197916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sfingozin származékok előállítására
197916 rium-karbonátot alkalmazhatunk. Oldószerként aromás szénhidrogének (pl. benzol, toluol vagy xilol) vagy éterek (pl. dietil éter, tetrahidrofurán vagy dioxán) jöhetnek tekintetbe; csak vízmentes oldószerek alkalmazhatók. A szabad hidroxilcsoportot oly módon alakíthatjuk azidocsoporttá, hogy a (IV) általános képletű vegyületet O-szulfonálással aktiváljuk, majd a képződő O-szulfonil-származékot (pl. metánszulíonil-, trifluor-metánszulfonil- vagy p-toluolszulfonil-származékot) alkálifém-aziddal reagáltatjuk. A reakció során a D-treóz C2 szénatomjának konfigurációja megfordul. Az O-szulfonálást „Ullmanns Encyklopadie der technischen Chemie” 4. kiadás, 11. kötet 91. oldalán és az utána következő részben foglaltak szerint [Verlag Chemie GmbH, Weinheim, Német Szövetségi Köztársaság (1976)], az ott leírt módszerekkel végezhetjük el. Általában kis szénatomszámú alifás szulfonsavak vagy monociklikus aromás szulfonsavak savhalogenidjeit vagy savanhidridjeit alkalmazhatjuk (pl. metánszulfonil-kloridot, p-toluolszulfonil-kioridot, metánszulfonsavanhidrídet vagy trifluormetánszulfonsavanhídridet). Az O-szulfonálást előnyösen bázis jelenlétében hajthatjuk végre. Minthogy vízmentes körülmények között szerves oldószer (pl. benzol, toluol, tetrahidrofurán, dietil-éter vagy diklór-metán) jelenlétében kell dolgoznunk, bázisként előnyösen tercier szerves aminokat (pl. trietil-amint, dimetil-anilint, piridint, kollidint, lutidint stb.) alkalmazhatunk. A kapott O-szulfonil-származékot előnyösen tisztítás nélkül reagáltatjuk az alkálifém-aziddal (pl. lítium-, nátrium- vagy kálium-aziddal). Mindkét reakciót előnyösen inert gáz atmoszférában (pl. nitrogén alatt), alacsonyabb hőmérsékleten vagy szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. Az eljárás ötödik lépésében az (V) általános képletü vegyületben levő védőcsoportot savas hidrolízissel hasíthatjuk le. Eljárhatunk oly módon, hogy az (V) általános képletű vegyületet szerves oldószerben (pl. diklór-metánban vagy dimetil-formamidban) oldjuk, majd kis mennyiségű tömény sósavval és vízzel bizonyos ideig, előnyösen szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A (VI) általános képletű vegyületet a) közvetlen glikozidálásnak vethetjük alá (VII) általános képletű vegyület keletkezése közben, vagy b) a (VIII), (IX) és (X) általános képletü közbenső termékeken keresztül (XI) általános képletű vegyületté alakíthatjuk és ezt glikozidáljuk. Bár a második eljárás három lépéssel többet tartalmaz, jobb összkitermelést ad és ezért ipari méretekben különösen előnyösen alkalmazható. Ezért ezt az utóbbi eljárást különösen részletesen ismertetjük: A (VI) általános képletű 2-azido-l,3-dihidroxi-vegyületben levő primer hidroxilcsoportot olyan reagenssel hozzuk reakcióba, amely primer és szekunder hidroxilcsoport 5 együttes jelenléte esetén szelektíven a primer hidroxilcsoporttal reagál. Az R” védőcsoportként különösén előnyösen nagy térkitöltésű védőcsoportok jöhetnek tekintetbe, pl. tercier butil-, trifenil-metil- (tritil-), triklór-acetil-, trimetil-szilil-, tercier butil-dimetil-szilil- vagy tercier butil-difenil-sziliI-csoport. Különösen előnyösnek bizonyult a trifenil-metil-, monometoxi-trifenil-metil-, tercier butil-dimetil-szilil- és a tercier butil-difenil-szilil-csoport. Az R” csoport bevitelét a szerves kémia ismert módszereivel, a kiválasztott védőcsoport fajtájától függően végezhetjük el. így pl. a trifenil-metil-csoportot a (VI) általános képletű vegyület és a megfelelő halogenid (pl. trifenil-klór-metán vagy trifenii-bróm-metán) reakciójával vihetjük be. Hasonlóképpen a tercier butil-dimetil-szilil- és a tercier butil-difeni I-szi 1 i I-csoportot is a megfelelő halogenid (előnyösen klorid vagy bromid) segítségével vihetjük be. A kapott, az 1-helyzetben védett hidroxilcsoportot tartalmazó (VIII) általános képletü vegyület 3-helyzetű hidroxilcsoportját R”’ védőcsoporttal megvédjük. A reakciót pl. Ac’OH általános képletű szerves karbonsavval vagy reakcióképes funkcionális származékával történő észterezéssel hajthatjuk végre. E célra elsősorban egyszerű alifás karbonsavakat vagy aromás — különösen monociklikus — karbonsavakat alkalmazhatunk. A benzoesav, helyettesített benzoesavak vagy pivalínsav alkalmazása különösen előnyösnek bizonyult. Az Ac’OH általános képletű karbonsavval végzett észterezést „Ullmanns Encycklopá'die der technischen Chemie” 4. kiadás, 11. kötet, 91. oldalán és az utána következő részben leírt módszerekkel [Verlag Chemie GmbH, Weinheim Német Szövetségi Köztársaság (1976)] hajthatjuk végre. Előnyösen karbonsav-halogenidekkel, tercier szerves bázis (pl. trietil-amin, piridin vagy dimetil-anilin) jelenlétében, vízmentes szerves oldószerben (pl. benzolban, toluolban, tetrahidrofuránban, etil-éterben vagy diklór-metánban) dolgozhatunk. A kapott (IX) általános képletű vegyület l-helyzetében levő R” hidroxil-védőcsoportot trifenil-metil-védőcsoport vagy szilil-védőcsoportok esetében savas hidrolízissel vagy a trifenil-metil-csoportok esetében bór-trifluorid-éteráttal hasíthatjuk le. A kapott (X) általános képletű vegyületben a 3-helyzetű hidroxilcsoport R’” védőcsoporttal blokkolt, az 1-helyzetű primer hidroxilcsoport azonban ismét szabad. A (IX) általános képletű vegyület vagy a (VI) általános képletű vegyület és az 1-helyzetű hidroxilcsoport kivételével Ac acilcsoportokkal védett hidroxiicsoportokat tartalmazó D-glükóz O-triklór- vagy O-trifluor-acetimidátja reakcióját előnyösen Lewis-sav (pl. bór-trifluorid-éterát) vagy trifluormetánszulfonsav-trimetilszililészter katalizáló ha-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 65 4
