197768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás TAN-749 antibiotikumok, és hatóanyagként ezen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 1977(30 Vizsgálat fajtája Eredmény* Poli-6-hidroxí-butirát felhalmozódás — Arginin-dihidroláz + Pigment-képződés King-féle A-tápközeg — King-féle B-tápközeg + Denitrifikálás — Lipáz (Tween 80) aktivitás — Zselatin hidrolízis + Poli-ß-hidroxi-butirdt hidrolízis — Szén-források hasznosítása** trehalóz-f szacharóz 4~ L-arabinóz + propionát*** — butirát**** — szorbit + adonit + propilénglikol — etanol —-p: pozitív; —: negativ Stainer-féle tápközeget használva [Jour nal of General Microbiology 43, 159— 271 (1966] ***: nátrium-propionát ****: nátrium-butirát A fenti eredmények alapján megállapítot­tuk, hogy az YK-437 törzs az I. csoportba tar­tozik, mivel a törzs nem mutat auxotrófiát és nem halmozza fel a poli-ß-hidroxi-butirätot int race 11 u 1 á r is szén-tartalékként. Az I. csoportba tíz faj tartozik. Mivel az YK-437 törzs íluorokrómot termel és arginin­­-hidroláz aktivitással rendelkezik, úgy véltük, hogy a törzs a Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas putida, Pseudomonas fluores­­cens, Pseudomonas chlororaphis vagy Pseu­domonas aureofaciens fajok egyikébe tartozik. Az YK-437 a Pseudomonas aeruginosától a denitrifikálás és a trehalóz és geránio! hasz­nosítása tekintetében, a Pseudomonas puti­­dától a zselatin hidrolízise és a trehalóz hasz­nosítása szempontjából különbözik. Az YK- 437 törzs a Pseudomonas chlororaphistol a denitrifikálás, a lipáz aktivitás és a szén­­-íorrások hasznosítása szempontjából, míg a Pseudomonas aureofacienstől a szorbit és az adonit hasznosítása szempontjából külön­bözik. Az YK-437 fent ismertetett jellemzői jó egyezést mutatnak a Pseudomonas fluores­­cens jellemzőivel. Ennek alapján az YK-437 törzset mint Pseudomonas fluorescenst azo­nosítottuk, és Pseudomonas fluorescens YK- 437-nek neveztük el. A Pseudomonas fluorescens YK-437-et az Institute for Fermentation-nél (1FO, Osaka, Japán) helyeztük letétbe 1985. junius 7-én, IFO 14446 szám alatt. A fenti mikroorganizmust 1985. június 15-én a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry­­nál (Japán) is letétbe helyeztük, FERM P-8312 szám alatt, majd a letétbe helyezett törzset a Budapesti Szerződésben előírt letétté alakí­tottuk, és az FRI-nél FERM BP-1005 szám alatt tartjuk fenn. A Pseudomonas nemzetségbe tartozó bak­tériumok, amelyeket a találmány szerinti el­járásban is használunk, általában igen érzé­keny mutagénekre, így például mestersége­sen, ultraibolya fénnyel, röntgensugárzással, kémiai vegyületekkel — például nitrozo-gua­­nidinnel vagy etil-metán-szulfonáttal, stb. — kezelve könnyen előállíthatjuk különféle va­riánsait, ezért a találmány szerinti eljárás minden TAN-749 termelésre képes variáns alkalmazását magában foglalja. A TAN-749-et termelő baktériumok te­nyésztésére a baktériumok által hasznosítható szénforrásként például glükózt, maltózt, lak­­tózt, melaszokat, olajat és zsírokat — pél­dául szójaolajat, .olívaolajat, stb. — és szer­ves savakat — például citromsavat, boros­tyánkősavat, glükonsavat, stb. — használha­tunk. Nitrogénforrásként különféle szerves vagy szervetlen nitrogénvegyületeket hasz­nálhatunk, például szójabab-lisztet, gyapot­­mag-port, kukoricalekvárt, szárított élesztőt, élesztőkivonatot, húskivonatot, peptont, kar­­bamidot, ammónium-szulfátot, ammónium­­-nitrátot, ammónium-klorídot, és ammónium­­-foszfátot. Szervetlen sókat, például nátrium­­-kloridot, kálium-kloridot, kalcium-karboná­tot, magnézium-szulfátot, kálium-dihidrogén­­-foszfátot, dikálium-hidrogén-foszfátot — ame­lyek a baktérium-tenyészetekben általában szükségesek — szintén használhatunk, külön­­-külön, vagy egymással kombinálva. A táptalajhoz kívánt esetben nehézfém­sókat, például vas(II)-szulfátot vagy réz­­-szulfátot, és vitaminokat, például B, vitamint és biotint is adhatunk. A táptalajhoz kívánt esetben habzásgátló anyagként például szi­likonolajat vagy poliaí kiléngl ikol-étert, és felületaktív szereket is adhatunk. Más szer­ves vagy szervetlen anyagokat is alkalmaz­hatunk, amelyekkel a baktérium szaporodá­sát és így a TAN-749-termelést elősegíthet­jük. A tenyésztést az antibiotikumok előállí­tására szokásosan alkalmazott eljárásokkal végezhetjük; szilárd és folyékony tenyésze­teket egyaránt alkalmazhatunk. Folyékony te­nyészetek esetén nyugvó tenyészetet, rá­zott tenyészetet, merített tenyészetet, le­vegőztetett tenyészetet, stb. alkalmazha­tunk, legelőnyösebb a levegőztetett, merített tenyészet. A tenyésztési hőmérséklet 10 és 30°C között változhat, az inkubálást előnyö­sen 17 és 24°C közötti hőmérsékleten végez­zük. A tápközeg pH-értéke 4 és 8 között vál­tozhat, előnyösen közel 6 és 8 közötti pH-érté­­ken dolgozunk. A tenyésztést közel 8—168 órán át, előnyösen közel 24—144 órán át vé­gezzük. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom