197610. lajstromszámú szabadalom • Akna vízelzáráshoz, különösen síkvidéki meliorációs munkákhoz

197610 A 3. és 5. ábrákon tüntettük fel az akna 11 felső elemének az 1. ábrán nerri látható ré­szeit. A folyadékátbocsátó 19, 20 nyílások a 2, 3 homlokfalak alsó részében vannak kiké­pezve, és egy szabályos hatszög felének meg­felelő alakúak. A 4, 5 oldalfalak külső perem­­menti tartományában csaknem e falak teljes hosszában húzódó, a két végén 58 ütközőbor­dákkal határolt, de a végekre ki nem futó 23 horony (sarokhorony) van kialakítva, míg ugyanezen oldalfalak felső peremén kívül két­­-két 25 fészek van bemélyítve, amelyek be­betonozott betonacél 26 emelőfüleket tartal­maznak. E süllyesztett 26 emelőfülek segítsé­gével történhet a II felső elem szállítójárműre emelése és onnan a leemelése, valamint az építéshelyen a beemelése. A II felső elem kör­­benfutó sík felső lapját 27 hivatkozási szám­mal jelöltük. E 27 felső lapban a 2, 3 homlok­falak felső külső éle mentén 24 hornyok (sa­rokhornyok) vannak bemélyítve, amelyeket középen rövid 24a bordák szakítanak meg. Egyébként az 1. ábrával kapcsolatban már használt hivatkozási számokat az azonos, már magyarázott szerkezetrészekre a 3. és 5. ábrá­kon értelemszerűen alkalmaztuk. A 2. ábrán az akna I alsó eleme — egytag­­ban előregyártott vasbetonelem — látható. A viszonylag csekély m magasságú I alsó elem 28, 29 oldalfalai 40 fészkekkel ki vannak köny­­nyítve, amelyekben két-két bebetonozott 41 emelőfül van. Az I alsó elem gyártása a sík 32 talplapjával felfelé fordítva — tehát a 2. ábra szerintivel fordított helyzetben —, egy­­tagban történik. A lesímított felső gyártási felület lesz az akna alsó síkja. A négy 41 eme­lőfül úgy van kiosztva, hogy azok segítségé­vel a sablonról való felszakítás, a fordítás és beemelés végrehajtható. Az I alsó elem homlokfalait 30 és 31 hivat­kozási számmal jelöltük. Ezekbe felülről van­nak bemélyítve a szabályos hatszög felét ki­tevő 34, 35 nyílások, amelyek alakja és mérete azonos a II felső elemben kiképzett 19 és 20 nyílások (3. és 5. ábra) alakjával és méreté­vel. Mivel az I alsó elem külső befoglaló alak­ja és méretei is azonosak a II felső elem alak­jával és méreteivel, a II felső elemnek az I alsó elemre helyezésekor a 20 és 35, valamint a 19 és 34 nyílások egymással szabályos hat­szög-keresztmetszetű nyílásokat fognak alkot­ni az akna homlokfalaiban. Magától értetődik, hogy a vízátbocsátó nyílások — a sablonbetét cseréjével — tetszőleges alakkal — például kör alakkal — és mérettel készíthetők anél­kül, hogy az aknaméreteket más vonatkozás­ban változtatni kellene, így az aknával köny­­nyen lehet különféle áteresztőképesség-igé­nyekhez, illetve csatlakozó csőkeresztmetsze­tekhez és méretekhez igazodni. Az I alsó elem (2. ábra) 28,29 oldalfalai­nak 28a, 29a felső lapjából a külső perem men­tén 33 bordák nyúlnak ki felfelé, amelyek mé­retei azonosak a II felső elemekben kiképzett 23 hornyok (3. és 5. ábra) méreteivel. 5 4 Az I alsó elem 56 folyásfeneke félköríves kialakítású, ennek megfelelően az 1. ábrán feltüntetett 13 tiltótábla és az ideiglenes 14, 15 elzárótáblák alsó vége részére kiképzett 36, 37 és 38 hornyok is ívesek. A 36 és 38 hor­nyok a 34, 35 nyílásokba kitorkolló, azok pere­me mentén húzódó sarokhornyok, a 37 horony pedig az 57 folyásfenékbe van mélyítve; ily módon kialakul az íves 58 borda, amely egy­részt a 36, másrészt a 37 hornyot (ez utóbbit az egyik oldalról) határolja. Magától értető­dően ilyen ívesek a 13 tiltótábla és a 14, 15 elzárótáblák alsó peremei is. Az íves 36 ho­ronynak a 28a, 29a felső lapokra kitorkolló végei — az I alsó elem és II felső elem aknává történt összeépítését követően — a II felső elem 6a, 6b hornyainak a folytatásába esik, és ugyanez a helyzet a 37 horony és a 8a, 8b hornyok által alkotott horony-pár, valamint a 38 horony és a 7a, 7b hornyok által alkotott horony-pár vonatkozásában. Az íves 56 folyásfeneket egy 39 fészek (pad­ka) töri meg a 18 hágcsók (1. és 3. ábra) által alkotott lejáró alatt; ennek rendeltetése, hogy a lelépést a folyásfenékre megkönnyítse. A 4. ábrán látható III magasító elem segít­ségével az akna magassága megnövelhető, beépítésére azonban nincs feltétlenül szükség. A III magasító elem m, magassága egy 18 hágcsó (fellépés) mértékének felel meg, és felülnézetben tekintett befoglaló méretei érte­lemszerűen azonosak a II felső elem ilyen mé­reteivel. A III magasító elemnek a homlok­falait 42, 43 oldalfalait pedig 44 és 45 hivat­kozási számokkal jelöltük. A homlokfalak külső pereme mentén alul 46 bordák húzód­nak végig, amelyeket középen 47 fészkek sza­kítanak meg. A 46 bordák a II felső elem 24 hornyaiba, a 47 fészkek pedig a 24a bordáira illeszkednek, így a két elem között elcsúszást vagy elfordulást meggátló kapcsolat jön létre. A felső 48 hornyok és 48a bordák ugyanilyen további III magasító elem csatlakoztatását teszik lehetővé. A 44, 45 oldalfalakból befelé 21a, 21b és 52, 53 bordák nyúlnak, amelyek helye és mérete és keresztmetszeti alakja azo­nos a II felső elem 9a, 9b és 22, illetve 10a, 10b és 21 bordáinak helyével, méretével és keresztmetszeti alakjával, vagyis a III maga­sító elem 49a, 49b; 51a, 51 b és 50a, 50b hornyai a II felső elem 6a, 6b; 8a, 8b és 7a, 7b hornyai­nak az egyenes folytatásába esnek, így az 1. ábrán berajzolt 13 tiltótábla és 13, 14 elzáró­­táblák aknába helyezésének és fel-le mozgatá­sának III magasító elem(ek) beépítése esetén sincs akadálya. Az 54 fészekbe süllyesztett 55 emelőfülekkel a III magasító elem egy tag­ban történő mozgatása egyszerűen megold­ható. A III magasító elem oldal- és homlok­falai ugyanúgy külön-külön gyárthatók, mint a II felső elem ilyen részei, majd az 1. ábrán látható, de a 4. ábrán a jobb áttekinthetőség érdekében fel nem tüntetett 11 monolitbeton­­-kitöltés és 12 fülek segítségével egyesíthetők. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom