197842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkoxi-N-(1-azabiciklo [2.2.2]okt-3-il)-benzamid- és tio-benzamid származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197842 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű 2-alkoxi-N- (1 -azabiciklo [2.2.2] okt-3- -il) -benzamid-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítá­sára. A találmány szerinti készítmények a platinát nem tartalmazó daganatellenes gyógy­szerek okozta hányásos periódusok csillapí­tására használatosak. A 2 529 548 számú francia szabadalmi leírásban T. Imbert és társai gyomorkiürü­­lést elősegítő hatású vegyületekként ismer­teti az (I) képletű vegyületek körébe tartozó benzamid-vegyületeket, a leírásban azonban nem említik, hogy ezeknek a vegyületeknek hányásgátló tulajdonságuk lenne. E. E. Mikhlina és társai sulpiride kinuk­­lidin analógjait" állította elő és vizsgálta (Khim. Farmatsevt, Zh. 10, No 11, 56—60 (1976); C. A. 86: 155489r), az eredményeket az 5-aminoszulfonil-N- (1 -azabiciklo [2.2.2] - okt-3-il) -2-metoxi-benzamiddal szemléltetve. Ennél a vegyületnél és a sorozat többi tag­jainál a szerzők nem említenek hányásgátló hatást. Az előbb említett vegyületet mint ne­­uroleptikus hatású vegyületet írja le a 414 261 számú szovjet szabadalmi leírás. Vizsgálataink nem várt módon azt mu­tatták, hogy a fentemlített (I) általános kép­letű benzamid-származékok hányásgátló tu­­lajdonságúak anélkül, hogy neuroleptikus hatást (egerekben d-amphetamin lethalitás gátlást) mutatnának. A 4-amino-N- (1-azabiciklo [2.2.2] okt-3-il) - -benzamid és az N-(1-azabiciklo [2.2.2] okt­­-3-il)-benzamid szintéziseit írja le E. E. Mikh­lina és társai (Khim. Farmatsevt. 24. 7, 20— 24 (1974); C. A. 79: 146358a); az utóbbi ve­­gyület szintéziseit leírják a következő iroda­lomban is: Khim. Geterosikl. Soedin., Akad. Nauk. Latv. SSR 243—9 (1966); C- A. 65: 2220b. Ezeket a vegyületeket vérnyomáscsök­kentő, narkotikus, valamint ganglion stimu­láló és blokkoló hatásúaknak írják le; ezeket a hatásokat a találmány szerinti vegyületek nem mutatják. 4-amino-N- (1-azabiciklo [2.2.2] okt-3-jl) -3- -klór-5-trifluor-metil-benzamid 4-amino-3- -klór-5-trifluor-metil-benzoésav-kloridból és 3-aminokinuklidinból történő szintézisét írja le a 2 548 968 számú német közrebocsátási irat(C. A. 87: 68001c) és a vele ekvivalens 4 093 738 számú USA-beli szabadalmi leí­rás. A vegyület a pirrolidinil és piperidinil benzamidok közé tartozik, amelyek szoron­gásgátló, görcsoldó, hányásgátló és fekély­­ellenes szerként használatosak. A vegyüle­tek egyike sem tartalmaz a benzamid-csopor­­ton orto-alkoxi szubsztituenst, míg a talál­mány szerinti vegyületek tartalmaznak. Közismert, hogy a szubsztituált benzami­dok a psichiátriában sikeresen alkalmazott gyógyszerek egy csoportját képviselik. (Sul­piride and Other Benzamides International Workshop on Sulpiride and Other Benzami­­des, Florence, Feb. 17—18 (1978), Raven Press). Azonban a találmány szerinti 2-alkoxi- 2 1 •N - (1 -azabiciklo [2.2.2] okt-3-il) -benzamidok lem mutatnak neurofarmakológiai aktivitást. Ez igen éles ellentétben van az előzőekben ismertetett irodalmakban leírt vegyületek által mutatott farmakológiai hatásokkal, amelyek közé a neurofarmakológiai hatások is bele­tartoznak. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények hatóanyagként az (I) általános képletű 2-alkoxi-N-(1-azabiciklo­­[2.2.2] okt-3-il) -benzamid-származékokat —- ahol R, jelentése 1—4 szénatomos rövidszénláncú alkilcsoport; R2 jelentése halogénatom, Am jelentése amino-, metil-amino- vagy di­metil-amino-csoport; vagy gyógyászatilag alkalmazható savad­­díciós sóikat tartalmazzák. Az (I) általános képletben a „rövidszénlán­­i'ú alkiP’ kifejezés maximálisan 4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú csoportokat, pél­dául metil-, etil-, propil-, izopropil-, vagy butiI- csoportot jelent. A „haló” vagy „halogén" kifejezések fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomokat jelentenek. A „gyógyászatilag alkalmazható savad­­ciíciós só” kifejezés a savaddíciós sókat, hid­rátokat, alkoholátokat és az (I) általános képletű vegyületek mindazon sóit jelentik, amelyek fiziológiásán kompatibilisek meleg­vérű állatokban. Savaddíciós sókat erős vagy gyenge savakkal egyaránt képezhetünk. Sav­addíciós sóképzésre alkalmas erős savak le­hetnek például a sósav, kénsav, foszforsavak; gyenge savként például a fumársavat, malein­­savat, hangyasavat, oxálsavat, citromsavat, torkősavat alkalmazhatjuk. Az alábbiakban ismertetett szintézis mód­szereknél a szintézisben használt védett ami­­rocsoportok a benzamidcsoporton például acetil-amino- vagy benzoil-amino-csoportok lehetnek. A platinát nem tartalmazó daganatelle­nes szerek hatására fellépő hányás kiküszö­bölésére szolgáló hányásgátló hatást J. A. Gylys (Res. Chem. Pathol, Pharmacol. 23, No. 1, Jan. 1979, P. 61—68) módosított mód­szerével határoztuk meg. A vizsgálati ered­mények azt mutatják, hogy az (I) általános képletű vegyületek hatásos hányásgátlók a következő daganatellenes szerek adása ese­tén: mechlorethamin hidroklorid (2-klór-N­- (2-klór-etil) -N-metil-etánamin hidroklorid), doxorubicin (adriamycin), dactinomycin (acet­­nomycin D) és Dacarbazin. A vizsgálati mód­szereket és eredményeket az 1.—4. példák­ban ismertetjük. Az (I) általános képletű vegyületek várhatóan más daganatellenes szerek esetében is hányásgátló hatást mutat­nak. Ilyen daganatellenes szerek például a ciklofoszfamid (cytoxin), vinkrisztin (leuro­­krisztin), prokarbazin (N- (-metil-etil) -4- [ (2-- netil-hidrazino) -metil] -benzamid), methotre­­xát és fluorouracil. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom