197807. lajstromszámú szabadalom • Vezérelt hőérzékeny papírra rajzoló kopásálló hőírótoll betét

197807 iktatott ellenállásréteg van elhelyezve, az író­lapka második oldallapján egy további csat­lakozó réteg van, a kivezetők az írólapka egyik végénél a két oldallapon lévő csatlakozó ré­tegekhez vannak erősítve, az írólapka má­sodik oldallapján lévő csatlakozó réteg pe­dig összekötő réteg útján az írólapka első oldallapján lévő, kivezetővel ellátott csatla­kozó réteggel ellentétes végén elhelyezett csat^ lakozó réteggel van összekapcsolva. Egy ugyancsak lehetséges kiviteli alaknál az írólapka mindkét végénél mindkét oldallap­ján csatlakozó rétegekkel van ellátva, az egyes végeknél lévő csatlakozó rétegek összekötő ré­tegek útján össze vannak kapcsolva, az egyes végeknél lévő csatlakozó rétegek közé legalább az egyik oldallapon ellenállásréteg van beik­tatva, a kivezetők pedig az egyes végeknél lévő csatlakozó rétegekhez vannak erősítve. Célszerű kiviteli alaknál az ellenállásré­tegek az írólapka oldallapjainak hosszirányú szimmetria tengelyeihez képest a hőírótoll betét írófelületét képező hosszanti él irányába eltoltan vannak elhelyezve. Bármely kiviteli alaknál az írólapka a tokozást alkotó üveg, kerámia vagy fém vé­dőcsőbe van elhelyezve, amely az írófelületet képező hosszanti él mentén réssel van felha­sítva. A találmány szerinti hőírótoll betét leg­főbb előnye, hogy az alkalmazott írólapka anyaga és írásmódja következtében a hőíró­toll betét élettartama azonos az azt felhasz­náló berendezésével, így elmaradhat a hő­írótoll betétek nagy szakértelmet igénylő cse­réje. Kedvező, hogy a kopás hiánya miatt a rajzok, diagramok vonalvastagsága állan­dó, miáltal a használat során azok kiértékel­hetősége változatlan minőségű marad. Előny az is, hogy egyszerű felépítése foly­tán jól gyártható, mindig az alkalmazáshoz igazodó kiviteli alakok állíthatók elő, ame­lyek alkalmazásának költségei az ismert meg­oldásokénál kisebbek. A találmányt kiviteli példa kapcsán, raj­zok alapján ismertetjük részletesebben. A mel­lékelt rajzokon az 1. a, b, c ábra a találmány szerinti hőírótoll betét egy lehetséges kiviteli alak­ja, a 2. a, b, c ábra egy további kiviteli alak, a 3. a, b, c ábra egy ugyancsak lehetséges ki­viteli alak, a 4. ábra a hőífótoll betét és a hőérzékeny papír egymáshoz képesti elhe­lyezkedése, az 5. a, b ábra védőcsővel ellátott kiviteli alak. Az 1. ábrán a találmány szerinti hőíró­toll betét egy lehetséges kiviteli alakját szem­léltettük három nézetben. A hőírótoll betét egyik legfontosabb alkotó eleme az 1 írólap­ka, amely kopásálló alumíniumoxid kerámiá­ból vagy zafírból készülhet. Mint az az 1/a és az 1/c ábrákon látha­tó, az 1 írólapka 12 és 13 első, ill. második 3 oldallapja a 12a, 12b és a 13a, 13b csatlako­zó rétegekkel rendelkezik. A 12 első oldallapon a 12a és a 12b csat­lakozó rétegek közé a 21 ellenállásréteg, míg a 13 második oldallapon a 13a és a 13b csat­lakozó réteg közé a 22 ellenállásréteg van beiktatva. A 21,22 ellenállásrétegek az 1 író­lapka 12, 13 oldallapjainak 12c, 13c. hossz­irányú szimmetria tengelyéhez képest a hő­írótoll betét írófelületét képező 11 hosszanti él irányába el vannak tolva. A 31, 32 kivezetők az lb. ábrán bemuta­tott módon az 1 írólapka 14 egyik végénél lévő 12a, 13a csatlakozó rétegekhez kapcso­lódnak. Az 1 írólapka 15 másik végénél lévő 12b, 13b csatlakozó rétegek a 4 összekötő réteggel össze vannak kapcsolva. A 2. ábrán egy további kiviteli alak lát­ható ugyancsak három nézetben. Ennél a ki­viteli alaknál az 1 írólapka 12 első oldallap­ján lévő 12a, 12b csatlakozó rétegek közé van a 12c hosszirányú szimmetria tengelyhez ké­pest a 11 hosszanti él irányába eltolt 21 el­­lenállásréteg beiktatva. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaktól eltérően a 13 második oldallapon csak a 13a csatlakozó réteg található, amely a 4 össze­kötő réteg útján az 1 írólapka 12 első oldal­lapján lévő 12b csatlakozó réteghez kapcsoló­dik. A 31,32 kivezetők az 1 írólapka 14 egyik végénél lévő 12a, 13a csatlakozó rétegekhez vannak hozzáerősítve. A 3. ábrán egy ugyancsak lehetséges ki­viteli alakot tüntettünk fel. Ennél a változat­nál az 1 írólapka 14, 15 egyik, ill. másik vé­génél is 12, 13 első, ill. második oldallapján is a 12a, 12b, 13a, 13b csatlakozó rétegekkel rendelkezik. A 12 első oldallapon lévő 12a, 12b csatlakozó rétegek közé a 21 ellenállás­réteg, a 13 második oldallapon lévő 13a, 13b csatlakozó rétegek közé pedig a 22 ellenál­lásréteg van beiktatva. A 21, 22 ellenállás­rétegek ennél a kiviteli alaknál is el vannak tolva a 12c, 13c hosszirányú szimmetria ten­gelyhez képest a 11 hosszanti él irányába. Az 1 írólapka 14 egyik végénél lévő 12a, 13a csatlakozó rétegek a 4 összekötő réteg útján össze vannak kapcsolva. A 15 másik végénél lévő 12b, 13b csatlakozó rétegek ugyancsak a 4 összekötő réteg segítségével össze vannak kötve egymással. A 31 kivezető az 1 írólapka 14 egyik vé­génél lévő és egymással összekapcsolt 12a, 13a csatlakozó rétegekhez, a 32 kivezető pe­dig a 15 másik végnél lévő és egymással ugyancsak összekapcsolt 12b, 13b csatlakozó rétegekhez van erősítve. Az 1. ábrán és a 3. ábrán bemutatott ki­viteli alakok tehát abban különböznek egy­mástól, hogy míg az 1. ábrán a 21, 22 ellen­állásrétegek sorbakapcsolódnak egymással, addig a 3. ábrán látható kiviteli alaknál a 21, 22 ellenállásrétegek párhuzamosan vannak kapcsolva. A 4. ábra a hőírótoll betét és a 7 hőérzé­keny papír egymáshoz képesti elhelyezkedé­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom