197905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalkán (1,2-C:4,3-C)dipirazol származékok és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197905 A találmány cikloalkano [l,2-c:4,3-c’] dipi­­razoi-származékok előállítására alkalmas el­járásra vonatkozik. Ezek a vegyületek metilezett ciklohepta­­[ 1,2-c:4,3-c’] dipirazol és tetrahidro-benzo­­[ 1,2-c:4,3-c’j dipirazol-származékok. Ezek a vegyületek az (I) általános képletnek felel­nek meg, ebben a képletben R,, R2 R3 és R4 mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport azzal a feltétellel, hogy ezek közül legalább egynek metilcspportnak kell lennie, valamint R, és R3 az egyik nitrogénen helyezkedik el a maga gyűrűjében és a másik nitrogén ket­­tőskötéssél kapcsolódik a szomszédos szén­atomhoz; a szaggatott vonalak azt mutatják, hogy két konjugált kettőskötés van jelen és ezeknek a kettőskötéseknek a helyét az R, és az R3 szubsztituensek helyzete határozza meg; Z jelentése - (CH2)n-csoport, amelyben n ér­téke 2 vagy 3. A találmány szerinti eljárás kiterjed to­vábbá a fenti vegyületek gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóinak az előállítá­sára is. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyógyszerészetileg elfogadható sa­vakkal alkotott savaddíciós sói egyenértékűek a szabad aminokkal a találmány céljai szem­pontjából. Ilyen savaddíciós sók például a szervetlen savakkal, például a hidrogénklo­­riddal, hidrogénbromiddal, kénsavval, foszfor­savval és hasonló savakkal alkotott sók; a szerves karbonsavakkal, például az ecetsavval propionsavval, glikolsavval, tejsavval, piro­­szőlősavval, malonsavval, szukcinsavval, fu­­mársavval, almasavval, borkősavval, citrom­savval, aszkorbinsavval, maleinsavval, hidr­­oxi-maleinsavval és a dihidroxi-maleinsavval, benzoesavval, íenil-ecetsavval, 4-amino-ben­­zoesavvaf, 4-hidroxi-benzoesavval, antranil­­savval, fahéjsavval, szalicilsavval, 4-amino­­-szalicilsavval, 2-fenoxi-benzoesavval, 2-acet­­oxi-benzoesavval, mandulasavval és hasonló savakkal képezett sók; valamint a szerves szulfonsavakkal, így a metán-szulfonsavval és a p-toluol-szulfonsavval alkotott sók. Előnyösek azok a találmány szerinti el­járással előállítható vegyületek, amelyekben Z jelentése - (CH2)3-csoport. Az (I) általános képletü vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy R,-NHNH2 általános képletü hidrazint, amelyben R, hid­rogénatom vagy metilcsoport, egy (II) általá­nos képletü a-szubsztituált ciklusos ketonnal reagáltatunk, amelyben R3 és R4 mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport, n értéke 2 vagy 3 szám és Q je­lentéseik!) (COCH3) vagy=CHN(CH3)2 cso­port. A reakciót melegítés közben közömbös oldószerben, így valamely alkoholban, előnyö­sen metanolban, vitelezzük ki. Abban az eset­ben, ha R, vagy R3 hidrogénatom, a terméket kívánt esetben továbbkezeljük riátrium-hid- 2 1 riddel és metil-jodiddal valamely közömbös oldószerben, így N,N-dimetil-formamidban és így olyan megfelelő vegyületeket kapunk, ame­lyekben R, vagy R3 metilcsoport. Abban az esetben, ha az eljárás során olyan termék­­elegyet kapunk, amelyben a szóbanforgó gyű­rűk bármelyikén van helyettesítés, akkor a keletkező elegyet kromatográfiás úton szét­választjuk. A ciklohepta-dipirazolok előállításánál, ahol n=3, alkalmazott a-szubsztituált ciklu­sos keton kiindulási anyagot ciklohexán-1,3- -dionból kiindulva állíthatjuk elő. Ezt a di­­ketont hagyományos módszerekkel a megfele­lő 2-(dimetil-aminometilén) -származékká ala­kítjuk szabványos módszerekkel. Abban az eselben, ha ezt az anyagot megfelelő hidrazin­­-vegyülettel (például hidrazinnal vagy metil­­-hicrazinnal) reagáltatjuk, akkor ciklizálással indazol-4-ont alakítunk ki, amely a nitrogén­­atomok egyikén helyettesített lehet a kiindu­lási hidrazin-vegyülettől függően. Az inda­­zolont etil-diazoacetáttal reagáltatjuk annak érdekében, hogy metiléncsoportot vigyünk be a karbonilcsoporthoz viszonyítva alfa hely­zetbe. Ily módon egy termékelegyet kapunk, amelyben az a termék van nagyobb mennyi­ségben, amely a bevitt metilénrészt a karbonil- és a pirazolgyűrű között tartalmazza. Ezt a ketont ezután a megfelelő reagenssel reagál­talak és így a kívánt a-szubsztituált keton kiindulási anyagot kapjuk; N,N-dimetil-form­­amid-dimetil-acetál az a-(dimetil-aminometi­lén)-vegyületet adja. A benzopirazolok előá11 ításáhohz, ahol n=2, használt a-szubsztituált ciklusos ketont 1,4-dklohexándion-monoetilén-ketálból állít­hatjuk elő az A) reakcióvázlaton bemutatott mócon. A ciklohexándion-ketált nátrium-hid­­riddel és etil-formiáttai kezeljük az a-íormil­­-vegyület előállítása végett, amelyet azután met 1-hidrazinnal kezelünk izomer pirazolok előállítása céljából. A kapott izomerarányt nagy mértékben befolyásolhatjuk a reakció­hőmérséklettel. Abban az esetben például, ha met 1-hidrazint adunk az a-formil - vegyület metanolos oldatához visszafolyatás közben, akkor a két izomert 1:1 arányban kapjuk. Abban az esetben pedig, ha metil-hidrazint cseppenként adunk az a-formil-vegyület me­­tanclos oldatához jeges hűtés közben, akkor csaknem kizárólag az 1 -metil-termék keletke­zik. Abban az esetben, ha a spirovegyületet elővigyázatosan deketálozzuk, 10%-os ecet­­savban visszafolyatás közben, akkor a jelzett ketont kapjuk. A ketont ezután a kívánt a­­-szubsztituált ciklusos ketonná alakítjuk ha­sonló módon, amelyet a ciklohepta-pirazolon előállítására korábban leírtunk. A találmány szerinti eljárással előállítható dipirazolvegyiiletek hörgőtágító hatásúak és így felhasználhatók hörgőkkel kapcsolatos rendellenességek és tüdőasztma gyógyításá­ra. A gyógyítás a gyakorlatban úgy vitelez­­hető ki, hogy a hörgőtágításhoz megfelelő 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom