197752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-fenil-7H-tiazolo [3,2-b] [1,2,4]triazin-7-onok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197752 vagy más alkalmas savak, mint szulfonsa­­vak (benzolszulfonsavak, 4-toluol-szulfonsav, metán-szulfonsav, trifluor-metil-szulfonsav, ciklohexil-amido-szulfonsav stb.) jönnek szá­mításba. A találmány szerinti eljáráshoz használt (III) általános képletű 3-merkapto-2H-l,2,4- -triazin-5-on-származékok ismertek [A. Weis­­berger és E. C. Taylor: The Chemistry of He­terocyclic Compounds, Wiley-Interscience, New York, 33 (1978) 430—465. old. (H. Neun­­hoeffer és P. L. Wiley)], vagy analóg módon előállíthatok. Az ugyancsak kiindulási anyagként alkal­mazott (IV) általános képletű 2-halogén-l­­-fenil-alkanon-származékok szintén ismérvek az irodalomból, vagy könnyen előállíthatok a Houben-Weyí V/4. kötetében (171 —189. old., 1960) leírt módszerek alapján, l-[3-al­­kil-5- (terc-butil) -4-hidroxi-fenil] -a 1 kanonok és megfelelő halogénezőszerek reagáltatá­­sával. Alkalmas (IV) általános képletű vegyü­­letként például a 2-bróm-1-[3,5-di-(terc-bu­til) -4-hidroxi-fenil] -etanont és a 2-bróm-1- - [3-metil-5- (terc-butil)-4-hidroxí-fenil] -eta­nont említjük, melyeket úgy állíthatunk elő, hogy a megfelelő helyettesített 1-fenil-alka­­nonokat elemi brómmal vagy réz(II)-bromid­­dal az L. C. King és G. K. Ostrum, J. Org. Chem. 29 (1964) 3459—3461. old. szerinti közleményben található módon halogénezzük. Az X helyén klóratomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyület előállításához kü­lönösen alkalmas a szulfuril-klorid, amelyet előnyösen 10—30°C között, inert oldószer — pl. metilén-klorid vagy kloroform — jelenlé­tében reagáltatunk a megfelelő 1-fenil-alka­­nonnal. További előállítási lehetőség: 2-al­­kil-6-(terc-butil)-fenolokat Friedel-Crafts-aci­­lezésnek vetünk alá, előnyösen klór-acetil­­-kloriddal, Lewis-savak, mint pl. alumínium­­-klorid vagy bróm-trifluorid jelenlétében. Ha az a) eljárás értelmében (III) álta­lános képletű 3-merkapto-2H-l,2,4-triazin-5- -on-származékokat (IV) általános képletű 2-halogén-l-fenil-alkanonokkal reagáltatunk, a reakciópartnereket általában ekvimolekulá­­ris mennyiségben alkalmazzuk egy eloszlató­­vagy oldószerben. Ilyen közegként elsősor­ban poláros oldószerek jönnek számításba, például alifás karbonsavak, mint hangyasav vagy ecetsav, alkoholok, mint metanol, eta­­nol, különböző propánotok vagy butanolok. De használható még ezeken kívül az etilén - -glikol és észterei, az ecetsav észterei, az ace­­ton, bután-2-on, dimetil-formamid vagy ace­­tonitril, valamint az említett oldószerek egy­mással, illetve vízzel alkotott keverékei is. A reakció hőmérséklete általában 20°C és az alkalmazott reakcióközeg forráspontja között van. Előnyösen ecetsavban 70—100°C között folytatjuk le a reakciót, általában egy órá­nál kevesebb és mintegy 6 óra közötti időtar­tam alatt. 5 4 Az (V) általános képletű S-alkilezett 2H­­-l,2,4-triazin-5-on -származékok előállításához egy (III) általános képletű 3-merkapto-2H­­-l,2,4-triazin-5-ont, célszerűen ekvimolekulá­­rís mennyiségű (IV) általános képletű 2-halo­­géi-l-fenil-alkanonnal reagáltatunk, bázikus közeg, mint alkáli- vagy földalkáli-hidroxid, -karbonát, -hidrid vagy -alkoholét, illetve szer­ves bázis, például trialkil-amin, mint trietil­­vagy tributil-amin jelenlétében. A reakciót előnyösen a reakciópartnerekkel szemben in­­di ferens eloszlató- vagy oldószer vagy ezek keverékének jelenlétében folytatjuk le. Ilyen közegként például a víz, az alkoholok, mint metanol, etanol, különböző propánotok és bu­tanolok, az éterek, mint dietil-éter, diizopro­­pil-éter, tetrahidrofurán és dioxán, a nitrilek, mint acetonitril, a ketonok, mint aceton és butanon, valamint a dimetil-formamid, dime­­ti'-acetamid és dimetil-szulfoxid jöhetnek szá­mításba. Az átalakítást általában 0°C és a re akcióközeg forráspontja között, előnyösen mintegy 30°—90°C között hajtjuk végre, át­lagban egytől több óráig terjedő időtartam alatt. Végül az (V) általános képletű vegyüle­­tet gyűrűzárás közben az (I) általános kép­letű vegyületté dehidratáljuk, előnyösen sav, mint hidrogén-klorid vagy -bromid, kén-, p­­- .oluolszulfon-, polifoszfor- vagy ecetsav je­lenlétében, éteres közegben, mint diizopropil­­-éterben, tetrahidrofuránban és dioxánban, \agy alkoholban, mint metanolban, etanol­­f an vagy propanolban vagy ezek vízzel alko­tott keverékében, kb. 0—80°C közötti, külö­nösen mintegy 10—40°C közötti hőmérsék­leten egy órától több napig terjedő időtartam alatt. A b) eljárásváltozatot a 2-amino-6H-1,3,4- tiadiazinon, mint közbenső terméken keresz­tül folytatjuk, melyet a (IV) általános kép­letű 2-halogén-l-fenil-alkanonból és tiosze­­nikarbazídból az irodalomból ismert módon könnyen előállíthatunk. Ezt a vegyületet a megfelelő (VII) általános képletű 3-amino­­-2-imino-2,3-dihidro-tiazollá rendezzük át előnyösen savas közegben, például hidrogén­­-kloridban vagy -bromidban, kén- vagy ecet­savban, valamint ezek vízzel alkotott keve­rékében. Az így kapott (VII) általános képletű 3- -amino-2-imino-2,3-dihidrotiazol közbenső ter­mékből elkülönítés nélkül, ciklokondenzáció útján az (I) általános képletű vegyületet ál­lítjuk elő úgy, hogy a reakciókeverékhez (VIII) általános képletű a-oxo-karbonsavat vagy alkilésztert, mint glioxilsavat vagy pi­­roszőlősavat, illetve ezek metil- vagy etilész­terét adjuk, legfeljebb kétszer ekvimolekuláris mennyiségben, mimellett a hőmérséklet elő­nyösen kb. 50°C és az alkalmazott reakció­közeg forráspontja között van, és a reakció általában kb. 5 óra és kb. 30 óra közötti idő­tartam alatt megy végbe. Az a) eljárásváltozatban, ha az R3 he­lyén hidroxi-metil-csoportot tartalmazó (I) 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom