197654. lajstromszámú szabadalom • Eszköz lombos fafajok, különösen tölgyerdők hozamnövelő kezelésére és/vagy természetes felújítására
197654 folyamán károsító 400—500 rovarfaj ellen (ághajtás-rügy-lomb- és terméskárosítók) és 20—30 kórokozó mikrogomba ellen — amelyek közvetve vagy közvetlenül termésveszteséget okoznak — rovar- és gombaölő szerekkel, a nővirágkötődés és pollencsírázás elősegítése érdekében az első 2—3 kezelés alkalmával legalább részben hormonhatású szerrel, a fák jó fiziológiai állapotának, kedvező tápanyag ellátottságának, a virág és termés, valamint a lomb közötti tápanyag konkurencia mérséklésének biztosítása céljából az egész tenyészidőszakban (előnyösen 8 alkalommal) lombtrágyával permetezzük és a kipermetezett anyagok korai lemosódásának megakadályozása céljából a permetléhez szokásos adalékanyagokat, különösen a tapadást elősegítő szert is adagolunk. A találmány szerinti eljárást erdőgazdálkodási kísérletekben kipróbáltuk, és eredményességéről meggyőződtünk. Kísérleti eredményeinket az alábbiakban ismertetjük: 1. példa 1985, Kocsányostölgy, Tarany Kezelési időpontok: IV. 15, IV.30, V. 16, VI.6, VII.3, VII.29, VIII.26, IX.10. A permetezések a 3. igénypont szerint történtek meg. Terméseredmények: Kezelt 28/C erdőrész — 1000 kg/ha, kezelt 28/B erdőrész — 1200 kg/ /ha, kontroll 27/B erdőrész — 30—40 kg/ha. 2. példa 1986, Kocsányastéljy,-Tarany Kezelési időpentok: 1^.22, V.6, V.30, VI. 16, VI.30, VII.25, VIII.12, IX.8. A permetezések az igénypontokban leírt szerekkel történtek meg. Terméseredmények: a 28/B és 28/C erdőrészekben (kezelt 616 kg/ha — kontrolion (új kezeletlen állományban) 168 kg/ha. Az 1980—85-ben kontroll 27/B erdőrészt első alkalommal 1986-ban az igénypontok szerinti kezelésben részesítettük. A makktermés 588 kg/ha volt. A korábbi években itt termés nem volt, a pozitív változás a permetezések, tehát a találmány szerinti eljárás következménye. Találmányunk egyúttal kiterjed lombos erdők, különösen tölgyerdők bontóvágás nélküli természetes felújítására is. Régi tapasztalat ugyanis, hogy az erdő természetes fel új u - lásának legjobb, leggazdaságosabb é$ biológiailag legeredményesebb módja, ha a magból, tölgyesekben az erdőben termett makkból a helyszínen kikelt csemetékből újul meg az erdő. Erre az utóbbi időben éppen a bizonytalan és gyenge magtermés miatt egyre kevésbé van lehetőség. Ha azonban a találmány szerinti vegyszeres kezeléssel, tehát permetezéssel biztosítjuk a kellő lehulló magmennyiséget, akkor ez természetes megújulás végbemegy, és nincs szükség a megújításhoz az erdőállomány előzetes megbontására. A találmány ezirányú használatának eredményességének bizonyítására ugyancsak erdő3 gazdasági kísérletet folytattunk le az alábbi eredménnyel: 3. példa Háromfa, kocsánytalan tölgy. 1986-ban 72 éves gyérítetlen, túl sűrűn tartott állományokat kezeltünk a 2. példában leírtak szerint; összesen 30 ha-t, (3 A,B,C erdőrészek) A kontroll a 10 ha területű, 1985-bén kigyérített 2/C erdőrész volt. Az 1987. július 7-én végrehajtott, véletlen mintavétel szerint a kezelt állományokban I m2 területen 21—66 db csemete található, a kontroll erdőrészben pedig 6 db/m2. A kísérlet igazolta, hogy szakmai szempontból irreálisnak tekinthető körülmények között is biztosítható a találmány szerinti eljárással a természetes újulat. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 4 1. Eljárás lombos fafajok, különösen tölgyerdők hozamnövelő kezelésére és/vagy természetes felújítására, amelynek során az állománynevelést a hagyományos módon végezzük az optimális állományszerkezet és biológiai állapot fenntartása végett, és a fatermés egyidejű fokozása mellett folyamatosan, kívánt esetben üzemi méretekben begyüjthető termést, különösen makktermést biztosítunk, azzal jellemezve, hogy az erdőt az egy vegetációs időszak folyamán károsító 400—500 rovarfaj ellen (ág-hajtás-rügy-lomb- és terméskárosítók) és 20—30 kórokozó mikrogomba ellen — amelyek közvetve vagy közvetlenül termésveszteséget okoznak — rovar — és gombaölőszerekkel, — a nővirágkötődés és pollencsírázás elősegítése érdekében az első 2—3 kezelés alkalmával legalább részben hormonhatású szerrel, — a fák jó fiziológiai állapotának, kedvező tápanyag ellátottságának, a virág- és termés, valamint a lomb közötti tápanyag konkurencia mérséklésének biztosítása céljából az egész tenyészidőszakban (előnyösen 8 alkalommal) lombtrágyával permetezzük, és — a kipermetezett anyagok korai lemosódásának megakadályozása céljából a permetléhez szokásos adalékanyagokat, előnyösen a tapadást elősegítő szert is adagolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy első alkalommal a lombfakadás második fázisa idején 2 gomba- és 1 rovarölőszer, valamint hormonhatású szer, lombtrágya és tapadást elősegítő szer keverékéből álló permetlével permetezzük az erdőt, majd a kezeléseket 2—3 hetenként a mag- különösen a makkbeérésig megismételjük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy — az első és második permetezés alkalmával rovarölőszerként hektáronként 0,5 1 metil-paration hatóanyagú szert, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
