197824. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet betakarítógépek munkaszerveinek fémanyagú idegen testek elleni védelmére
197824 A találmány tárgya szerkezet betakarítógépek munkaszerveinek fémanyagú idegen testek elleni védelmére, főként szecskázógépeknél, amelyek behordó egységébe egy felismerő egység van beiktatva, amelynek egy a terményszállítás útjának szélességére kiterjedő mágneses tér előállítására szolgáló mágnesestér-előállító egysége és egy a mágneses térhez hozzárendelt érzékelőtekercse van, amelyben fémanyagú idegen testnek a mágneses téren való áthaladásakor utánkapcsolt jelkiértékelő egységekhez továbbított felismerési jel indukálódik. A 22 52 595 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat alapján ismert egy szerkezet szecskázógépek terményáramba kerülő fémanyagú idegen testek elleni védelemre, amely olyan mágnesestér-eiőállító egységgel van ellátva, ahol egy a terményszállítás útjának szélességére kiterjedő és a mágneses erővonalak irányát tekintve a termény szállítási irányában húzódó mágneses teret állítanak elő. Ezen mágneses tér hatáskörzetében egy első és egy második érzékelő tekercs található két-két szimmetrikus tekercsszakasszal, amelyek egy-egy csomópontban egymást keresztező vezetőkkel vannak egymással összekötve. A két érzékelőtekercs úgy van egymáshoz képest elhelyezve, hogy csomópontjaik a másik érzékelőtekercs tekercsszakaszának tartományába esnek. Az ilyen típusú szerkezet alapvető hátránya a két érzékelőtekercs előállításával kapcsolatos többletköltség, ami azonban működési okokból elkerülhetetlen, mivel egyetlen érzékelőtekercs alkalmazása esetén annak csomópontjában nem lenne felismerhető a fémanyagú idegen test. Ennek oka az, hogy mindkét tekercsszakaszban azonos nagyságú, de ellentétes irányú feszültség indukálódik, így nem jöhet létre felismerési jel. Ez az úgynevezett kompenzációs hatás a mágneses térhez közeledő szimmetrikus felépítésű saját fémanyagú testek szempontjából pozitív, mivel az ilyen részeknél nem szabad felismerési jelnek indukálódnia, de a fémanyagú idegen testek felismerése szempontjából ez a hatás negatív, ha a fémanyagú idegen test mindkét tekercsszakaszra hatást gyakorol. A két egymáshoz képest eltoltan elrendezett érzékelőtekercs alkalmazása ellenére ez a szerkezet nem nyújt kielégítő védelmet fémanyagú idegen testek ellen, mivel a mágneses tér erővonalainak hatótávolsága, főként a jelenleg szokásos, a behordó egység elülső alsó hengerébe történő beépítés esetén, meglehetősen korlátozott. A 24 30 147 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat alapján ismertté vált egy további szerkezet is fémanyagú idegen testek elleni védelmére, ahol a mágnesestér-előállító egység két, a szállítás útjának szélességét tekintve egymás mellett elrendezett mágnesből áll, amelyek két egymás melletti, azonos térerősségű mágneses teret hoznak létre, ellentétes hatásiránnyal. A mágnesestér erővonalai itt 2 1 a termény szállítási irányában, illetve azzal ellentétes irányban húzódnak. Ennek a szerkezetnek a hátránya az, hogy hasonlóan, mint a 22 52 595 sz. NSZK-beíi iratban ismertetett érzékelőtekercs csomópontjánál, a két mágneses tér közötti határtartományban a fémanyagú idegen test nem tud felismerési jelet kiváltani. Ennek nagysága emellett mindaddig nem elégséges, amíg a fémanyagú idegen test mindkét mágneses tér hatáskörzetében tartózkodik. Ez a szerkezet azért sem biztosít kellő védelmet, mivel az előző megoldáshoz hasonlóan a két mágneses tér hatótávolsága korlátozott. Az „Agrartechnik international" című szaklap 1983 áprilisi száma egy további szerkezetet ismertet fémanyagú idegen "testek elleni védelemre, ahol a mágnesestér-előállító egység és a jelérzékelőtekercs rögzítetten a behordó egység alsó hengerén belül van felszerelve. A termény szállítási irányában eső mágneses teret egy állandó mágnes állítja elő, amelynél az északi pólus két déli pólusa között helyezkedik el. Az északi pólus körül van az egyszerű hurokként kialakított, több menetből álló érzékelőtekercs elhelyezve. Ez a szerkezet sem biztosít kielégítő védelmet fémanyagú idegen testek ellen , mivel az állandó mágnes hatótávolsága a csekély pólustávolság és a pólus csekély kiterjedése következtében kicsi. E mellett a peremzónának a gyakorlatban megvalósított szerkezetnél a tekercsek méretezése és elrendezése következtében nagyon érzéketlenek. Az állandó mágnesek széles felépítése miatt ezek alsó hengerbe való beépítésénél nem lehetséges a mágneses teret a terményáramhoz nagyon közel hozni, ami a hatótávolság rovására megy. Az ilyen típusú, viszonylag hosszú és kis szélességű érzékelőtekercs tekercselése is nagyon bonyolult és időigényes és ezért a megvalósított megoldásnál nem is alkalmazzák, ami jelentős hátrányokhoz vezet a felismerési szélességben. Mind a három ismertetett szerkezet közös hátránya az, hogy a már ismertetett mértéken túl nagy ráfordítást igényelnek, mivel a mágnesestér előállító egység és a jelérzékelőtekercsek a teljes felismerési tartományra ki kel, hogy terjedjenek, ha a szándékolt hatást el akarjuk érni. Célunk a találmánnyal olyan szerkezet létrehozása fémanyagú idegen testek elleni védelemre, amely megbízható védelmet nyújt a betakarítógépek munkaszervei számára és amelynek előállítási ráfordításai az anyagfelhasználás és gyártási idő tekintetében kisebbek a jelenleg ismert megoldásokéhoz képest. A találmány által megoldandó feladat olyan szerkezet kialakítása fémanyagú idegen testek elleni védelemre, amejy megközelítőleg azonos és a betakarítógép behordó egy: ségének teljes szélességére kiterjedő, nagy hatótávolságú felismerési lehetőséget biztosít 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
