197845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagként 3-(4-bróm-2-fluor-benzil)-4-oxo-3H-ftalazin-1-il ecetsavat tartalmazó gyógyászati készítmény előállítására

A találmány tárgya eljárás hatóanyag­ként 3- (4-bróm-2-fluor-benzil) -4-oxo-3H-fta­­lazin-1-il-ecetsavat vagy annak alkálifémsó­ját tartalmazó, hipourikémiás hatású gyógy­szerkészítmény előállítására. A vérsavóban a hugysav koncentrációja csaknem megfelel az oldhatósági határérték­nek, amely felett kristályos lerakódások kép­ződhetnek a test különböző szöveteiben, és ennek következtében kialakul a köszvénynek vagy köszvényes arthritisnek nevezett kóros állapot. Ilyen körülmények között hugysavat tartalmazó lerakódások előfordulhatnak a porcokban, a csontokban, inszalagtokokban, inakban, a csontkinövéseket borító kötőszö­vetekben csakúgy, mint a bőr alatti szöve­tekben és a vesében. A hugysavszint emelke­dését a vérben — vagyis a hipourikémiát — okozhatja az étrendből származó hugysav, illetve purinszármazékok abszorpciója (pu­­rinszármazékokból, így nukleinsavakból az anyagcsere során elsősorban hugysav kelet­kezik az emberi szervezetekben), továbbá szá­mos kóros állapot, így például tüdőgyulladás, a nagy purinnukleotid-forgalommal járó vér­betegségek (például a mieloid leukémia, a mieloid diszplázia és a vészes vérszegénység), az övsömör, a diabetes mellitus és a vesebaj. A hipourikémia a sejtmérgezéssel járó kemo­terápiás kezelést vagy a daganatok besugár­­zásos kezelését követően is felléphet, és kiala­kulhat pirazin-amid vagy különböző, a ve­seműködést befolyásoló hipotenzív hatóanya­gok adagolását követően vagy genetikai hiba miatt fellépő túlzott mértékű bioszintézis ered­ményeként. Számos olyan hatóanyag ismeretes a gyó­gyászatban, amely csökkenti a vér hugysav­­-koncentrációját, vagyis amelynek hipouri­kémiás hatása van. Ilyen hatóanyagok pél­dául a következők: probenecid, szulfipirazon, allopurinol. Ezeknek az anyagoknak a hatás­­mechanizmusa különböző: így például az al­lopurinol gátolja a hugysavképződést, a pro­benecid növeli a vese kiválasztását. Ennek ellenére továbbra is szükség van hipouriké­miás hatást kifejtő új hatóanyagokra. Azt tapasztaltuk, hogy az ismert ponal­­restat gyógyászati hatóanyag — amit a gyártó Imperial Chemical Industries PLC Statil véd­jegynévvel jelöl — az emberi szervezetben jelentős, gyógyászatilag hasznosítható hipou­rikémiás hatást fejt ki. A ponalrestatot — ké­miai nevén 3-(4-bróm-2-fluor-benzil)-4-oxo­­-3H- italazin-1-il-ecetsavat — a 2895B1 sz. európai közzétételi irat aldóz reduktáz inhi­bitor hatású vegyületként ismerteti, amely az aldóz reduktáz enzim működésének gát­lása révén a diabetes mellitus és a galakto­­zémia bizonyos perifériás mellékhatásainak — így a cukorbetegség során keletkező há­lyognak, retinopátiának, neuropátiának, vala­mint a veseszövet-elhalásnak — a kezelésére alkalmas. Ugyanezt a hatóanyagot a fenti közlemény gyulladásgátló és érzéstelenítő hatással is rendelkező vegyületként is emlí- 2 1 ti Semmiféle utalás sem található azonban a szakirodalomban arra vonatkozóan, hogy a 3- (4-bróm-2-fluor-benzil) -4-oxo-3H-ftala­­zin-l-il-ecetsavnak hipourikémiás hatása is le­het. A találmány tárgya tehát eljárás ható­anyagként az (I) képletű 3-(4-bróm-2-fluor­­-tenzil) -4-oxo-3H-ftaIazin-l-il-ecetsavat vagy alkálifémsóját tartalmazó gyógyszerkészít­mény előállítására. A találmány értelmében az ismert módon előállított hatóanyagot szo­kásos segédanyagokkal összekeverve hipou­rikémiás hatású gyógyszerkészítménnyé ala­kítjuk. Az „ismert módon" kifejezés jelen leírás­ban azt jelenti, hogy a technika állásából az elsőbbség napjáig megismerhető bármely el­járással előállított hatóanyagra terjed ki az oltalom. Az (I) képletű vegyület a 2895B1 sz. euró­pai közzétételi iratban ismertetett bármelyik ehárásváltozattal — például a 4. példában le'rt módszerrel — előállíthatjuk, és a szabad savat ismert módon alakíthatjuk át alkáli­­fénsójává, például nátrium- vagy káliumsó­jává. Az (I) képletű yegyületet vagy alkálifém­sóit ismert gyógyszertechnológiai műveletek­kel — például a 2895B1 sz. európai közzété­tel iratban leírt módon —, szokásos gyógy­szerészeti adalékanyagok és/vagy segédanya­gok felhasználásával alakíthatjuk gyógyá­szati készítményekké. A gyógyászati készít­mények közül előnyösek az orálisan adagol­ható gyógyszerformák, így a tabletták, kap­sz alák, szuszpenziók és oldatok. A klinikai gyakorlatban az (I) képletű vegyületet orális adagolás esetén például 0,5—30 mg/testtömeg kg-os napi dózisok­ban használhatjuk fel; így egy ember eseté­ben a tipikus teljes napi adag például 25— 600 mg, rendszerint 50—400 mg lehet. Nyil­vánvaló azonban, hogy a szükséges napi dó­zist minden esetben a kezelt beteg hipouriké­­miájának jellegét és súlyosságát, a beteg ko­rát, testtömegét, nemét és általános egészségi állapotát figyelembe véve kell meghatározni. Az eddig elvégzett széleskörű klinikai vizs­gálatok szerint az (I) képletű vegyület 300 mg­­os vagy azt meghaladó — jellemzően 300— 600 mg-os — napi dózisban fejti ki aldóz re­duktáz inhibitor hatását. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) képletű vegyü­let hipourikémiás hatása már ennél lényege­sen alacsonyabb napi dózisban — így 50 mg/ /személy dózist alkalmazva — is igen jelen­tős; ez az érték közel egy nagyságrenddel kisebb az aldóz reduktáz enzim működésének gá lását eredményező mennyiségnél. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tetjük. A példákban az (I) képletű vegyületet, azaz a 3-(4-bróm-2-fluor-benzil)-4-oxo-3H­­-ftalazin-1-il-ecetsavat — „ponalrestat" néven említjük. 2 197845 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom