197524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ónt kizárólag a hordozó savas centrumaihoz kötött állapotban tartalmazó hordozós platina-ón katalizátorok előállítására

197524 A találmány tárgya eljárás az ónt kizá­rólag a hordozó savas centrumaihoz kötött állapotban tartalmazó hordozós platina-ón katalizátorok előállítására. Szénhidrogének katalitikus átalakítására széles körben alkalmaznak egy- és többfémes bifunkciós katalizátorokat. Ilyen katalizáto­rokat (például alumínium-oxid hordozós Pt és Re-Pt katalizátort) az 1970-es évek elejé­től használnak reformáló, illetve aromatizá­­ló technológiákban [Catal. Rév. 5, 67 (1971)]. Üjabban ilyen típusú katalizátorokat más szénhidrogén-átalakítási technológiákban, például aromás szénhidrogének hidrodezal­­kilezéséhez (81 115 728 sz. japán szabadal­mi leírás) vagy xilolok, illetve alkil-aromás szénhidrogének izomerizációjához (2 477 903 sz. francia szabadalmi leírás) is alkalmaz­nak. Az ilyen típusú katalizátorok bifunkciós jellege arra vezethető vissza, hogy azok el­térő jellegű katalitikusán aktív felületi kép­ződményt tartalmaznak: egyrészt fémes kom­ponenst, amely egy vagy több fém (például Re-Pt, Ir-Pt vagy Sn-Pt) lehet, másrészt savas centrumokat, amelyek a hordozón alakítha­tók ki a hordozó termikus előkezelésével vagy megfelelő adalékok (például klór, fluor) al­kalmazásával (Chem. Techn. 31, 473 /1979/). A savas centrumok képződése vissza is szo­rítható úgy, hogy a hordozóba a periódusos rendszer (la) vagy (11a) oszlopába tartozó fémeket visznek be (2 031 984 sz. francia sza­badalmi leírás). A bifunkciós jellegű katalizátorokon egyes reakciók csak a fémes centrumokon, míg más reakciók főként a hordozó savas centrumain játszódnak le. A savas centrumok jelentős szerepet játszanak a szénváz-izomerizációs reakciókban. Ugyanakkor a savas centrumo­kon káros mellékreakciók is végbemehetnek. Az utóbbiak közül a hidrokrakk-reakciókat említjük meg, amelyek jelentősen csökken­tik a céltermékek (izomerek, aromások) kép­ződésének szelektivitását. Minthogy ezek a reakciók hidrogént fogyasztanak, valószínű­ségük akkor nagyobb, ha megnő a hordozón lévő atomos állapotú, illetve „spill-over" jel­legű hidrogén mennyisége. A savas centrumok részben a hordozon végbemenő kokszképződési reakciókért is fe­lelősek, amelyek eredményeként csökken a katalizátor aktivitása, és megváltozik a ka­talizátor szelektivitása. Az 1970-es évektől bifunkciós katalizáto­rokként főleg a kétfémes, alumínium-oxid hor­dozós katalizátorokat alkalmazzák; ezek kö­zül elsősorban a Re-Pt/Al203 (3 415 737 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), az Ir-Pt/Al203 (3 953 368 sz. ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és az Sn-Pt/Al203 (2 031 984 sz. francia sza­badalmi leírás) használata terjedt el. A kétfémes hordozós katalizátorok előál­lítására különféle módszereket ismertettek. Az utóbbi időben több próbálkozás történt 1 2 annak érdekében, hogy biztosítsák a két fém (pl. Re-Pt, Sn-Pt stb.) közötti közvetlen köl­csönhatást. Megfelelő fémorganikus vegyü­­ietek alkalmazásával jelentős eredményeket értek el a fém-fém kötést tartalmazó hordo­zós platina tartalmú katalizátorok előállítá­sában (J. Mól. Catal. 21, 35 /1983/). A kiala­kított Pt-M (M=Sn, Re, Mo, W) képződményt tartalmazó katalizátorok sajátságaikat tekint­ve jelentősen eltérnek az egyfemes platina katalizátoroktól (J. Mól. Catal. 9, 13 /1980/). Mind a szervetlen sók, mind a fémorga­nikus vegyületek felhasználásával előállított kétfémes katalizátorok a Pt-M képződmény mellett fémes jellegű elkülönült Pt, illetve M fázisokat is tartalmaznak, valamint a má­sodik fém ionos állapotban stabilizálódott formái is jelen vannak. A kétfémes Sn­­-Pt/Al203 és Re-Pt/Al203 katalizátorok ese­tében többen is kimutatták, hogy a hordozón a második fém csak részben van redukált ál­lapotban (J. Catal. 71, 348 /1981 /; Preprints, Div. of Fuel Chemistry, ACS, 18, 10 /1973/). Kétfémes Sn-Pt/Al203 és Sn-Pt/Si02 ka­talizátorok előállításáról átfogó áttekintést ad Yu. I. Yermakov, B. N. Kuznetsov és V. A. Zakharov „Catalysis by Supported Comp­lexes" című szakkönyvének (Elsevier Pub­lishing Co., Amsterdam, 1981) 351—364. ol­dala. Valamennyi megoldás alapvető voná­sa, hogy az előállítóit katalizátorokban az ón különböző formákban van jelen: Sn", Sn2+ és Sn4+ vegyértékállapotban. Az ismert előállítási módok egyike sem biztosítja egy adott ón vegyértékállapot vagy forma (Sn-Pt ötvözet, szegregálódott ón krisztallit vagy ionos formájú, a hordozón stabilizálódott ón) kizárólagos képződését. Több szerző alkalmazott hordozós Sn-Pt katalizátorok előállítására különböző ón-pla­tina klasztereket, ígv H4 [Pt3SnCI20]-t, [Pt (SnCI3) ] 5. [N (C2H5) 4] 3-t, és [PtCI2- (SnCl3)3]. [N(C2H5)4].,-t [Reaction Kin. Cat. Lett. 18 (3—4), 267 (1981); Kinet. i Katal. 22 (1981); Forschungsberichte den Landes Nordheim-Westfalen, BRD, 1, 2838 (1979)]. Ezen munkák elsődleges célja kétfémes ( Pt - -Sn) felületi képződményt tartalmazó kata­lizátorok előállítása, azaz az ónnak ötvözet formájában történő stabilizálására volt. Azon­ban ezt a célt nem sikerült maradéktalanul elérni, ugyanis a különböző Pt-Sn komplexek és az alumínium-oxid hordozó felületi OH­­-csoportjai között végbemenő felületi reak­ciókban az ón egy része a platina helyett a hordozóhoz kapcsolódott, és az így készített katalizátorokon ionos ónt tartalmazó, a hor­dozóhoz kémiailag erősen kötődő felületi komp­lexek jelenlétét is kimutatták. A fentiekben felsoroltak egyértelműen ar­ra utalnak, hogy hézagpótló lenne olyan új. módszer kidolgozása kétfémes hordozós katali­zátorok előállítására, amely biztosítaná, hogy az adott fém egyedül és kizárólag egy meg­határozott formában és környezetben stabi­lizálódjon. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom