197570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazokinolin származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197570 8 [olyan (Ie) általános képletű vegyület, amely­ben Ru oxocsoport] a megfelelő alkohollá redukálunk [olyan (Ier) általános képletű ve­­gyületté, amelyben R,2 hidroxiesoport]. A reakciót a szokásos katalitikus vagy kémiai módszerekkel, előnyösen nátrium-bór­­-hidriddel közömbös oldószerben, például di­­metil-formamidban végezzük. Ha egy Y helyén (a) általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet a megfelelő amino-alkohollá, azaz Y helyén -CH(OH)CH2NHR8 általános kép­letű csoportot tartalmazó vegyületté alakí­tunk, a gyűrűs karbamát báziskatalizált, pél­dául nátrium-hidroxiddal katalizált hidrolí­zisével valósítjuk meg. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítási eljárásában használt (II) általános képletű hiaantoinokat Billek módszerével (Mo­­natsh. 1961. 92, 352—360; .Chem. Abs., 1962, 56, 394b) állíthatjuk elő, amelyet az A) mód­szert szemléltető reakcióvázlaton mutatunk be. Az A) módszer a (VI) általános képle­tű, helyettesített benzaldehid és a (VII) ál­talános képletű hidantoin izzított nátrium­­-acetát jelenlétében ecetsavanhidridben emelt hőmérsékleten (például 100—160°C-on) vég­zett kondenzációját foglalja magába. Az 1. lépésben kapott, (VIII) általános képletű N­­-acetil közbenső termék hidrolízisét általában alkálifém-hidroxiddal, például nátrium-hidr­oxiddal végezzük, így (II) általános képle­tű benzilidén-hidantoint kapunk. A (II) általános képletű vegyületek egy másik és előnyös előállítási módja szerint a (VI) általános képletű 2-nitro-benzaldehidet egy (IX) általános képletű (a képletben R, hidrogénatom vagy kevés szénatomos alkil­­csoport) hidantoin-5-foszfonáttal reagáltat­­juk, ezt az eljárást a B) módszert szem­léltető reakcióvázlat mutatja be. A reakciót általában szobahőmérsékleten végezzük, mégpedig oly módon, hogy alko­holban, például etanolban oldott nátrium ek­vivalens mennyiségéhez először a (IX) ál­talános képletű foszfonátot, majd a (VI) ál­talános képletű benzaldehidet adjuk. A (IX) általános képletű foszfonátot szerves bázis­hoz, például trietil-aminhoz is adhatjuk, ol­dószerben, például acetonitrilben, szobahő­mérsékleten. A reakció aránylag rövid idő alatt, például 0,5—2 óra alatt teljesen vég­bemegy, és a (II) általános képletű hidan­­toint úgy különítjük el, hogy a reakcióelegyet bepároljuk, és a maradékot vízzel mossuk. Az így kapott (II) általános képletű benzi­­lidén-hidantoin-származékok gyakran a geo­metriai izomerek elegyéből állnak, amelyek közül az NMR-spektrumban alacsonyabb re­­zonáló vinil-protont tartalmazó (ha van ilyen jelen) van túlsúlyban. A jelen eljárásban az (I) általános képletű vegyületek (II) ál­talános képletű hidantoinokból való előállí­tásánál lényegtelen, hogy melyik izomer van jelen, mivel a kettőskötést redukáljuk. 7 Jones és munkatársai (ld. fentebb), akik­nek munkájára már hivatkoztunk, leírják az olyan (VI) általános képletű vegyületek elő­állítását, amelyekben Y karboxilcsoport (sav), -COOR3 csoport (észter) és -CONR4R5 (amid). Általában a megfelelő hidroxi-2-nitro-benzal­­dehidet bróm-alkanoáttal alkilezik, majd az észtert bázikus körülmények között savvá hidrolizáljuk. Jones és munkatársai (ld. fen­tebb) a (VI) általános képletű amidokat sav­­kloridos módszerrel vagy előnyösen Ander­son és munkatársai (J. Amer. Chem. Soc. 1967, 89, 5012—5017) által leírtak szerint, szénsavanhidrid képzésével állítják elő. A (IX) általános képletű foszfonátokat oly módon kapjuk, hogy a megfelelő R,-imid­­azoüdin-2,4-diont brómozzuk és a terméket trielil-foszfittal kapcsoljuk, mint ahogy azt a dietil-1 -metil-2,4-dioxo-imidazolidin-5-fosz­­fonat és analógjai előállításánál leírjuk. 202,5 g (1,8 mól) 1 -metil-imidazolidin­­-2,4 dión és I liter jégecet elegyét olajfür­dőben 90°C-ra melegítjük. Egy csepegtető tölcsérbe 31,5 g (100 ml, 1,95 mól) brómot mérünk, és a brómból egy keveset a reak­­cióe’egyhez adunk. A narancs szín eltűnése utár a maradék brómot olyan ütemben cse­pegtetjük a lombikba, hogy a szín azonnal eltűnjön. Az adagolás befejezése után az ele­­gyet 90°C-on keverjük 60 percig, majd szo­bahőmérsékletre hűtjük és egy éjszakán át keverjük. A fehér csapadékról az acetsavat leönfjük, vákuumban bepároljuk és a mara­­déket a fehér csapadékhoz adjuk, amelyet aztán kb. 2 liter dietil-éterben szuszpendálunk. Keverés közben, részletekben 295 g (320 ml, 1,8 mól) trietil-foszfitot adunk a szuszpen­zióhoz. Az exoterm reakciót a lombik csap­vízzel való hűtésével szabályozzuk. Először olda* keletkezik, amelyből további keverés során fehér csapadék válik ki. 60 perces ál­lás után az elegyet 4 liter dietil-éterbe önt­jük és egy éjszakán át állni hagyjuk. Szű­rés után 331,7 g (75%), 95—96°C-on olva­dó dietil-l-metil-2,4-dioxo-imidazolidin-5-fosz­­foná'ot kapunk. Az analízis céljára metanol és dietil-éter elegyéből átkristályosított minta 95—96°C-on olvad. Elemi analízis a C8H,5N205P összegképletre: számított: C: 38,41%; H: 6,04%; N: 11,20%; talál : C: 38,22%; H:6,07%; N: 11,04%. A fentiek szerint eljárva, de az 1-metil­­-imidazolidin-2,4-dion helyett a megfelelő imid­­azoli iin-2,4-diont használva a következő hidan­­toin-5-foszfonát közbenső termékeket állíthat­juk elő: dietil -2,4-dioxo-imidazolidin-5-foszfonát, eta­­nolből kristályosítva 161 — 163°C-on olvad; dietil 1 -eti!-2,4-dioxo-imidazolidin-5-foszfonát-, dietil l-propil-2,4-dioxo-imidazolidin-5-fosz­­fonát, dietil- l-izopropil-2,4-dioxo-imidazolidin-5-fosz­­fonát. dietil 1 - butil-2,4-dioxo-imida?olidin-5-foszfo­­nát; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom