197710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító hatású mészhumátos szervestrágya előállítására
197710 A találmány tárgya eljárás mészhumátos szervestrágya előállítására. Mint ismeretes, a szántóföldi növénytermesztésből egyre inkább kiszorul az istállótrágya használata. Az egyoldalú műtrágyahasználat kétségtelen előnyei ellenére számos kedvezőtlen következménnyel jár: a talaj elsavanyodik, szerkezete romlik, mikroelemekben és mezoelemekben, főleg kalciumban és magnéziumban elszegényedik, és romlik tápanyag-megkötő képessége (adszorpciós kapacitása) is. Ezeknek a káros következményeknek a megszünjtejéséhez nem elegendő az istálló- J trágya használatát újra bevezetni, hanem megjelelő jnengyiségű mésszel gondoskodni kell a. talaj elsavgmyodásának megakadályozásáról is. :Az'‘-istcTllótrágya alkalmazását azonban korlátozza, hogy kezelése sok munkaerőt igényel. A talaj fent említett romlásának helyrehozatalához a jelenleg rendelkezésre álló istállótrágya mennyiség egyébként sem elegendő. Szükség van tehát olyan eljárásra, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű szervestrágya előállítását nemcsak istállótrágyából, hanem más szerves anyagból is, és amely alkalmas a természetes kiindulási anyagokban levő elemek minél nagyobb hányadának kultúrnövények számára hasznos tápanyagokká való átalakítására. Az istállótrágya és más szerves anyagok szervestrágyává való átalakítására jól ismert eljárás a komposztálás. Ennek során a kiindulási szerves anyagokat egy nitrogénforrásként használható anyag jelenlétében erjesztik célszerűen egy rövidebb ideig aerob, majd néhány hétig anaerob körülmények között. Eközben végbemegy a humifikálódás, a szerves anyagokból humusz képződik. Egy ilyen eljárás ismertetése található például a 34 39 720 sz. NSZK közrebocsátási iratban, mely eljárásban sörcefret használnak nitrogénforrásként. Az ismert komposztálási eljárással azonban nem lehet megoldani az istállótrágya felhasználásának fent említett problémáját. Az ismert komposztálási eljárással készített szervestrágya ugyanis nem képes megakadályozni a talaj eisavanyodását. Maga a komposztálás is tökéletesítésre szorul, mert meglehetősen nagy erjedési veszteséggel jár, aminek következtében az istállótrágya és az egyéb szerves anyagok szervestrágyaként való felhasználásának gazdasági előnyeit nem lehet megfelelően kiaknázni. A találmány célja, hogy olyan eljárást biztosítson, amellyel az istállótrágyát és más szerves anyagokat, nevezetesen nyers növényi anyagokat az eddiginél kisebb veszteséggel alakíthatjuk át szervestrágyává, és amely a talaj elsavanyodásán.ak megakadályozására alkalmas szervestrágya előállítását teszi lehetővé. Ez utóbbi célra csak olyan szervestrágya lehet alkalmas, amelynek kalciumtar-2 1 talma a szokásos trágyákét messze meghaladja. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a nyers istállótrágya, illetve nyers növényi anyagok nitrogéntartalmú szerves vegyületekkel való komposztálását nagy menynyiségű kalcium-vegyület jelenlétében megfelelő körülmények között végezve igen jó hatásfokkal állíthatunk elő kalciummal túltelített úgynevezett mészhumátos szervestrágyát, mely alkalmas a talaj elsavanyodásának meggátlására, mégpedig nagyobb eredménnyel, mint amely a mész önmagában való alkalmazásával vagy nagy mészkoncentrációjú anyagokkal elérhető. E felismerés alapján a találmány szerint oly módon járunk el, hogy nyers istállótrágyát és/vagy nyers növényi anyagot annak szárazanyag-tartalmára számítva 10—40 tömeg% kalcium-karbonát és adott esetben magnézium-karbonát vagy azzal egyenértékű kalcium-, illetve magnézium-tartalmú anyag, 0,1 — 10 tömeg% foszfor-pentoxidnak megfelelő foszfortartalmú anyag, előnyösen szuperfoszfát, 0,1 —10 tömeg% nitrogénnek megfelelő mennyiségű nitrogénvegyületet tartalmazó adalék, előnyösen ammónium-szulfát vagy pétisó, valamint kívánt esetben 1—5 tömeg% önmagában ismert növénytermesztési mikroelem-tartalmú adalékanyag és adott esetben 5—15 tömeg% lignitpor jelenlétében levegővel érintkeztetve 60—90 órán át erjesztjük, miközben nedvességtartalmát 60% és 80% között tartjuk, azután levegőtől elzárva érleljük legalább 3 hónapig, előnyösen 6—24 hónapig. Kiindulási anyagként istállótrágyát használunk, célszerűen a szarvasmarha telepeken jelentősebb mennyiségben képződő trágyát. Használhatunk továbbá kukoricaszárat, szalmát és más növényi anyagokat. A találmány egyik előnye éppen az, hogy lehetővé teszi ilyen egyébként nem vagy alig értékesíthető növényi anyagok értékes termékké való átalakítását. A nyers növényi anyagokat felhasználhatjuk önmagukban vagy istállótrágyával együtt is. Az adalékok mennyiségének megállapításához figyelembe kell venni a kiindulási anyagok szárazanyag-tartalmát, ami — különösen az istállótrágya esetében — erősen változó. Kalcium-, illetve magnézium-tartalmú adalékként előnyösen mészkő vagy dolomit őrleményt használunk, de használhatunk más, nagy mennyiségben hozzáférhető hulladékanyagokat és melléktermékeket, így például cukorgyári mésziszapot, tavi mésziszapot, márgát, meszes lápföldet, meszezésre alkalmas digóföldet és kalcium- és magnéziumvegyületeket tartalmazó ipari melléktermékeket. Ezeket tarmészetesen a bennük levő kalcium-, illetve magnéziumvegyületek mennyiségének megfelelő arányban adjuk hozzá a kiindulási anyagokhoz. Ezt az adalékot a kiindulási anyag szárazanyag-tartalmára számítva 10—40 tömeg%, előnyösen 20—25 tö-2 5 10 15 20 25 30 35 40 4E 50 55 60 65
