197864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4 mikronnál kisebb közepes szemcseméretű alumínium-trihidroxid előállítására

197864 1 A találmány 4 mikronnál kisebb átlagos szemcsenagyságú egyenletes, szűk szemcse­­méret-eloszlású alumínium-trihidroxidnak túl­telített nátrium-aluminát oldatból őrléssel megnövelt, legalább 8 m2/g fajlagos BET felületű alumínium-trihidroxid jelenlétében melegen történő kicsapásával (kikeveréssel) történő kinyerésére vonatkozik. Régóta ismeretes, hogy alumínium-trihidr­­o'xidnak túltelített nátrium-aluminát oldatból való kicsapásakor az oldathoz oltókristály­ként korábban kristályosított alumínium-tri­­hidroxidot adnak. A műveletet ugyanis olyan hőmérsékleten és olyan közegben hajtják vég­re, amelyen, illetve amelyben a spontán csíra­képződés igen lassú és nehezen vagy egyál­talán nem biztosítható. Ezért a Bayer-féle timföldgyártásban oly módon segítik elő az alumínium-trihidroxid­nak az alumíniumtartalmú ásványok lűgos feltárása után kapott túltelített nátrium-alu­minát oldatból való kicsapását, hogy az elő­ző ciklusban kapott alumínium-trihidroxid jelentős részét visszavezetik a kicsapáshoz. Ez az ismert beoltási eljárás azonban nem­csak a korábban már kicsapott alumínium­­-trihidroxid jelentős részének visszavezetésé­vel jár, hanem mindenekelőtt azzal a hátrány­nyal is, hogy rendkívül változékony nagy­ságú alumínium-trihidroxid szemcsék képződ­nek, amelyek átlagos méretét a méretének az átlag körüli szórását igen nehéz befolyá-. solni. Az alumínium-trihidroxid szemcsék mé­rete ugyanis egyre nő az egymást követő cik­lusokban, aminek következtében., időszakon­ként új kristálycsírák képződnek. Különleges felhasználás céljára szükség van olyan alumínium-trihidroxid előállítására, amely kicsapott szemcséinek átlagos átmérője kisebb 4 mikronnál és amelynek granulomet­­riai eloszlását a kívánt átlagos méret körüli csekély méretingadózás jellemzi. Az alumínium-trihidroxidnak ugyanis kü­lönleges granulometriai eloszlásnak kell len­nie, ha azt bizonyos területeken, így például szintetikus polimerekben égésgátló adalék­ként, a kozmetikai iparban finom dörzsanyag­­ként vagy papíripari adalékként használják. A szakirodalomban számos közlemény utal azoknak a kutatásoknak a jelentőségé­re- és bonyolult problémáira, amelyek célja, hogy ipari szempontból hasznos megoldást találjanak az említett hátrányok leküzdésé­re és az alumínium-trihidroxid szemcsemére­tének szabályozására. A nagyszámú javasolt megoldás egy ré­sze mechanikai módszerek, más része kémiai módszerek alkalmazásán alapul. Az előbbi csoport, a mechanikai módsze­rek alkalmazásán alapuló eljárások lénye­ge, hogy a Bayer-elj,árással előállított durva alumínium-trihidroxid őrlésével állítanak elő általában 1 és 30 mikron közötti átlagos szem­csenagyságú alumínium-trihidroxidot. Ilyen eljárás ismeretes a 2 298 510 sz. francia sza­badalmi leírásból, amely 1 és 25 mikron közötti 2 2 átlagos szemcseméretű kozmetikai célú alumí­nium-trihidroxid előállítására vonatkozik. Az eljárás lényege, hogy a durva hidroxidot egy szerves sav jelenlétében őrlik. Egy ilyen eljá­rás 15 mikronnál nagyobb átlagos szemcse­nagyságú alumínium-trihidroxid előállítására energiafogyasztás és technológiai ráfordítá­sok szempontjából még elfogadható, ha azon­ban ennél sokkal kisebb, például 4 mikron alatti átlagos szemcseméretü alumínium-tri­hidroxidot kell előállítani, akkor ez az eljárás már nagyon költséges, mert a kívánt átlagos méret csak nagy energiafogyasztással és igen nagy őrlési kapacitással érhető el. Ez pedig az eljárás ipari alkalmazását lehetetlenné teszi. Az utóbbi csoportba olyan kémiai módsze­reken alapuló eljárások tartoznak, amelyek szerint túltelített nátrium-aluminát oldatok igen finom alumínium-trihidroxid oltókristály jelenlétében való kikeverésével kívánják biz­tosítani szabályozott granulometriájú és ál­landó méretű alumínium-trihidroxid kinyeré­sét. Egy ilyen több lépéses eljárás ismertetése olvasható az 1 290 582 sz. francia szabadalmi, leírásban. Ennek lényege, hogy előbb elké­szítik az igen finom és szabályos szemcsék­ből álló alumínium-trihidroxid oltóanyagot, majd ennek felhasználásával fokozatosan, több lépésben kikeverik a túltelített nát­rium-aluminát oldatot. Az oltóanyag előál­lítása végett erősen koncentrált nátrium-alu­minát oldatot, melyben az Na20/Al203 mól­arány a lehető legközelebb van az egység­hez, nirtelen és erőteljesen felhígítanak. Ily^ módon erős alumínium-trihidroxid túltelített­séget idéznek elő. Az alumínium-trihidroxid ekkor gél alakjában kiválik. Ez a gél duzzadt vízgömböcskékből áll, melyekben nagyszámú mikroszkopikus, 0,3 és 0,5 mikron közötti át­lagos átmérőjű alumínium-hidroxid csíra van. Az ily módon előállított oltóanyag tehát egy saját anyalúgjával képzett vizes szusz­­penzió. Ebbe a szuszpenzióba vezetik be fo­kozatosan a feldolgozandó túltelített vizes nátrium-aluminát oldatot oly módon, hogy minden összekeverési szakasz után több órán át keverik. A keverést a feldolgozandó oldat utolsó részletének hozzáadása után a kicsa­pódás befejeződéséig folytatják. Egy másik, a 2 041 750 sz. francia sza­badalmi leírásban ismertetett eljárás szerint előbb igen finom alumínium-trihidroxidot állítanak elő oly módon, hogy nátrium-alu­minát oldatot szabályozott hőmérsékleten karbonizálnak, és az ekkor kapott alumínium­­oxid gélt keverés közben túltelített nátrium­­-áluminát oldatban szuszpendálják keverés közben, amikoris kristályos fázis jön létre. Ha az így kapott alumínium-trihidroxid na­gyon kicsi szemcseméretű, akkor használható oltókristályként túltelített nátrium-aluminát oldat kikeveréséhez a kívánt szemcsenagy­ságú alumínium-trihidroxid előállítására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom