197524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ónt kizárólag a hordozó savas centrumaihoz kötött állapotban tartalmazó hordozós platina-ón katalizátorok előállítására

197524 A találmány célja olyan katalizátor­­-előállítási eljárás kidolgozása, amellyel el­érhető, hogy a hordozós Pt-Sn katalizátorok­ban az ón egyedül és kizárólag a hordozó ak­tív savas centrumaihoz kapcsolódjon, és ott olyan igen stabil ionos állapotú felületi komp­lexet alakítson ki, amely ionos állapotát hid­rogén atmoszférában is megtartja. Felismertük, hogy ezeket a célokat mara­déktalanul elérhetjük, ha platinát adott eset­ben réniummal vagy palládiummal együtt tartalmazó, alumínium-oxid vagy szilikagél hordozós katalizátort termikusán előkezelünk, ezután alkil-lítiummal reagáltatunk, majd az így kapott, lítiummal módosított hordo­zós katalizátort klórtartalmú ónvegyületek­­kel reagáltatjuk. A termikusán előkezelt, platinatartalmú hordozós katalizátorban az alumínium-oxid vagy szilikagél hordozó reakcióképes felüle­ti hidroxilcsoportjai (azaz a hordozó savas centrumai) kicserélődési reakcióba lépnek az alkil-lítiummal, amelynek eredményeként a hordozón -O-Li felületi képződmények ala­kulnak ki. Az igy kialakult -O-Li felületi kép­ződmények ! ítium-klorid kilépés közben reagálnak a klórtartalmú ónvegyületekkel; a reakcióban a hordozó felületén - (0)-„,SnCln_mAlk4^n képlettel leírható, ón4T iont, kloridiont és adott esetben alkilcsoportot tartalmazó képződmé­nyek alakulnak ki. Ez a reakció szelektíven zaj­lik le, így biztonsággal megakadályozható, hogy az ózonvegyület a katalizátor fémkompo­nensével (platinával) lépjen reakcióba. Az utóbbi felületi képződményből hidrogéngáz jelenlétében végzett hőkezelés (stabilizálás) hatására (-0-)ÿSn típusú felületi képződmény alakul ki, amelyben az ón ionos állapotban sta­bilan kapcsolódik a hordozóhoz, és ionos ál­lapotát hidrogén atmoszférában is megtartja. A találmány tárgya tehát eljárás az ónt kizárólag a hordozó savas centrumaihoz kö­tött állapotban tartalmazó hordozós platina­­-ón katalizátorok előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy 0,3—10 tö­­meg% platinát és adott esetben legföljebb 0,5 tömeg% réniumot vagy palládiumot tar­talmazó, alumínium-oxid vagy szilikagél hor­dozós katalizátort atmoszferikus nyomáson és inert gáz jelenlétében, vagy csökkentett, de 10-6 barnái nagyobb nyomáson 150—500°C hőmérsékleten előkezelünk, az előkezelt ka­talizátort 15—100°C hőmérsékleten, inert gáz atmoszférában 1 g hordozós katalizátorra vonatkoztatva 0,06—0,4 g C„H2n-|_| Li általá­nos képletü lítiumvegyület — a képletben n értéke 1 és 4 közötti egész szám — 5—10 szénatomos szénhidrogénnel készített olda­tával reagáltatjuk, az el nem reagált lítium­­vegyületet mosással eltávolítjuk, a kapott, lítiummal módosított hordozós katalizátort adott esetben szárítjuk, majd inert gáz atmosz­férában, keton vagy szénhidrogén oldószer­ben, 15—70°C-on 12—24 órán át 1 g hordo-3 zós katalizátorra vonatkoztatva 0,0002— 0,015 g SnCl4 vagy SnCl2Alk2 képletü ónve­­gyülettel — a képletben Alk 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent — reagáltatjuk, a kapott terméket mossuk, kívánt esetben szárítjuk, végül, hidrogéngázban vagy legföljebb 90 tér­fogatié inert gázt tartalmazó hidrogén — inert gáz elegyben 0,5—3 órán át 3Q0—600°C hőmérsékleten stabilizáljuk. A találmány szerinti eljárásban C„H2„+lLi általános képletü lítiumvegyületként előnyö­sen butil-lítiumot használunk. A lítiumvegyületet előnyösen hexános vagy heptános oldatban reagáltatjuk a hordozós katalizátorral, és az el nem reagált lítiumve­gyületet célszerűen szintén hexánnal vagy heptánnal mossuk ki a hordozós katalizátor­ból. Kívánt esetben az így kapott, lítiummal módosított katalizátort szárítjuk; a szárítást célszerűen csökkentett nyomáson, 20—80°C- on végezzük. A következő reakciólépésben, azaz a líti­ummal módosított hordozós katalizátor és az ónvegyület reakciója során keton oldószer­ként célszerűen acetont vagy metil-etil-ketont, míg szénhidrogén oldószerként célszerűen benzolt használunk. Az SnCl2Alk2 általános képletü ónvegyület előnyösen dietil-ón-diklo­­rid lehet. A reakcióban képződött lítium-klo­­ridot és az el nem reagált ónvegyületet cél­szerűen alkohollal (így metanollal), keton oldószerrel (így acetonnal) vagy szénhidro­gén oldószerrel (így hexánnak vagy benzol­lal) mossuk ki a termékből. A leírásban és az igénypontsorozatban az „inert gáz" megjelölésen hidrogéntől és oxigéntől eltérő, vízmentes gázokat értünk. Inert gázként célszerűen nitrogént vagy ar­gont alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással — amel­lett, hogy az ónt szigorúan egységes, a hor­dozóhoz kötött, ionos állapotban tartalmazó katalizátort alakítunk ki — a katalizátorhor­dozó savas centrumait is blokkoljuk. Refor­máló jellegű hordozós platina katalizátorok­kal végzett vizsgálataink során megállapí­tottuk, hogy a hordozó savas centrumainak blokkolásával előtérbe kerülnek az egysze­res dehidrogénezési, azaz az olefin képződé­séhez vezető reakciók, ugyanakkor mind a hidrokrakk-, mind a vázizomerízációs reak­ciók visszaszorulnak. Ezzel párhuzamosan csökken a hordozó savas centrumainak vég­bemenő kokszképződési reakciók sebessége is, ezáltal nő a katalizátor stabilitása, illet­ve kisebb mértékű lesz a katalizátor örege­dése. A találmány szerinti eljárással előállít­ható katalizátorok legfontosabb előnyei az ismert hordozós Pt-Sn katalizátorokhoz vi­szonyítva a következők: — stabilabb működés; — kisebb mértékű kokszképződés; — a krakkreakciók visszaszorulása; — fokozott, irányított szelektivitás. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom