197610. lajstromszámú szabadalom • Akna vízelzáráshoz, különösen síkvidéki meliorációs munkákhoz
197610 Az akna építése a fent ismertetett előregyártott vasbeton elemekből a következőképpen történik: az I alsó elemet sík 32 talpfelületével a munkagödörben előkészített ágyazatra helyezzük. Az m magasságú I alsó elem felső pereme az aknához csatlakozó 16, 17 átmeneti műtárgyak vagy csövek hossztengelyének a magasságában húzódik. Az 57 padkákon az alvízi és feívízi oldalról elhelyezzük a (nem ábrázolt, ebben az esetben hatszög-keresztmetszetű) vízvezető csövek végeit, amelyek így a 34, 35 nyílásokba illeszkednek. A következő lépésben felhelyezzük a II felső elemet az 1 alsó elemre és az említett csövekre, illetve 16, 17 átmeneti műtárgyakra (1. ábra); ez utóbbiakra a II felső elem 19, 20 nyílásaival illeszkedik. Az I alsó elem és a II fejső elem között a vállvonalban az elemek elmqzdulásmentes hornyos-bordás kapcsolata jön létre; az elhelyezést megkönnyíti, hogy a II felső elemet az I alsó elem 33 bordái, amelyekre a II felső elem peremmenti 23 hornyai illeszkednek, mintegy megvezetik. Végül — ha szükséges — egy vagy több 4. ábra szerinti III magasító elemet helyezünk el a II felső elemen, amely (ek) csatlakoztatása ugyancsak hornyos-bordás kapcsolatokkal történik, amint ezt korábban már leírtuk. A kész aknában azután az acéllemezből készült 13 tiltótábla (1. ábra) elhelyezhető, és az akna üzemeltethető. Javítás és karbantartás szüksége esetén a 14 vagy/és 15 elzárótáblák ideiglenes jelleggel kerülnek elhelyezésre. A találmány előnye, hogy az aknák kivitelezése a helyszínen gyakorlatilag csak szerelő jellegű munkát igényel, aminek különösen nagy jelentősége van a síkvidéki meliorációban, ahol az egymástól távol, elszórtan telepített tiltós aknák építése — különösen a felvonulási költségek és problémák vonatkozásában — monolitikus technológia alkalmazása esetén tetemes hátrányokkal jár, viszont a találmány szerinti előregyártott vasbeton akna igen rövid átfutási idő alatt minimális költség- és élőmunka-ráfordítással megoldható. További előnyt jelent, hogy az előregyártással elérhető jobb minőség révén növekszik a műtárgyak használati értéke. A találmány típustervezésre és szabványosításra is lehetőséget nyújt. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. A vízátbocsátó nyílások alakja a példában szereplő hatszögtől eltérő, pl. köríves is lehet. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a vízátbocsátó nyílásokon nem kell közvetlenül átfolynia a víznek, hanem e nyílásokban illeszkedhetnek, illetve illeszkednek az aknához csatlakozó, pl. vasbeton csövek, vagy más műtárgy-részek. Az akna folyásfenekének sem kell feltétlenül a példa szerinti íves kialakításúnak 7 lennie, az is lehet törtvonalú, pl. sokszög alakú. A magasító elem sem csak egy fellépés mértékének megfelelő magasságú lehet, hanem ennek egész-számú többszörösét kitevő magassággal is készülhet. Még számos más eltérés lehet a példákhoz viszonyítva anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Akna vízelzáráshoz, különösen síkvidéki meliorációs munkákhoz, amelynek a vízfolyás irányára merőleges homlokfalaiban vízátbocsátó nyílások, oldalfalaiban pedig tiltótábla és ideiglenes elzárótáblák befogadására szolgáló hornyok vannak, azzal jellemezve, hogy előregyártott vasbeton alsó eleme (I) és arra illeszkedő felső eleme (II) van; a vízátbocsátó nyílásokat az alsó elem (I) homlokfalaiban (30, 31) kialakított,, e homlokfalak (30, 31) felső peremére kitorkolló nyílások (34, 35) és a felső elem (II) homlokfalaiban (2, 3) kialakított, e homlokfalak (2, 3) alsó peremére kitorkolló nyílások (19, 20) együttesen alkotják; és a tiltótáblát (13), valamint az ideiglenes elzárótáblákat (14, 15) befogadó, mind az alsó elemben (I), mind a felső elemben (II) levő hornyok (8a, 8b, 37; 6a, 6b, 36; 7a, 7b, 38) egymásba torkollnak. (1—3. ábrák) 2. Az 1. igénypont szerinti akna, azzal jellemezve, hogy a tiltótábla (13) befogadására szolgáló hornyokat (8a, 8b) a felső elemben (II) az oldalfalak (4, 5) síkjából befelé, az aknatérbe (1) nyúló függőleges bordák (9a, 9b; 10a, 10b) határolják, és ezek közül az egyik borda (9a, 10a)-pár az egyik homlokfal (3) belső síkjával alkotja az egyik ideiglenes elzárótábla (15) befogadására szolgáló hornyokat (6a, 6b), míg a másik homlokfal (2) belső síkja egy további, az oldalfalakból (4, 5) befelé nyúló borda (21, 22)-párra 1 alkot a másik ideiglenes elzárótábla (14) befogadására alkalmas hornyokat (7a, 7b), az alsó elembe (I) az e hornyokba (8a, 8b; 6a, 6b; 7a, 7b) torkolló, a folyásfenék (56) kialakításának megfelelő, például félköríves hornyok (37; 36; 38) torkollnak. (1—3. ábrák) 3. A 2. igénypont szerinti akna, azzal jellemezve, hogy az alsó elemben (I) a tiltótábla (13) befogadására szolgáló horony (37) a folyásfenékbe van mélyítve, az ideiglenes elzárótáblák (13, 14) befogadására szolgáló hornyok a homlokfalakban (30, 31) levő nyílásokba kitorkolló sarokhornyok, és az egyik ilyen hornyot (36) a folyásfenék (56) alakjának megfelelő alakú, pl. íves borda (58) választja el a tiltótábla (13) befogadására szolgáló horonytól (37). (2. ábra) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti akna, azzal jellemezve, hogy az alsó elem (I) és a felső elem (II) hornyosbordás kapcsolattal vannak egymáshoz csatlakoztatva. (2. és 3. ábra) 5. A 4. igénypont szerinti akna, azzal jellemezve, hogy az alsó elem (I) oldalfalainak 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
