197710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító hatású mészhumátos szervestrágya előállítására
197710 A nyers istállótrágya dúsítására szolgáló foszfortartalmű adalékot, a nitrogéntartalmú adalékot, továbbá a mikroelemeket tartalmazó melléktermékeket, egyéb anyagokat kisebb arányú felhasználásuk miatt vékonyabb rétegekben juttatjuk' ki. Viszonylag vastagabb rétegben adjuk ki a Ca, vagy Ca és Mg tartalmú őrölt port, vagy más anyagokat, amelyekből nagyobb mennyiséget kell felhasználni. A nyers istállótrágyának a sávos rétegezése az istállótrágya konzisztenciájától függ. Amennyiben nagy a nedvességtartalma, a gépi terítés, taposás végzése úgy lehetséges, hogy szalmát vagy más növényi hulladékokat is terítünk a rétegek közé. Ha a nyers istállótrágya a rétegezésnél önmagában felhasználható, és a közelben nem áll rendelkezésre szalma, vagy egyéb nyers növényi anyag, akkor az egész trágyahalmot — az adalékanyagok hozzáadásával — tisztán nyers istállotrágyával alakítjuk ki. A nyers istállótrágyát a nedvességétől függően trágyalével vagy annak hiányában vízzel megnedvesítjük. A nyers istállótrágya vagy a nyers növényi anyag rétegezésénél arra törekszünk, hogy az tömött állapotban egy-egy munkamenet folyamán mintegy 0,6 m vastagságot érjen el. Ez azért fontos, mert tapasztalataink szerint a takaratlanul hagyott szervestrágyát ebben a vastagságban éri a legkevesebb, az erjedési folyamatokra még nem káros vízveszteség. A halmot befejezése után az előzőekben közölt anyagokkal fedjük. A talajjavító hatású mészhumátos szervestrágyát előállíthatjuk tisztán nyers növényi anyagból is. Erre gazdaságossági okokból ott rendezkedünk be, ahol az az anyag van helyben, amelynek tömege a legnagyobb szállítási költséget igényli. A halmos kezeléshez ez alkalommal a nyers növényi anyagot rétegezzük a kémiai adalékanyagokkal. A szállító, terítő gépek s maga a vontató erőgép - rendszerint lánctalpas traktor — a műveletek végzése közben kellő mértékben tömörít. Folyamatosan gondoskodni kell nedvesítésről, amit tiszta vízzel, de célszerűen trágya léve! végezhetünk el. A szervestrágya-halmot befejezése után ezúttal is letakarjuk a leírt módon. Gomba-halmos kezelés esetén — az egyéb halmos kezeléstől eltérően — az alapot minden alkalommal ajánlatos nyers növényi anyagból készíteni. Ezáltal a nyers istáílótrágyából kifolyó trágyalét, illetve a kezelés során a nedvesítésnél felhasznált és kellően fel nem szívódó trágyáiét felfogjuk és így az erjesztés, lebomlás minőségét javítjuk. A gomba-halmos kezelés során nem keskeny sávban, hanem teljes kör alapterületen végezzük a rétegezést. A kezelés, rétegezés során gombaalakúan olyan meredek magasítást végzünk, amelyet 5 4 a vontató erőgép és a szórógép üzemeltetése lehetővé tesz. A gomba-halmos kezelésnél (rétegezésnél) is törekedni kell arra, hogy egy-egy műszak során a rétegvastagság — az ismertetett okok miatt — elérje a C,6 m vastagságot. Előfordulhat, hogy a kívánatos magasság egy-egy műszak során nem az egész halom területén, hanem annak csak egy bizonyos sávján érhető el. Ekkor a rétegezést folyamatosan terjesztjük ki az egész halom területére. A gomba-halmos trágyatelep méretét az üzemi tényezők befolyásolják. A trágyatelep átmérője néhány métertől 100 m-ig terjedhet. A gomba-halmos trágyatelep előnye, hogy viszonylag jó földterület-kihasználást tesz lehetővé, mert nagyobb tömeg kisebb területen helyezhető el. Megkönnyíti a nagyüzemi gépek — kisebb balesetveszéllyel járó — használatát. Kicsi a tömeghez viszonyított felülete, és így a veszteségek is kisebbek. A gomba-halmos trágyatelep a legjobb vízgazdálkodási feltételeket biztosítja, ezáltal az erjedési humuszképződési folyamatok zavartalanabbak. Az előzőekben leírt trágyakezelés alkalmas higabb konzisztenciájú (sertéstrágya, tőzegeit sertéstrágya, tőzegfekál stb.) trágyák nyers, növényi anyagokkal együtt való feldolgozására és az adalékanyagok felhasználásával mészhumátos szervestrágyák készítésére. A találmányt a következő példákkal szemléltetjük, 1. példa Egy szarvasmarha telep mellett, ahol naponta 10 tonna átlagosan 25% szárazanyag-tartalmú istállótrágya keletkezik, az istállótrágyát mészhumátos szervestrágyává dolgozzuk fel. Szalma és kukoricaszár keverékéből 12 m átmérőjű kör alakú, 1,5 m magasságú alapot készítünk. Az alapra lánctalpas munkagéppel felhordjuk a trágyát, miközben az alapot tömcrítjük. A trágyát 0,6 méteres rétegben terűjük el. A napi 10 tonna mennyiségű trágyá-a 0,5 tonna dolomitport, 0,035 tonna szuperoszfátot, 0,025 tonna pétisót és 0,25 tonna lignitport szórunk. A felsorolt adalékokkal fedett trágyarétegre a kihordás utáni 3. napon visszük fel a következő trágyaréteget, miközben az első réteget a munkagéppel tömörítjük. A halom növelése közben a kör közepén 0,8 m átmérőjű részt szabadon hagyunk, amelybe ugyanolyan átmérőjű perforált acél lemez gyűrűket illesztünk egymás fölé a halom növekedése ütemében. Az így kialakított perforált falú kürtőbe töltjük be a 70% nedvesség tartásához szükséges mennyiségű trágyalét (naponta mintegy 0,2 m3-t). 60 napig növeljük így a halmot, azután a mintegy 3 m magas gombahalmot 30 cm vastag őrölt dolomit réteggel lefedjük. Az így lefedett trágyát 6 hónapig állni hagyjuk. 6 hónap elteltével a halmot 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
