197807. lajstromszámú szabadalom • Vezérelt hőérzékeny papírra rajzoló kopásálló hőírótoll betét
197807 2 A találmány tárgya hőírótoll betét, elsősorban folyamatosan haladó hőérzékeny papírra történő rajzoláshoz, amely kopásálló anyagú, pl. alumíniumoxid kerámia vagy zafír hordozó lapkát és arra készített elektromos fütőréteget, valamint adott esetben tokozást tartalmaz. Ismeretes, hogy a hőérzékeny papirosra történő ábrázoláskor a hőérzékeny papiros a jel folyamatos rögzítésekor a megkívánt felbontóképességnek megfelelő egyenletes sebességgel halad. Az alkalmazott berendezések felépítése általában olyan, hogy a mutató és a benne elhelyezett, rendszerint elektromosan fűtött hőírótoll betét a hőérzékeny papiros haladási irányára merőlegesen mozog. Ezen berendezések egyik hiányossága, hogy a betét rajzoló éle viszonylag hamar elkopik, miáltal a kopott élű betét megnövekedett vastagságú vonalat rajzol. A vasztag vagy elmosódott vonallal rajzolt diagramok kiértékelése bizonytalan lesz, ami esetleg helytelen döntéseket eredményezhet. Gyakorlati tény az is, hogy. a hőírótollbetétek a kopás következtében gyakran tönkremennek és cserére szorulnak. A betétek és a mutatók cseréje komoly szakértelmet igényel, a gyakori csere pedig a berendezés üzembentartásának a költségeit növeli. A fenti hátrányokat és azok következményeit a berendezések gyártói számos konstrukciós változtatással igyekeztek csökkenteni. Egyik ilyen, a gyakorlatban széles körben elterjedt megoldásnál a hőíró tollat úgy valósítjuk meg, hogy egy hordozó testre — amely általában kerámia rúd — közvetlenül ellenálláshuzalt helyeznek el. íráskor ez az ellenállás huzal érintkezik a hőérzékeny papirossal. Ezen ellenálláshuzalok az elektromos szempontok, pl. előnyös tápfeszültség miatt általában 0,2 mm-nél nem vastagabbak. Közismert, hogy a fém ellenállásanyagok kopásállósága alacsony, ezért az azokból készített hőírótoll betétek hamar elkopnak. Egy másik elterjedt megoldásnál közvetlenül a hőérzékeny papirossal érintkező hőírótoll betétet lapos ellenálláshuzalból készítik. Ezt az ellenálláshuzalt a „V" alakú profilba hajlítják. Ily módon az ellenálláshuzal „V” éle érintkezik a hőérzékeny papirossal. Ennél a megoldásnál is hátrányos azonban az, hogy a súrlódó erők következtében az él gyorsan elkopik, és a kopásból származó hiányosságok bekövetkeznek. A kopásból eredő hátrányok kiküszöbölésére több próbálkozás történt. így például az US 4,236.163 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan hőírófej betétet ismertet, amelynél a fűtő ellenállás alumíniumoxid kerámia hordozóra van elhelyezve, a hordozóba pedig keményfémből készített, jó hővezetőképességü apró henger van rögzítve, amelynek vége íráskor a hőérzékeny papírral pontszerűen érintezik. 1 Ezen megoldás alapján ugyan kétségtelenül hosszabb élettartamú hőírófej betétek készíthetők, azonban előállításuk rendkívül költséges az alkalmazott agyagok és a bonyolult gyártástechnológia következtében. A DIA-NIELSEN GmbH 1981. februári kiadványa olyan megoldást ismertet, amelynél a melegítésre szolgáló fűtőelemet üveg, porcelán vagy kvarc csövecskékbe helyezik. Az ilyen hőírótoll betétek élettartama magas, amelyet az alkalmazott üveg, porcelán vagy kvarc kopásállósága határoz meg. Az ilyen hőírótoll betétek a hossztengelyükkel érintkeznek a hőérzékeny papirossal, aminek következtében az érintkező felület, azaz a cső külső felülete kopik. A megoldás hátránya, hogy a kopás következtében létrejövő vonalvastagodás nem kényszeríti ki a hőírótoll cseréjét, továbbá a hőírótollal szemben támasztott minimális tömegkövetelmény csak az élettartam rovására valósítható meg, emellett a rendszer hőtehetetlensége nagy és a betét gyártása is bonyolult. A találmány célja olyan hőírótoll betét létrehozása, amely az ismert megoldásokéval legalább azonosan hosszú élettartamú, de felépítése és ezáltal gyárthatósága jóval egyszerűbb, a kontsrukciója pedig tegye lehetővé az alkalmazási területhez legjobban igazodó kiviteli alakok előállítását. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az ismert megoldásokkal ellentétben a hőírótoll betét írófelületét az elektromos fütőréteget hordozó kopásálló írólapka vége helyett annak hosszanti éle alkotja, az elektromos fütőréteg pedig az írólapka oldalain csatlakozó rétegek közé beiktatott ellenállásréteg formájában van kialakítva. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti hőírótoll betét, elsősorban folyamatosan haladó hőérzékeny papírra történő rajzoláshoz, — amely kopásálló anyagú, pl. alumíniumoxid kerámia vagy zafír írólapkát és arra készített elektromos fűtőréteget, valamint adott esetben tokozást tartalmaz — oly módon van kialakítva, hogy a hőírótoll betét írófelületét az írólapka hosszanti éle alkotja, az írólapka oldallapjain legalább két csatlakozó réteg van, a csatlakozó rétegek közé a kívánt hőmennyiség keltésére alkalmas egy vagy több ellenállásréteg van beiktatva, a csatlakozó rétegek közül pedig legalább kettőhöz kivezetők kapcsolódnak. A találmány további ismérve lehet, hogy az írólapka mindkét oldallapján két-két csatlakozó réteg van, a csatlakozó rétegek közé mindkét oldallapon ellenállásréteg van beiktatva, az írólapka egy végénél lévő csatlakozó rétegekhez a kivezetők vannak hozzáerősítve, az írólapka másik végénél lévő csatlakozó rétegek pedig összekötő réteggel öszr sze vannak kapcsolva. Egy másik kiviteli alaknál az írólapka első oldallapján két csatalkozó réteg közé be5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
