197569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8alfa-acil-amino-ergolin és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197569 játszatjuk le. A sav-imidazolidoknak — ame­lyek a megfelelő karbonsavakból N,N-kar­­bonil-diimidazollal állíthatók elő — (II) kép­lett! vegyületekkel végbemenő reakcióját elő­nyösen valamilyen oldószerben — így tetra­­hidrofuránban vagy etanolban — például az oldat forráspontján végezzük. Az amino­­-ergolinok a karbonsavakkal propán-foszfon­­sav-anhidrid segítségével is kondenzálhatok. A b) eljárás végrehajtása során a klóro­zást vagy brómozást ismert módszerekkel végezhetjük. A halogénezés céljára a szoká­sos halogénezőszereket — így N-halogén­­-szukcinimideket, a klórozásra különösen szul­­furil-kloridot, a brómozásra különösen pirro­­lidon-hidrobromid-perbromidot használha­tunk. Oldószerként közömbös folyadékokat, így diklór-metánt vagy tetrahidrofuránt alkal­mazhatunk. A c) eljárás végrehajtása során az indol­­származékok alkilezésének szokásos módsze­reit használhatjuk, így alkilezőszerként egy R’,X általános összetételű alkilezőszert — ahol R’, jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, és X a reakció során kilépő csoportot, így klór-, bróm- vagy jódatomot, vagy valamilyen szerves szulfonsav maradékát, például metán­­-szulfonil-oxi- vagy p-toluol-szulfonil-oxi-cso­­portot jelent. Ezt az N-alkilező reaciót cél­szerűen valamilyen közömbös szerves oldó­szer — például dimetil-szulfoxid — jelenlé­téhen játszatjuk le. A reakcióhoz célszerűen bázisos kondenzálószert, például kálium­­-hidroxidot alkalmazunk. A (II) általános képletű kiinduló anyagok ismertek, vagy ismert eljárással, például az alább következő példákban leírt eljárások­hoz hasonló módon állíthatók elő. Az (I) képletű ergolinszármazékok szabad bázis vagy annak valamilyen savaddíciós sója alakjában különíthetők el. Az így kapott szabad bázisok savaddíciós sóikká alakíthatók és viszont. Gyógyászati alkalmazás céljára a szervetlen savakkal — például sósavval — vagy szerves savakkal — például fumársav­­val — képzett, terápiás szempontból alkal­mas savaddíciós sók használhatók. Az (I) képletű vegyületek és gyógyászati szempontból alkalmas savaddíciós sóik állat­­kísérletekben érdekes farmakodinamiás tulaj­donságokat mutatnak, s így gyógyszerként alkalmazhatók. Az (I) képletű, találmány szerinti vegyü­letek és sóik kitűnnek a prolaktin-elválasz­­tást gátló hatásukkal. E hatás kimutatható például hím patkányon az alapértékű (basa­­lis) prolaktin-elválasztás gátlásával. E gátlás E. Flückiger és munkatársai [Experientia 34, 1330 (1978)] módszerével határozható meg. E vizsgálati módszer alkalmazása során a találmány szerinti vegyületek szubkután ada­golással 0,0005 és 0,5 mg/testsúly-kg közötti dózistartományban hatásosak. A találmány szerinti vegyületek, különösen az (la) képletű vegyületek és azok gyógyá­3 szati szempontból alkalmas savaddíciós sói gátolják továbbá a luteinizáló hormon (LH) elválasztását is. Az LH hormon elválasztá­sának e gátlását a következő vizsgálati mód­szerrel mutathatjuk ki [lásd M. Marko és D. Römer: Life Sociences 33, 233 (1983)]. 200—250 g testsúlyú nőstény patkányok számára — amelyek ciklusa szabályszerű, négynapos — vizsgálandó anyagot a proöszt­­rus időszakában 13.00 és 16.00 órakor adagol­juk. A következő reggel az állatokat leöljük, a petevezetéket sztereomikroszkóp alatt meg­vizsgáljuk, és a petéket megszámoljuk. Az ovulációt csak akkor tekintjük gátoltnak, ha egyetlen petét sem találunk. Ezután minden egyes kezelt csoport esetére kiszámítjuk a még jelen lévő peték számának középértékét, és így megállapítjuk azt a dózist, amely 50%-os gátlást idéz elő: ez az ED50 érték. E vizsgálati módszer alkalmazása során a találmány szerinti vegyületek szubkután ada­golással 0,05 és 10 mg/testsúly-kg közötti dózistartományban hatásosak. Ezen túlmenően a találmány szerinti ve­gyületek, különösen az (Ib) képletű vegyüle­tek és azok gyógyászati szempontból alkal­mas savaddíciós sói apomorfin-antagonista hatást is mutatnak. E hatás von Janssen és munkatársai [Arzneimittelforschung, 10, 1003 (I960)] által leírt módszerrel mutatható ki. Az (Ib) képletű vegyületek már 0,032 mg/ /testsúly-kg (a következőkben mg/kg) meny­­nyiség szubkután adagolása után több órán át gátolják a 10 mg/kg mennyiségben szub­­kután úton adagolt, apomorfin kiváltotta sztereotip rágcsálást. Ehhez meg kell je­gyezni, hogy a fentiekben említett vizsgálati módszerrel kimutatható, prolaktin-elválasz­­tást gátló hatás dopamin-agonista aktivitás­ra utal. Az (Ib) képletű vegyületeknek a fentebb említett vizsgálattal kimutatható apo­morfin-antagonista hatása dopamin-antago­­nista hatásra mutat. így a találmány szerinti vegyületekre — különösen az (Ib) képletű vegyületekre — dopamin-receptorokra kifej­teit agonista-antagonista hatásspektrum jel­lemző. A találmány szerinti (I) képletű vegyüle­tek és gyógyászati szempontból alkalmas savaddíciós sóik a prolaktin-elválasztást gátló hatásuk alapján olyan betegségek kezelésére használhatók, ahol a prolaktin­­-tiikör (a prolaktin vérszintje) csökkentése kívánatos; például a tejcsorgás (galactorr­­hoza) — beleértve a szülés utáni tejcsorgást is — kezelésére, valamint a prolaktin-el­­választástól függő menstruációs zavarok — például a menstruáció elmaradása (ame­norrhoea) — kezelésére, továbbá a tejelvá­lasztás (lactatio), többek között a szülés utáni vagy valamilyen beteges tejképződés gátlására, valamint férfiak és nők ivarmiri­gyeinek a kórosan magas prolaktin-vér­­szint következtében fellépő csökkent műkö­désének és prolaktinomáknak a kezelésére használhatók. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom