197650. lajstromszámú szabadalom • Váltvaforgató eke, különösen egykormánylapátos váltvaforgató kiseke

197650 A találmány tárgya váltvaforgató eke, kü­lönösen egykormánylapátos váltvaforgató kis­­eke, amely váltvaforgató ekének a haladási irányba eső középsíkjában elrendezett geren­­delye és a gerendelyre csatlakoztatható, a ge­­rendely segítségével függőleges középhelyzet­ből jobbra és balra 90°-kal elforgatható és füg­gőleges középheiyzetben a függőleges közép­­síkra szimmetrikus kormánylapátja van, amely kormánylapátnak a saját szimmetria­síkjával párhuzamos két, szimmetriasík két oldalán elrendezett vágóéle van, amely vágó­­élek a'hala.dásiíránnyal, a haladási irány fe­lé záródó szárú hegyesszöget alkotnak. Mint ismeretes, a hegyoldalban szántó ekék­nél a felborulási veszély csökkentése érdeké­ben célszerű az egyik, a hegyoldalon feljebb lévő kereket kisebbre készíteni, mint a lejjebb levő kereket. Ez viszont azzal jár, hogy az egy­­oldalra forgató ekék ilyen esetekben nem al­kalmazhatók, mert az ekét a barázda végén nem lehet megfordítani. Ennek a problémának a megoldására olyan ekéket használtak, amelyeknél a kerékpár ten­gelyére merőlegesen, a tengely mindkét olda­lán egy-egy komplett eke van, amelyek geren­­delye egymással l80°-nál kisebb tompaszöget zár be és a kormánylapátok a két gerendelyen egymás tükörképeként vannak elhelyezve. En­nél az ún. himba-ekénél az egyik eketesttel va­ló szántás után, ha a barázda végére érnek, ezt az eketestet fel kell emelni, amely azzal jár, hogy a másik eketest lesüllyed és az eke ellen­kező irányú haladása esetén a göröngyöket ugyanarra az oldalra forgatja ki, mint az el­ső eketest. Ez a himba-eke a problémát ugyan megoldotta, azonban csaknem kétszeres súlya miatt a gyakorlatban nem tudott elterjedni. A hegyoldalban való szántásra megfelelő eszköznek bizonyult viszont az ún. váltvafor­gató eke, amelynek az a lényege, hogy a ba­rázda végén az eke megfordítását ugyan nem küszöböli ki, csak a kormánylapátot forgatja át az előző helyzetéhez képest 180°-kal, azaz egy középhelyzeíhez képest jobbra és balra 90—90°-kal és így éri el, hogy a két vágóéllel rendelkező kormánylapát a másik vágóélét hasznosítva visszafelé haladáskor ugyanabba az irányba fordítsa ki a göröngyöket. A későbbiek során kiderült, hogy a váltva­forgató ekék nemcsak domboldalon alkalmaz­hatók, hanem — miután elsősorban kisebb, egyszerűbb gépeknél a csaknem helyben való megfordítást is el lehet érni — különösen ki­sebb összefüggő szántóterületen vagy kertek­ben jelentenek előnyt, ahol az egy menettel szántható barázda nem túl hosszú. Természe­tesen ezeknél a vátváforgató ekéknél az eke­test a kormánylapát középső állásában szim­metrikus a gerendelyen átmenő függőleges kö­zépsíkra. A kormánylapát forgatása következtében azonban probléma volt a csoroszlya elhelyezé­se, ezért sok esetben a cs'oroszlyát teljesen el­hagyták, vagy ha a gerendelyhez csatlakoz­1 2 tatva mégis alkalmazták, nem tudta kifejteni a szükséges hatást. A találmány célja a váltvaforgató ekénél olyan csoroszlya kiképzés létrehozása, amely mindig, a kormánylapátnak mindkét helyze­tében a legalkalmasabb helyen van, így hatá­sát teljes mértékben ki tudja fejteni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a kormánylapát két vágóélének a ha­ladás irányában elől levő csúcsainál, a csúcsok környezetében egy, a vágóélekkel azonos szö­get bezáró, a haladás irányával közel párhu­zamos, előnyösen pázhuzamos lemezzel lezár­juk és ennek a lemeznek a vágóélek közti sza­bad oldalát vágóélnek képezzük ki, akkor ez a vágóéi csoroszlyaként működik és mindig a megfelelő helyen fejti ki a hatását. A találmánynak az a lényege, hogy a kor­mánylapát végóéleinek a haladási irányban elől levő csúcsai környezetében egy, a vágó­élekkel azonos szöget bezáró, a haladási írány­­nyal közel párhuzamos, előnyösen párhuza­mos lemezzel le van zárva és a lezáró lemezen a kormánylapát vágóéleinek a környezetében, a kormánylapát középsíkjára szimmetrikus, csoroszlyaként kiképzett csoroszlyavágóéle van. A csoroszlyavágóél egy különösen előnyös kiviteli példa szerint homorú vágóéiként van kiképezve. Egy további kiviteli példa szerint a gerendely és a kormánylapát csatlakozási pont­ja a korrhánylapát vágóélekkel párhuzamos szimmetria vonalában elcsúsztathatóan és el­csúsztatott állapotaiban rögzíthetően van ki­képezve. A találmányt részletesebben a ábrákon be­mutatott kiviteli példák segítségével ismertet­jük, az l. ábrán a találmány szerinti váltvafor­gató eke gerendelyét és a gerendelyhez csatla­kozó kormánylapátját szemléltetjük, a 2. ábra a kormánylapátot bátulnézetből mutatja be a gerendelyhez való elcsúsztatha­­tóság biztosításával. Az i. ábrán látható gerendely három rész­ből tevődik össze. A meghajtó egységhez csat­lakoztatható 1 tartó csuklósán 2 karhoz van kötve, amely 2 kar másik végére a 2 karra elő­nyösen merőleges tengelyű 3 csapágycsésze van hegesztve és ebben elforgathatóan van a gerendely harmadik része, a váltvaforgató eke 5 kormánylapátjához csatlakoztatható 4 ten­gely elhelyezve. A három rész egy síkot alkot és lényegében lehetővé teszi, hogy a meghajtó egység haladási irányban az 5 kormánylapát előtt helyezkedjen el. Az 5 kormánylapát „üresjárási", középhely­zetében szimmetrikus a váltvaforgató eke ge­­rendelyt is tartalmazó függőleges középsíkjá­ra. Ebben a sikban az 5 kormánylapát hátsó, 4 tengely felőli oldalán a 4 tengely csatlakozási pontja eltolhatóan van kiképezve oly módon, hogy az 5 kormánylapát hátsó oldalán levő sín­ben csúsztatható el a 4-tengely vége. A 4 tenge­lyen az 5 kormánylapát elforgatás utáni rögzí­tésére alkalmas szerkezet, előnyösen félkörala­2 5 10 15 20 21 3C 3£ 40 46 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom