197904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbapeném antibiotikumok előállítására

197904 esetben eltávolíthatjuk a szokásos módszerek­kel, például szolvolízissel, kémiai redukcióval vagy hidrogénezéssel. Ha olyan védőcsoportot alkalmazunk, mint amilyen a p-nitro-benzil-, benzil-, benzhidril- vagy 2-naftil-metil-cso­­port, amelyek katalitikus hidrogénezéssel el­­távolíthatók, akkor az (IA’) általános képletü vegyületet alkalmas oldószerben, például di­­oxán, víz és etanol elegyében, tetrahidrofurán, dietil-éter és pufferoldat elegyében, tetrahid­rofurán, vizes dikálium-hidrogén-foszfát-ol­­dat és izopropanol elegyében, hidrogénezhet­jük 100—400 kPa nyomáson, hidrogénező ka­talizátor, így palládium/szén, palládium-hidr­­oxid, platinaoxid stb. jelenlétében, 0 és 50ÓC közötti hőmérsékleten, általában 0,24—4 órán át. Ha az R2 csoport például o-nitro-benzil-cso. port, akkor annak eltávolítására fotolízist is alkalmazhatunk. Az olyan védőcsoportok, mint amilyen a 2,2,2-triklór-etil-csoport, cink­kel végzett enyhe redukcióval távolíthatók el. Ha a védőcsoport allilcsoport, azt egy olyan katalizátor alkalmazásával távolíthatjuk el, amely egy palládiumvegyület és trifenil-fosz­­fin keverékéből áll, alkalmas aprotikus oldó­szerben, például tetrahidrofuránban, diklór­­metánban vagy dietiléterben. Hasonló módon a többi szokásos, karboxil­­csoportot védő csoportot a szakember számára ismert módszerekkel távolíthatjuk el. Végül, amint azt már említettük, azokat az (IA*) álta­lános képletü vegyületeket, ahol R2'jelentése fi­ziológiásán hidrolizálható észtercsoport, példá­ul ecetoxi-metil-, ftalidil-, indanil-, pivaloiloxi­­-metil-, metoxi-metil-csoport stb. a védőcso­port eltávolítása nélkül közvetlenül beadhat­juk a kezelt egyednek, mivel ezek az észterek in vivo hidrolizálnak fiziológiás körülmények között. Magától értetődik, hogy ha az R1, R8, R5 vagy R15 szubsztituens vagy a kvaternerezett heteroaromás csoport, amely az A szubsztitu­­enshez kapcsolódik, olyan funkciós csoportot tartalmaz, amely zavarhat a lefolytatni kívánt reakciónál, akkor ezt a funkciós csoportot egy szokásos védőcsoporttal láthatjuk el, majd ké­sőbb a védőcsoport eltávolításával ismét ki­alakíthatjuk a kívánt védőcsoportot. Az alkal­mas védőcsoportok és bevitelükre, valamint eltávolításukra szolgáló eljárások a szakem­ber számára ismertek. Ugyanúgy, mint más beta-laktám antibio-. tikumoknál, az (IA) általános képletü vegyü­­letekből is előállíthatunk ismert módszerekkel gyógyászatilag elfogadható sókat, amelyek a hatás szempontjából gyakorlatilag egyenérté­kűek a megfelelő (IA) általános képletü ve­­gyületekkel. Például a 3-as helyen az anionos töltésű karboxilcsoportot tartalmazó (IA) ál­talános képletü vegyületet alkalmas közöm­bös oldószerben oldhatunk, és az oldathoz ek­vivalens mennyiségű, gyógyászatilag elfogad­ható savat adhatunk. A kívánt savaddíciós sót a szokásos módszerekkel, például oldószerrel 9 6 történő kicsapással, liofilizálássál stb. nyer­hetjük ki. Némelyik (IA) általános képletü vegyület optikai izomerek, valamint ezek epimer elegyei alakjában képződhet. A találmány valamennyi ilyen optikai izomer és epimer elegy előállítá­sára kiterjed. Például abban az esetben, ha a 6-os helyzetű szubsztituens hidroxi-etil-cso­­port, az K vagy S konfigurációjú lehet. A talál­mány mind a képződő izomerekre, mind azok epimer elegyeire kiterjed. A (VII) általános képletü tiolt például a megfelelő (XIII) általános képletü tioacetát­­ból állíthatjuk elő, ahol A és R6 jelentése a fen­tivel egyező, és a CH3-CO-S-A- oldallánc a pi­­ridiigyűrű egyik szénatomjához kapcsolódik. A (XIII) általános képletü tioacetátot úgy kva­­ternerezzük, hogy a közömbös szerves oldó­szerben, például dietil-éterben, diídór-metán­­ban, dioxánban, benzolban, xilolban, toluol­­ban vagy elegyeikben egy alkalmas (IX) ál­talános képletü alkilezőszerrel reagáltatjuk, ahol R5*jelentése a fenti, X’jelentése egy szokásos kilépő csoport, például halogén­atom (klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen jódatom) vagy egy szulfonátésztercsoport, például mezilát-', tozilát- vagy triflátcsoport. Az alkilezési reakciónál alkalmazott hőmér­séklet nem kritikus, előnyösen 0 és 40°C kö­zött dolgozunk. A (IV*) általános képletü karbapenem in­termedierrel történő reagáltatás előtt a kvater­nerezett tioacetátot savas vagy bázikus hidro­lízisnek vetjük alá a (VII) általános képletü kvaterner tiol kialakítása céljából. Ezt a hidro­lízist célszerűen közvetlenül a (IV) általános képletü vegyülettel való összekapcsolás előtt viielezzük ki annak érdekében, hogy minimá­lis mértékű legyen a viszonylag instabil (VII) általános képletü tiol bomlása. Az oldószerek alkalmas megválasztásával a (IIP) általános képletü vegyületből az (I ál­talános képletü termék előállítását a külön­féle közbenső termékek elkülönítése nélkül vi­­telézzük ki, ún. „egyedényes” eljárással. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó (IA) általános képletü vegyületek és gyó­gyászati szempontból elfogadható sóik a fen­tebb idézett 425 755 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetett analóg szerkezetű (I) ál­talános képletü karbapenemszármazékokhoz hasonlóan értékes antibiotikumok, amelyek farmakológiai tulajdonságaik szempontjából legalábbis egyenértékűek az idézett korábbi szabadalomban leírt hasonló, de a piridinium­­-gyűrű szénatomjain szubsztituálatlan piridi­­nium-metil-tio-karbapenem származékokkal. Az (IA) általános képletü vegyületek és említett sóik főként Gram-pozitív és Gram­­,-negatív baktériumokkal szemben hatásosak, és például a következő célokra használhatók fel: állati takarmányokban adalékként a nö­vekedés elősegítésére; étetmiszerekben tartósí­tószerként; baktericid szerként ipari alkalma­zásokhoz, például vizes festékekhez vagy pa­pírgyárak krétaszuszpenziójához a kártékony 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom