197498. lajstromszámú szabadalom • Kelesztőgép cipók és vekni-kenyerek nagyüzemi kelesztéséhez
A találmány kelesztőgépre vonatkozik cipók és veknikenyerek nagyüzemi kelesztéséhez. A kelesztőgép egy célszerű kiviteli alakja 0,5 kg-os kerek kenyerek, valamint 0,25— 2 kg-os veknifélék kelesztésére egyaránt alkalmas. Az ismert kelesztőgépek általában egyféle termékek, azonos formájú veknifélék, vagy apró péksütemények, pl. kifli vagy zsemlyefélék kelesztésére vannak kialakítva. Kelesztő bölcsőjük mérete vagy alakja és a bölcsőket feltöltő szerkezetük eleve kizárja a cipófélék gépi úton történő kelesztését. Meghajtásuk bonyolult, általában két hajtóműves rendszerű, melyek részben az üzemi meghajtásra, részben az úgynevezett hasznos lánchoszz, illetve a kelesztési időtartam megváltoztatására szolgálnak. Bölcsőürítő szerkezetük kétféle; az egyik megoldás szerint a megkelt tésztadarabok bölcsővel együtt menet közben szép lassan 180°-kal átfordulnak egy a bölcsőkkel szinkronban haladó — úgynevezett — átadószalagra. Átforduláskor a megkelt tészta adagok áthelyeződnek az átadószalagra, majd az üres bölcső a szalagra merőleges irányban eltávolodik. Az átadószalag másik vége az alagútkemencéhez csatlakozik. A másik megoldásnál a kelesztő bölcsők közvetlenül az alagútkemence mozgó sütőszalagjára borítják a megkelt tésztadarabokat. Az átadószalagos bölcsőürítés előnye, hogy kíméletesen bánik a megkelt tésztával, továbbá az átadószalag — műszak végén történő — felemelése után megadja a lehetőséget a kemencére való — esetenként szükséges — kézi vetéshez. Hátránya, hogy rendkívül bonyolult, drága és üzem közben nincs átjárási lehetőség a gépsor jobb és bal oldala között. A kemence sütőszalagjára közvetlenül ürítő bölcsős szerkezet előnye, hogy lényegesen olcsóbb az átadószalagos kivitelnél és megfelelő gépkialakításnál megadja az állandó átjárási lehetőséget is a gépsor jobb és bal oldala között. Hátránya, hogy a megkelt tésztát nem eléggé kíméletesen borítja, és kizárja a kemence elején a kézi vetés lehetőségét. Az ismert kelesztőgépek bölcsői vályúszerűen kialakított perforált lemezből, vagy egyszerűen két-két egymással párhuzamosan rögzített rúdból állnak. Mindkét esetben egy-egy tömlőszerűen megvarrt textilbevonat van ráhúzva a bölcső fémvázára. E megoldás hátránya, hogy a csőformájú textilhuzat — mely valósággal lötyög a bölcső fémvázán — elcsúszkál hosszirányban, s hozzáér a bölcsők gépzsírral kezelt vonóláncához. Ott elszakadozik, majd a lánckerék alá gyűrődve időnként géptörést is okoz. További hátrány, hogy a csőalakú huzat a bölcsőt kívülről is burkolja, holott ez indokolatlan és fölöslegeden növeli az önköltséget. Az ismert kenyértészta kelesztőgépek nincsenek felszerelve lisztezővei. Emiatt gyakori jelenség, hogy a megkelt tészta hozzáragad a bölcsőhuzathoz, s a sok kis leragadás idő- 2 1 vei vastag réteggé alakul, majd az állandó párás meleg hatására megpenészedik. Higiéniai szempontból ez a jelenség erősen kifogásolható. A ragadás főleg lágyabb tésztaféléknél, pl. a rozslisztből készült kenyértészták esetén igen jelentős. Jól megfigyelhető ez a jelenség a GKN-50.41 típusjelű lengyel ketesztőgépnél, melyet Bydgoszcz-ban az Élelmiszeripari Berendezések Gyára állított ’elő. A bölcsőhuzathoz hozzáragadt tészta kiborítás után az alagútkemence szalagján halad előre. A csőszerűén megvarrt bölcsőhuzat az összeragadás miatt a tésztadarabokkal együtt kibukik a bölcsőből s a szalagra esett tésztát fékezi a szabad előrehaladásban. Ez a visszahúzás, illetve fékezés addig tart, amíg a ragadás helyén a tésztafelület el nem szakadozik. Az ilyen kenyerek szabálytalan alakzatúak — deformáltak — lesznek. A bölcsőhuzatok viszonylag hamar elszenynyeződnek. A kimosáshoz vagy a huzatcseréhez pedig minden bölcsőt ki kell szerelni a gépből, s mivel a bölcsők száma 200—300 db, belátható, hogy a csőszerűén kialakított bölcsőhuzat tisztítása és visszaszerelése milyen nagy munkát jelent. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan kelesztőgépet hozzunk létre cipók és veknikenyerek nagyüzemi kelesztéséhez, amely az előzőekben ismertetett hátrányokkal nem rendelkezik és általa jó minőségű tésztaféleséget, sült tésztát állítunk elő és egyrészt állandó közlekedési lehetőséget biztosít a feldolgozó gépsor szomszédos tagjai között, másrészt a bonyolult átadószalagot feleslegessé teszi. A kitűzött célnak a találmány értelmében ílyan kelesztőgéppel teszünk eleget cipók és /eknikenyerek nagyüzemi kelesztéséhez, ímely azzal jellemezhető, hogy nagyméretű, kerekre formázott kenyértészta befogadására s alkalmas kelesztőbölcsője, a kelesztőbölosőt csak belülről takaró gyűrűs pántokkal és témpálcákkal rögzített bölcsőhuzata van. Ennek húzórugókkal és gyorsürítést vezérlő bütyköstárcsákkal ellátott bölcsőürítője, a vonólánc kifeszítésére és a bölcsőürítő felemelésére egyaránt alkalmas csigás láncfeszítője, az állítható keret rögzítésére szolgáló csuklós kampója, az első főtengelyre szerelt szabadonfutója, valamint a hátsó főtengelyre szerelt fékdobjá és kormos tengelykapcsolója, továbbá a kelesztőgép vonólánca által működtetett ízegmensszerűen kialakított kefehengeres fisztezője van. Célszerű, ha a kelesztő bölcsője a bölcsőfuzat fémpálcákkal és gyűrűs pántokkal való rögzítéséhez célszerűen kialakított peremekkel és nyílásokkal rendelkezik, s a bölcső véglapj án a függesztő csapszeg áthelyezéséhez alkalmas hosszúkás nyílás van kiképezve, és a kelesztő bölcsőt csak belülről takaró bölcsőhuzata fémpálcákkal és gyűrűs pántokkal van a kelesztőbölcsőhöz rögzítve. További célszerű kiviteli alaknál a kelesztőgép bölcsőürítő szerkezete húzórugókkal 2 197498 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
