197857. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskulcs, főleg kerékanyák és kerékcsavarok rögzítéséhez és lazításához

1 197857 2 A találmány tárgya impulzuskulcs, főleg kerékanyák és kerékcsavarok rögzítéséhez és lazításához, amelynek tengelye egyik végén nyéllel, másik végén illesztőhornyos véggel van ellátva; a tengely végei között agy és a ten­gely körül forgatott impulzuskar van elrendez­ve; ahol az impulzuskaron tömegek és az agyon impulzusátadó ütközőelemek vannak. Ismeretesek különböző kialakítású impul­zuskulcsok, amelyek jól bevált konstrukció­júak és amelyekkel az impulzuskarral létreho­zott mozgási energiát eredményesen használ­ják akár nagyon szorosra meghúzott csavarok és csavaranyák meglazításához olyan esetek­ben is, amikor azok rozsdásodástól beragadt állapotban vannak. Az impulzuskulcsok hi­ányossága, hogy használatuknál számottevő annak a kockázata, hogy a csavaranyákat, vagy csavarokat túlzottan meghúzzák oly­annyira, hogy akár meg is szakadhatnak (re­pedhetnek) az impulzuskulcsok által kifejtett erőhatástól. A találmánnyal célunk az említett hiányos­ságok kiküszöbölése, azaz olyan szerkezet ki­­alkítása, amely jobb hatásfokkal működtethe­tő, mint az ismert megoldások. A találmánnyal feladatunk olyan impul­zuskulcs kialakítása, amellyel a csavarok és csavaranyák meghúzása, illetve lazítása diffe­renciáltan és meghatározott nyomatékhatárok között végezhető el. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha az impulzus­kulcs szerkezetét különböző forgatási irányok­ban eltérő nagyságú nyomaték kifejtéséhez megfelelő geometriai és konstrukciós formá­val alakítjuk ki. A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt tí­pusú impulzuskulcsnál úgy oldottuk meg a ta­lálmány szerint, hogy az agy a tengelyre egyik forgatási irányban korlátozott nyomatékot to­vábbító ütközőfelülettel van ellátva és nyoma­tékhatároló elemhez az impulzuskaron keresz­tül kapcsolódik. Célszerű az olyan kiviteli alak az egysze­rű megvalósíthatóság céljából, hogy az ütkö­zőelem egyik ütközőfelülete a tengely szimmet­riatengelyével párhuzamos, másik ütközőfelü­lete a tengely szimmetriatengelyéhez képest a nyomatékhatároló-elem irányába emelkedő lejtésű. A találmány szempontjából továbbá elő­nyös, hogy a tengely felső része az alsó rész­be csavarozott és az agy, az impulzuskar, va­lamint a nyomatékhatároló-elem a tengely fel­ső része és az alsó része közötti kapcsolattal van központosítva. A találmány szerinti szerkezetet a továb­biakban rajzon, kiviteli példa segítségével is­mertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti impulzuskulcs tér­beli képe felülről nézve, a 2. ábra a találmány szerinti impulzuskulcs tér­beli képe alulról nézve, a 3. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatott találmány szerinti szerkezet egyik részletének na­gyobb léptékű térbeli rajza felülről néz­ve, a 4. ábra a találmány szerinti impulzuskulcs to­vábbi része szintén nagyobb léptékű térbeli rajzon, az 1. és 2. ábrából kie­melve, az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott részlet egy má­sik kiviteli változata. Az 1. és 2. ábrán az impulzuskulcsot ábrá­zoltuk. A találmány szerinti berendezés tar­talmazza a 2 tengelyt, amely a 3 nyéllel van el­látva, továbbá a tengely 4 alsó részével kap­csolódó 5 hornyos illesztővéggel van ellátva. A 2 tengelyre szereltük a 6 agy olyan konkrét kiviteli alakját, amely a 2 tengely szimmetria­­tengelyére merőleges rövid keresztkarként van kialakítva. A keresztkar szélső végein felfelé irányuló peremeket hoztunk létre, amelyek 7 ütközőelem gyanánt működnek a 8 impulzus­kar ellenében, amelyet a tengely körül forga­tunk és amelynek hosszirányú mérete lénye­gesen nagyobb a 6 agy konkrét kiviteli formá­jaként megoldott rövid merőleges keresztkar hosszanti méreténél. A 8 impulzuskar végein 9 tömegeket helyeztünk el, hogy az impulzus­karral mozgási energiát nyerjünk. A 8 impul­zuskar felett Közvetlenül a 3 nyélnél helyeztük el a 10 nyomatékhatároló-eiemet, hogy korlá­tozzuk az 5 hornyos illesztővégre továbbítan­dó nyomaték nagyságát, ha az impulzuskul­csot meghúzási irányba forgatjuk. A 3. ábrán ábrázoltuk a 2 tengely 4 alsó ré­szét. Amint azt a térbeli képről megállapíthat­juk a 2 tengely 4 alsó részére a 6 agy konkrét kiviteli alakja gyanánt kialakított keresztkart szereltünk, amelynek szélső végeit 7 ütköző­elemek határolják. A 7 ütközőelemek között viszonylag széles felületet hagytunk a 8 impul­zuskar felfekvése részére. A 3. ábrán jól látha­tó, hogy minden egyes 7 ütközőelemet egy a 2 tengely szimmetriatengelyével párhuzamos 7a ütközőfelülettel és a 2 tengely szimmetria­­tengelyéhez képest a 10, 13 nyomatékhatáro­ló-elem irányába emelkedő lejtésű 7b ütköző­felülettel alakítottuk ki. A keresztkar szélső végein perem gyanánt kialakított 7 ütközőele­mek 7a és 7b ütközőfelületei egymáshoz képest tengely, illetve középszimmetrikusan helyez­tük el. Ezáltal, ha a 8 impulzuskart a 7a ütkö­zőfelületekhez ütköztetjük rugalmatlan, köz­vetlen impulzusátadást valósítunk meg a 7a ütközőfelületek által. Ellenkező irányú forga­tásnál, amikor a 8 impulzuskart a 7b ütköző­felületekhez ütköztetjük, azok lejtésén a 8 im­pulzuskar felfekvési pontján két erőkompo­nens alakul ki, amelyek közül az egyik a 2 ten­gelyen nyomatékot kifejtő erőkomponens, míg a másik felfelé irányuló tengelyirányú erőkom­ponens, amely a 8 impulzuskart a 7b ütköző­felületen felfelé a 10, illetve 13 nyomatékha­­tároló-elemek irányába mozgatja. Az ábrán látható, hogy mind a 2 tengely, mind a tengely 4 alsó része keresztirányú 11 központi menetes furattal van kialakítva, amelybe a 12 menetes tengelycsapot csavar­juk. A 12 menetes tengelycsap a 3 nyél része 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom