197914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfonil-oxi-acil-L-prolin származékok előállítására

197614 talános képletű ciklusos vegyes anhidridet kapunk, amely új köztitermék; a reakcióele­­gyet körülbelül —75°C és körülbelül 25°C közötti hőmérsékletre melegítjük, és a ciklu­sos vegyes anhidridet (V) általános képletű aminosavval vagy annak észterével reagál­­tatjuk bázis, úgymint trietil-amin jelenlété­ben, így (VI) általános képletű ACE-inhibi­­tort kapunk. Ez az eljárás figyelemreméltóan nagy ki­termeléssel hajtható végre, különösen ami a (IV) általános képiétű ciklusos anhidrid képződését illeti a (II) általános képletű ho­­mobifunkcionális és a (III) általános képle­tű heterobifunkcionális vegyületből, továbbá ami a (IV) általános képletű vègyület (VI) általános képletű vegyületté alakítását ille­ti kemospecifikus gyürünyitással. A fenti reakciókat végrehajtjuk úgy, hogy a köztitermékeket nem választjuk el a reak­cióedényből és könnyen hozzáférhető kiindu­lási anyagokat alkalmazunk. Amennyiben a fenti kiindulási anyagok­ban R2 jelentése -(CH2)r-NH2 általános kép­letű csoport, amelyeknek képletében r értéke 1, 2, 3 vagy 4, akkor a kondenzációs reakció során az aminocsoportot védőcsoporttal kell ellátni. Megfelelő védőcsoportok például a benzil-oxi-karbonil-csoport (ezt „Z"-vel is je­löljük), a t-butoxi-karbonil-csoport (ezt „BOC"-vel is jelöljük), a benzil-, benzhidril-, tritilcsoport. A védőcsoportot katalitikus hid­­rogenolízissel, savas kezeléssel vagy más is­mert módszerrel távolítjuk el a reakció befe­jeződése után. A találmány szerinti eljárással előállí­tott új köztitermékek és új végtermékek kö­zé tartoznak a (IV) általános képletű, vala­mint a (B) és (C) képletű vegyületek is. A (VI) általános képletű vegyületek ta­lálmány szerinti előállítása során (II) álta­lános képletű diklorid kiindulási anyagot (III) általános képletű a-hidroxisavval körülbe­lül —85°C és körülbelül —65°C közötti, elő­nyösen körülbelül —75°C és —70°C közöt­ti hőmérsékleten reagáltatunk körülbelül 5 óra és körülbelül 1'óra közötti, előnyösen körül­belül 3 óra és körülbelül 2 óra közötti reak­cióidővel, a (II) általános képletű 'vegyület és a (III) általános képletű vegyület mólará­nyát körülbelül 3:1-től körülbelül 0,5:1-ig ter­jedő és előnyösen körülbelül 1,5:1-től körül­belül 0,7:1-ig terjedő, legelőnyösebben pedig körülbelül 1:1 értékre állítva. A reakciót egy bázis, így trietil-amin, piridin vagy N,N-di­­metil-amin jelenlétében hajtjuk végre a bá­zis és a diklorid mólarányát körülbelül 5:1-től körülbelül 1:1-ig terjedő, előnyösen körülbe­lül 3:1-től körülbelül 1,5:1-ig terjedő, legelő­nyösebben körülbelül 2:1 értékre állítva. A kapott (IV) általános képletű ciklusos vegyes anhidridet nem kell elválasztani a reakcióelegytől, hanem abban melegíthetjük körülbelül —75°C és körülbelül 25°C közöt­ti hőmérsékletre.1 A (IV) általános képletű anhidridet ezután (V) általános képletű imi-3 no- vagy aminosavval vagy észterével rea­­gáltatjuk (bázis, úgymint trietil-amin, piri­din vagy N,N-dimetil-amin jelenlétében, amennyiben az (V) általános képletű vegyü­­letet savval képzett sója, így sósavas sója alakjában alkalmazzuk) körülbelül 0°C-tól körülbelül 35°C-ig, előnyösen körülbelül 20°C- tól körülbelül 28°C-ig terjedő hőmérsékleten, az (V) általános képletű vegyület es a (IV) általános képletű vegyület mólarányát körül­belül 3:1-től körülbelül 0,5:1-ig terjedő, elő­nyösen körülbelül 1,5:1-től körülbelül 0,7:1- ig terjedő, legelőnyösebben 1:1 értékre állít­va; amennyiben bázist is alkalmazunk, azt az (V) általános képletű vegyületre számít­va körülbelül 3:1-től körülbelül 0,5:1-ig ter­jedő, előnyösen körülbelül 1,5:1-től körülbe­lül 0,7:1-ig terjedő mólarányban alkalmaz­zuk. A kiindulási dikioridvegyületeket előál­líthatjuk a 4 452 790 számú (Karanewsky és munkatársai) USA-beli szabadalmi leírás­ban leírt módon. A (B) és (C) képletű vegyületek külön­böző szervetlen és szerves bázisokkal sókat képeznek, amelyek szintén a találmány köré­be tartoznak. Ezek közé a sók közé tartoznak például az ammóniumsók, alkálifémsók—mint a lítium-, nátrium- és káliumsók —- az alká­­liföldfémsók — mint a kalcium- és magnézi­umsók —, a szerves bázisokkal képzett sók — mint például diciklohexil-aminnal, benzatin­­nal, N-metil-D-glukaminnal, hidrabaminnal képzett sók—, az aminosavakkal — például argininnel, lizinnel — képzett sók. Az előnyös sók a nem-toxikus, fiziológiailag elfogadható sók, bár más sók is hasznosak lehetnek, pél­dául a termék elkülönítése és tisztítása so­rán. A sókat szokásos módszerek alkalma­zásával állítjuk elő. Az (I) általános képletű termékek mole­kulájának X-szel jelölt aminosavcsoport vagy észtercsoport része L-konfigurációjú. R, je­lentésétől függően a foszfonil oldalláncban más aszimmetriacentrum is jelen lehet. En­nek megfelelően a vegyületek némelyike dia­­sztereomer formákban vagy azok keverékei­ként is létezhet. A fent leírt eljárásban kiin­dulási anyagként alkalmazhatunk racemá­­tokat, enantiomereket vagy diasztereoizome­­reket. Ha diasztereomer termékeket állítunk elő, ezeket szokásos, kromatográfiás vagy frakcionált kristályosításos módszerrel vá­laszthatjuk el. A (B) és (C) képletű vegyületek, vala­mint azok megfelelő savszármazékai és fizioló­giailag elfogadható sói vérnyomáscsökken­tő vegyületek; gátolják az angiotenzin I de­­kapeptid átalakulását angiotenzin Il-vé, és ezért az angiotenzinek által kiváltott hiper­­tenzió csökkentésére vagy megszüntetésére használhatók. A renin enzim hatására az an­­giotenzinogén — egy pszeudoglobulin a vér­áramban — angiotenzin I-gyé alakul. Az an­giotenzin I az angiotenzint átalakító enzim (ACE) hatására angiotenzin Il-vé alakul. 4 3 5 IP IP 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom