197610. lajstromszámú szabadalom • Akna vízelzáráshoz, különösen síkvidéki meliorációs munkákhoz
197610 nek, valamint ha a magasító elem homlokfalainak felső külső pereme mentén egy mindenkori másik magasító elemmel horony-bordás kapcsolat létesítésére alkalmas, egy vagy több bordával megszakított horony húzódik. Végül az akna egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a felső elem külön-külön előregyártott vasbeton homlokfalakkal és oldalfalakkal rendelkezik, és e falak az előregyártáskor bebetonozott fülek és monolitbeton-kitöltés révén vannak a sarkok tartományában zárt szelvényű elemmé egyesítve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán az akna olyan kiviteli alakja látható a felső elemén a vízátbocsátó nyílások felett vett vízszintes metszetben, amely akna felső elemének oldalfalai külön -külön készülnek, és helyszíni kapcsolatokkal vannak egymással egyesítve; a 2. ábrán az akna alsó elemét tüntettük fel axonometrikus nézetben; a 3. ábra az akna felső elemének oxanometrikus nézete; a 4. ábra az akna — adott esetben alkalmazott — magasító elemének axonometrikus nézete; az 5. ábrán az 1. ábra szerinti felső aknaelem oldalfalai gyártási helyzetükben, szétszedett állapotban láthatók. Az 1. és 5. ábrákon feltüntetett és a 2—4. ábrákon látható kiviteli példák között csak annyi a különbség, hogy az előbbinél az előregyártóit vasbeton akna II felső elemének a 2, 3 homlokfalait külön-külön előregyártjuk, míg a 3. ábra szerinti II felső elem előregyártása egytagban történik. Ugyancsak egy-egy egytagban előregyártott vasbeton elem alkotja az akna I alsó elemét (2. ábra) és III magasító elemét (4. ábra); ez utóbbi alkalmazása azonban nem feltétlenül szükséges. A találmány szerinti akna alapvető funkciója az 1—3. ábrákon A nyíllal jelölt irányból érkező víz elzárásának, valamint az elfolyó vízmennyiség, illetve az alvízi vagy/és felvízi vízszint szabályozhatóságának a biztosítása. Ennek érdekében az 1. ábrán látható módon az 1 aknatérben a pontvonallal jelölt (önmagában ismert) 13 tiltótáblát kell utólagosan elhelyezni, amely — önmagában ismert módon — fel-le mozgatható, és amelyet rendszerint acél vezetőkeretben mozgó acéllemez-tábla alkot. Másrészt mind az alvíz, mind a felvíz felől ideiglenes — rendszerint fából készült — elzárótáblákat kell tudni elhelyezni az I aknatérben, majd onnan eltávolítani, hogy az aknatér vízteleníthető, és így például a 13 tiltótábla esetleg szükségessé váló javítása végrehajtható legyen. A felvíz felőli ideiglenes elzárótáblát 14, az alvíz felőlit pedig 15 hivat3 kozási számmal és pontvonallal jelöltük az 1. ábrán. Áz akna felülnézetben derékszögű négyszög alakú, a 2 és 3 homlokfalai, a 13 tiltótábla és a 14, 15 elzárótáblák a vízfolyás irányára (£ nyíl) merőlegesek, a 4, 5 oldalfalak pedig azzal párhuzamossak. A rendszerint acéltábla által alkotott 13 tiltótábla a befogadásához az előregyártáskor a vasbeton 4 és 5 oldalfalakban kialakított, egymással szemben elhelyezkedő, függőleges 8a, 8b hornyok vannak előirányozva, amelyek az alvíz felőli 3 homlokfal közelében húzódnak. A 8a hornyot a sík 10a, 10b bordák, a 8b hornyot pedig a 9a, 9b bordák határolják. A 9a, 10a bordák helyezkednek el közvetlenül a 3 homlokfal belső felülete mentén, attól a távközzel, úgyhogy a 3 homlokfal belső felülete a sarkokban a 9a, 10a bordákkal egy-egy egymással szemben húzódó, függőleges 6a, 6b hornyot határol. Ezek a hornyok szolgálnak az alvíz felőli ideiglenes 15 elzárótábla (1. ábra) befogadására. A 9a, 10a bordák tehát — függőleges oldallapjaikkal — egyidejűleg a 6a, 6b és a 8a, 8b hornyok egyik oldali határolását biztosítják. A telvíz felőli ideiglenes 14 elzárótábla befogadására szolgáló 7a, 7b hornyokat az egyik oldalról a 2 homlokfal sík belső felülete, a másik oldalról pedig a 4, 5 oldalfalakban az előregyártáskor kialakított 21,22 bordák határolják. A 7a, 7b hornyok is a szélességinek. A 9a; 9b és 10a, 10b, valamint a 21,22 bordák kifelé csökkenő keresztmetszetinek, célszerűen két oldalról ferde függőleges oldallapokkal rendelkeznek. Mind a felvíz, mind az alvíz felől a vízfolyás szelvénye átmeneti műtárgyakkal vagy csövekkel csatlakozik az akna 2,* 3 homlokfalaiban kialakított vízátbocsátó 19, 20 nyílásokhoz, amelyeket az 1. ábrán csak szaggatott vonalakkal érzékeltettünk, a 3, illetve 5. ábrákon azonban jól látszanak. Az 1. ábrán az említett átmeneti műtárgyakat ugyancsak szaggatott vonallal és 16, 17 hivatkozási számokkal jelöltük. Az aknába a lejárást az előregyártáskor beépített 18 hágcsók biztosítják. Az 1. és 5. ábra szerinti kiviteli példa esetében — amint már említettük — a II felső elem oldal- és homlokfalai külön-külön készülnek, ami elsősorban gyártástechnológiai szempontból előnyös. A 2, 3 homlokfalak és 4, 5 oldalfalak gyártása fekvő helyzetben egyszerű módon, olcsó sablonokkal megoldható. A homlok- és oldalfalak összeépítése a gyártóüzemben az 5. ábra szerinti vázlatnak megfelelően történik: a falakat függőleges és egymásra merőleges helyzetben, egymáshoz illesztve rögzítjük. A sarkokba kétoldaírói az oldalfalakba betonozott betonacél 12 fülek nyúlnak be. Az 1. ábrán látható, az 1 aknatér négy sarkában kiképzett 11 monolitbeton-kitöltés eredményeként egyrészt kellően merev és vízzáró kapcsolat jön létre a 2,3 homlokfalak és 4, 5 oldalfalak között, másrészt kialakulnak az a szélességű és b mélységű 6a, 6b és 7a, 7b hornyok. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
