kálium-bromid) jelenlétében végezhetjük el. Bázisként többek között szerves lítium-vegyületeket (különösen fenil-lítiumot vagy lítium-metilátot) továbbá nátrium-amidot, nátrium-metilátot vagy nát-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3