197710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító hatású mészhumátos szervestrágya előállítására
197710 meg% kalcium-, illetve magnézium-karbonátnak megfelelő mennyiségben használjuk. A kívánt mikrobiológiai tevékenység, a humifikálódási folyamat kielégítő mennyiségű foszfort és nitrogént igényel. Ezért a kiindulási anyagokhoz — azok szárazanyag-tartalmára számítva — 0,1 —10 tömeg%, előnyösen 0,25—2 tömeg% foszfor-pentoxidnak megfelelő mennyiségű foszfortartalmú anyagot, előnyösen szuperfoszfátot adunk. Használhatunk erre a célra más foszfortartalmú műtrágyát vagy nyersfoszfátot is. Nitrogéntartalmú adalékként ugyancsak a kiindulási anyagok szárazanyagtartalmára számítva 0,1 —10 tömeg%, előnyösen 0,2—2 tömeg% nitrogénnek megfelelő mennyiségű nitrogénvegyületet tartalmazó anyagot, előnyösen ammónium-szulfátot vagy pétisót adagolunk. Más nitrogéntartalmú anyagot, például ammónium-nitrátot is használhatunk erre a célra. A felsorolt anyagokat kiegészíthetjük még növénytermesztési mikroelemeket tartalmazó adalékokkal a kiindulási anyagok szárazanyag-tartalmára számítva 1—5 tömeg% mennyiségben. Célszerűen könnyen hozzáférhető szerves vagy szervetlen hulladékanyagokat, mezőgazdasági vagy ipari melléktermékeket használunk mikroelem-tartalmú adalékként. Kiegészítő adalékként használhatunk adott esetben lignitport, amely mind az előállítani kívánt mészhumátos szervestrágya tömegének növelésére, mind minőségének javítására alkalmas, mikroelem-tartalma is értékes. A lignítport 5—15 tömeg% mennyiségben adjuk a kiindulási anyagokhoz azok szárazanyag-tartalmára számítva. A kívánt erjedési folyamatokhoz megfelelő nedvességet kell biztosítani. A felsorolt anyagok együttes nedvességtartalmát ezért 60—80%-ra állítjuk be, és e határok között tartjuk az erjesztés idején. A nedvességtartalom beállításához vizet, előnyösen azonban trágyalét használunk. A trágyalével tovább csökkenthetjük a kész trágya C/N arányát, növelhetjük hatóanyag-tartalmát, ugyanakkor ily módon felhasználva megoldhatjuk a trágyáié elhelyezésének környezetvédelmi problémát jelentő gondját is. A felsorolt adalékokkal kiegészített nyers istállótrágyát, illetve a nyers növényi anyagot előbb levegővel érintkeztetve erjesztjük 60—90 órán át, azután elzárjuk a levegőtől, és ily módpn érleljük tovább legalább 3 hónapig. Minél tovább folytatjuk az érlelést, annál inkább előrehalad a humifikálódás, így annál értékesebb szervestrágyát kapunk. Célszerűen úgy járunk el, hogy a nyers istállótrágyát és/vagy a nyers növényi anyagot erjesztés, illetve érlelés végett részletenként halomba rakjuk, az egyes részleteket egymásra rétegezve. A felső réteg érintkezik a levegővel, itt lejátszódnak az aerob folyamatok, egyúttal azonban ezzel a réteg3 gél gondoskodunk az alatta levő rétegek levegőtől való elzárásáról is. A halmot tehát olyan ütemben kell növelnünk, hogy a mindenkori felső réteg a kívánt ideig, 60—90 óráig érintkezzék a levegővel. Célszerűen mintegy 0,6 méteres rétegeket rakunk egymásra a nyers istállótrágya, illetve a nyers növényi anyagok konzisztenciájának függvényében. Az adalékanyagokat vagy rászórjuk a rétegekre, vagy előre hozzákeverjük a kiindulási anyagokhoz aszerint, hogy az üzem technológiai adottságai melyik eljárást teszik lehetővé. Az erjesztendő, illetve érlelendő anyagokból kazal alakú vagy sávos, előnyösen azonban gömbsüveg alakú, ún. gomba alakú halmot képezünk. Ez utóbbit előnyösen úgy alakíthatjuk ki, hogy a közepén vízbevezető kürtőt létesítünk, melyen át bejuttathatjuk a nedvesítéshez szükséges vizet vagy trágyalét. Amikor a halom elérte az üzemi szempontból optimális magasságot (ez mintegy 3 méter), akkor a halmot légzáró anyaggal lefedjük. E célból valamilyen tartós légzárást biztosító, nem repedező anyagot, például mészkő vagy dolomit őrleményt, kolloidokban gazdag anyagot, akár talajt hordunk fel 15— 40 cm vastag rétegben a halomra, vagy a halmot műanyag fóliával borítjuk be. Az igv lefedett halomban — mint említettük — legalább 3 hónapig érleljük a bevitt anyagokat. A találmány szerinti eljárást előnyösen az alábbiak szerint foganatosítjuk. A halmos kezelésnél a nyers istállótrágyát és a tömeg gyarapításra felhasznált nyers növényi anyagot, valamint az adalékanyagokat a kellő arányban rétegezzük vagy homogenizáljuk és rétegezéssel vagy homogenizálással halomba rakjuk. A homogenizálás nagyobb költsége miatt célszerűen úgy járunk el, hogy a nyers istállótrágyának a nyers növényi anyaggal történő kiegészítését, valamint az adalékanyagok kijuttatását is rétegezéssel végezzük. Ha a nyers istállótrágya nedvességtartalma olyan nagy, hogy a trágya tömött állapotban nagyobb mennyiségű nedvességet (trágyalevet) ereszt, akkor a halom aljára 0,6— 1,6 m rétegvastagságban száraz nyers növényi anyaggal (szalmával, kukoricával, s egyéb üzemi melléktermékkel) alapot készítünk. A nyers növényi anyaghoz hozzáadjuk a dúsító anyagokat. Még mielőtt erre a nyers növényi anyagra mint alapra a nyers istállótrágyát rétegeznénk, trágyalével is benedvesíthetjük, hogy az erjedés rohamosabban és az egész tömegben egyidejűleg megindulhasson. Az alap berakása után foghatunk hozzá a hígabb konzisztenciajú nyers istállótrágya rétegezéséhez. A rétegezéshez ez alkalommal olyan tömegű nyers növényi anyagot viszünk a halomra, hogy a hígabb konzisztenciájú nyers istállótrágya rétegenként fokozatos kijuttatása ne akadályozza meg a nagyüzemi gépek alkalmazását. 4 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
