197566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-benzimidazolil-alkil-tio-szulfinil és szulfonil származékok és hatóanyagként ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197566 megadottal azonos — sztöchiometrikus meny­­nyiségü oxidálószerrel oxidálunk; ily módon Z helyében szulfinilcsoportot. (S—*0) tartal­mazó (I) általános képletíí vegyületeket ka­punk; a képletben X, Y és R, — R7 jelentése a fentiekben megadottal azonos. A kénatomnak szulfinilcsoporttá való oxi­dációját célszerűen hidrogén-peroxiddal, per­savval, így például m-klór-perbenzoesavval, salétromsavval, nátrium-perjodáttal, króm­savval, mangán-dioxiddal, klórral, brómmal vagy szulíuril-kloriddal végezhetjük. Oldó­szerként használhatunk ecetsavat, továbbá al­koholokat, így például metanolt vagy etanolt, klórozott oldószereket, mint például metilén­­-kloridot vagy kloroformot. Az oxidációt —70 és 50°C közötti hőmérsékleten, célszerűen —20 és 30°C közötti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületek optikai izomerek vagy race­­mátok formájában keletkeznek, a felhasz­nált kiindulási anyagtól és az eljárástól füg­gően. Abban az esetben, ha R4 jelentése hidro­génatomtól eltérő, két asszimetria-centrum lehet jelen; [(a) képletű csoport] ennek kö­vetkeztében racém elegyet kapunk, amit két, tiszta racemáttá különíthetünk el; az elkülö­nítést kromatográfiás eljárással vagy frak­­cionált kristályosítással végezhetjük. A kapott racemátokat optikailag aktív savak segítsé­gével enantiomerekké választhatjuk szét; a kapott sókat az oldékonysági különbségek alapján, vagy optikailag aktív oldószerből végzett átkristályosítással illetőleg mikroor­ganizmusok segítségével választhatjuk szét. ii eljárás A Z helyében kénatomot tartalmazó (1) általános képletü vegyületeket — a képlet­ben X, Y és R, — R7 jelentése az (I) általá­nos képletnél megadottal azonos — két-há­­romszoros mennyiségű oxidálószerrel kezel­ve olyan (I) általános képletü vegyületeket kapunk, amelyekben Z jelentése szulfonil­­csoport. (0<—S—>0). Oxidálószerként az i eljárásnál leírtakat alkalmazhatjuk. Az oxidációt szobahőmér­sékleten vagy ennél magasabb, az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten végez­hetjük. iii eljárás Az R2 és R3 helyében hidrogénatomot tar­talmazó (1) általános képletű vegyületeket — a képletben X, Y, Z, R, és R4 — R7 jelentése az (I) általános képletnél megadottal azo­nos — kénsav és salétromsav eleggyel nit­­rálva olyan (I) általános képletű vegyüle­teket kapunk, amelyek képletében R2 jelen­tése nitrocsoport, R3 jelentése hidrogénatom és X, Y, Z, R, és R4 — R7 jelentése a fentiek­ben megadottal azonos. A nitrálást —5°C és 30°C közötti hőmér­sékleten 1—6 óra alatt hajtjuk végre. ív eljárás Az R3 helyén 1—4 szénatomos alkilcso­­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyü-3 4 leteket — a képletben X, Y, Z, R,, R2 és R4 — R7 jelentése az (1) általános képletnél meg­adottal azonos — az R3 helyében hidrogénato­mot tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­­tekből kiinduva állítjuk elő — a képletben a többi szubsztituens jelentése a fentiekben meg­adottal azonos.E kiindulási vegyületeket alki­­lezőszerreljgy például dímetil-szulfáttal,dime­­til-formamiddal, dimetil-aeetáttal vagy alkil­­-halogeniddel, célszerűen alkil-kloriddal, al­­k i I-jód id dal vagy -bromiddal alkilezhetjük. Az alkilezést megfelelő oldószerben, így például alkoholban, mint például metanol­ban vagy etanolban végezzük; oldószerként alkalmazhatunk ketonokat, így például dime­­t 1-acetont; továbbá ezen alkoholoknak és acetonoknak vízzel való elegyét; valamint közömbös oldószert, így például toluolt, vagy rprotonos oldószert, mint dimetil-formami­­dot. A reakciót előnyösen megfelelő bázis­ban végezzük (kivéve azt az esetet, amikor oldószerként dimetil-formamidot vagy dimetil­­acetált használunk), bázisként használha­tunk szervetlen bázist, így kálium-hidroxi­­dot, nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot, vagy valamely szerves bázist, így például tercier-amint. Az alkilezést szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőmérsékleten végezzük (egészen az oldószer forráspontjának hő­mérsékletéig felmehetünk), mintegy 2—24 óra alatt. A műveletet végezhetjük két fázisos rend­szerben is, ekkor az alkilezéshez fázistransz­­íer-katalizátort, így például kvaterner ammó­­niumsót, célszerűen tetrabutit-ammónium­­-szulfátot alkalmazunk. Azoknál a vegyületeknél, amelyek képle­tében R, jelentése R2 jelentésétől eltérő, két szerkezeti izomer képződik, ezen izomereket frakcionált kristályosítással vagy kromato­gráfiás eljárással különíthetjük el. v eljárás Az Rj helyében -CO-R10 általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket — a képletben X, Y, Z, R,, R2, R4 — Rio jelentése az (I) általános képlet­nél megadottal azonos — az R3 helyében hid­rogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekből kiindulva (e képletben X, Y, Z, R,, Rj, R4-R7 jelentése a fentiekben meg­adottal azonos) állíthatjuk elő. E vegyü­leteket (VI) általános képletű vegyületek­­kel — a képletben R10 jelentése a fentiekben megadottal azonos — reagáltatjuk. E reakciót megfelelő oldószerben, így például ketonban, mint dimetil-ketonban, éterben, így például tetrahidrofuránban, ke­tonoknak vízzel való elegyében, továbbá kló­rozott oldószerben, így például metilén-klo­­ridban vagy aprotonos poláros oldószerben, így például dimetil-formamidban vagy dime­­til-szulfoxidban végezzük. A műveletet elő­nyösen megfelelő bázis jelenlétében végez­zük; bázisként használhatunk szervetlen bá-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom