197654. lajstromszámú szabadalom • Eszköz lombos fafajok, különösen tölgyerdők hozamnövelő kezelésére és/vagy természetes felújítására
197654 Eljárás lombos fafajok, különösen tölgyerdők hozamnövelő kezelésére és/vagy természetes felújítására, amelynek során az állománynevelést hagyományos módon végezzük az optimális állományszerkezet és biológiai állapot fenntartása végett, és az ily módon biztosított fatermés egyidejű fokozásán kívül folyamatosan, üzemi méretekben begyűjtött termést, különösen makktermést biztosítunk. Ezen túlmenően a találmány kiterjed lombos erdők, különösen tölgyerdők természetes felújítására is. A lombos erdők terméshozama, különösen a tölgy makktermés évszázados tapasztalat szerint rapszodikus, ingadozó. Általában 10 évenként fordul elő nagyobb makktermés. Már a középkor óta vannak feljegyzések arra, hogy abban az időben, amikor a makktermésnek fontos szerepe volt a sertéstenyésztésben, sőt ínséges időkben még az emberi táplálkozásban is, milyen súlyos gandokat okozott egy-egy év katasztrofális makktermése. A rapszodikus makktermés kedvezőtlen mind a természetes felújítások, mind a makktermelő állományok üzemeltetése szempontjából. A lombos fafajok, különösen a tölgy terméshozásának törvényszerűségeit, fenti okokra tekintettel, számos kutató vizsgálta és részben meghatározták azokat a biotikus és abiotikus tényezőket, amelyek ezt befolyásolják. A nagyszámú irodalmi publikáció felsorolása helyett itt hivatkozunk Keresztesi Béla: „A tölgyek“ című monográfiájára (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967), amelyben a kérdés részletesen ismertetve van, különösen a könyv 204—210. oldalain. A könyv a 210. oldalon felsorolja a károsító tényezőket, de leküzdésükre megoldást nem javasol. Egy másik idevonatkozó szakkönyvben, Mátyás Csaba: „Nemesített erdészeti szaporítóanyag-ellátás“ (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) a szerző a 80. oldalon arra a következtetésre jut, hogy a várható termést, különösen makktermést nagyrészben elpusztíthatják á károsítok (rovarok és nagyszámú gomba). A fajok száma igen nagy, ezért hatásos védekezési eljárás kidolgozása komoly nehézségekbe ütközik. Védekezési eljárást nem ismertet. Az Erdővédelmi Műszaki Irányelvek című kiadványban (Agroinform, Budapest, 1983) az Igmándy-Pagony-Szontágh szerzőtrió a 31. oldalon a kérdéssel kapcsolatban csak olyan megjegyzést tesz, hogy a tölgymakk károsítás elleni védekezés kísérleti stádiumban, kidolgozás alatt áll. (A jelen találmány szerinti kísérletekre utaltak a szerzők!) Fentiekre hivatkozva legjobb tudomásunk szerint lomboserdők terméshozamának, különösen a tölgymakk termés alakulásának érdemi befolyásolására eredményesen alkalmazható ismert technológia nem létezik, legalábbis a számunkra hozzáférhető irodalomban ilyen ismertetés nem található. 1 2 A találmány célkitűzése ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése. Eljárást kívántunk kidolgozni a terméshozam, különösen a makktermés mesterséges befolyásolására, a termésingadozás csökkentésére, sőt lehető kiiktatására. A tölgy terméshozása törvényszerűségeinek, virágzásbiológiájának, a károsító biotikus tényezőknek (rovaroknak, gombáknak) évekig tartó szisztematikus tanulmányozása vezetett a találmány szerinti megoldásra. A találmány szerinti eljárással az irodalomban található szkeptikus megjegyzésekkel szemben a várható makktermés előnyösen, pozitív irányban befolyásolható viszonylag egyszerű és gazdaságos módon. Az eljárás eredményességét több éven át megismételt üzemi kísérletben bizonyítottuk. A terméshozam, különösen a makktermés befolyásolására, a találmány szerinti eljárás kidolgozására irányult kísérletek során arra a felismerésre jutottunk, hogy a folyamatos makktermés érdekében a makktermést közvetlenül befolyásoló tényezők mellett a közvetve befolyásoló tényezőket is ki kell küszöbölni. A találmány szerinti eljárás, amely lényegében a lombos erdők, különösen tölgyerdők célszerűen helikopteres permetezése, lényegesen különbözik attól a kézenfekvő megoldástól, hogy miként más növénykultúrákat, így az erdőket is permetezni kell a rovar- és gomba kártevők ellen. Megállapítottuk, hogy a rovar- és gombakártevők elleni hatóanyagok kipermetezése csak akkor hatásos, ha főleg a tavaszi permetezések (az első 2—3 permetezés) alkalmából legalább részben hormonhatású szerekkel, ill. lombtrágyával a tenyészidőszakban folyamatosan permetezünk. Ezzel egyrészt mérsékeljük a virág és lomb közötti tápanyag-konkurrenciát, másfelől biztosítjuk a fák jó fiziológiai állapotát. így biztosítható a virágok kellő mértékű megtermékenyülése és a terméskezdemények megtartása. A rovar- és gombaöiő szerekkel pedig azt érjük el, hogy a terméskezdemények nagy valószínűséggel beérnek. A találmány szerinti vegyszeres kezelési eljárásnak az is lényeges eleme, hogy a permetlé tartalmazzon olyan komponenst, mely az átlagosnál jobban megköti a permetlé hatóanyagait a permetezett lombkoronán, hogy a hatóanyagok az időjárás viszontagságainak ellenére is legalább 2—3 hétig fejtsék ki hatásukat. Fentieket összefoglalva, találmányunk feladata tehát eljárás lombos fafajok, különösen tölgyerdők hozamnövelő kezelésére és/vagy természetes felújítására, amelynek során az erdők, különösen a tölgyesek állománynevelését a hagyományos módon végezzük optimális szerkezetük és biológiai állapotuk fenntartása végett, és az ily módon biztosított fatermés egyidejű fokozásán kívül folyamatosan, üzemi méretekben begyűjthető makktermést biztosítunk. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy az erdőt az egy vegetációs időszak 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
