197486. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés energiatakarékos nyúltartásra
A találmány tárgya istálló energiatakarékos nyúltartásra. Magyarországon a nyúltartás exportorientált állattenyésztési ágazat. A korábbi évekre elsősorban a nyúlhústermelés volt a jellemző, míg az utóbbi időben — a csökkenő árak miatt — a figyelem inkább az angóragyapjú termelésére terelődött. Mindkét termelési célra alapvetően azonos épülettípusokat és technológiai berendezéseket használnak nagy- és kisüzemben egyaránt. A külföldi és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a fiaztató istállóban egész éven át 15—25°C-os hőmérsékletre van szükség 60—70% relatív páratartalom mellett. Ez azt jelenti, hogy ősztől tavaszig a tenyészistáHókat nemcsak a megfelelő teremhőmérséklet érdekében, hanem a levegő relatív páratartalmának viszonylag elfogadható (85% alatti) szinten tartása érdekében fűteni kell. Mindez azzal is jár, hogy szilárd, jó hőtechnikai tulajdonságú határoló szerkeztekből építik meg az épületeket — vagyis az épületek beruházási költsége is viszonylag magas. A kellő légcserét általában egész éven át (kivételes esetekben csak kora ősztől késő tavaszig) mesterséges úton, ventillátorok segítségével biztosítják, ami tovább növeli az energiafelhasználást. Az emelkedő energiaköltségek miatt az utóbbi években a húsnyúl maghatározó mennyiségét előállító kisüzemekben (háztáji gazdaságokban) és az angóragyapjú termelését meghatározó nagyüezemekben a december és március közötti időszakban alig vállalkoznak az állattartók a fialtatásra. A nehézségeket fokozza az is, hogy az épületek kedvezőtlen légállapota miatt rendkívül nagy az újszülött- és növendék-elhullás (18—22% az első három hétben és 38—45% az első hat hétben). A veszteségeket nem egyenlíti ki a magasabb téli felvásárlási ár. A termelés nem egyenletes, sőt abban az időszakban a legmérsékeltebb, amikor a termékek (hús, gyapjú, tenyészanyag) kereslete a legnagyobb A hagyományos tartás esetén fiaztató dobozt használnak. A dobozt kívülről a ketrecre akasztják, buvónyílás köti össze a dobozt a ketreccel. A dobozban tartózkodnak a kicsinyek; az anyanyulat kizavarva és a búvónyílást elzárva megakadályozzák az anyát abban, hogy szoptatási időn kívül fel tudja keresni fiókáit (ez az összetaposás veszélye miatt szükséges). Ezek a hagyományos dobozok nyitottak, fészekmeleget nem nyújtanak, ezért legalább +5°C teremhőmérséklet fenntartása szükséges. A találmány célja olyan nyúltartó istálló kidolgozása volt, amely energiatakarékos, ugyanakkor folyamatos termelést tesz lehetővé, kevés beruházással megvalósítható, és az elhullás okozta veszteségeket drasztikusan csökkenti. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a teremfűtés elhagyható, ha a fiaz-1 2 tató dobozokat fütjük, ugyanis a felnőtt nyúl szőre (gyapjúköntöse) szárazon kiváló hőszigetelő, és — alacsony páratartalmú levegőt feltételezve — akár -f-5°C körüli hőmérsékleten is jól érzik magukat az állatok. További találmányi felismerés, hogy sok szempontból előnyösebb, ha a találmány értelmében fűtött dobozok nem épületben, hanem szigetelt tetőből, függőleges vázelemekből és szalmabálákból kialakított istállóban helyezkednek el. Ennek nemcsak az az előnye, hogy a szalmából épített szin beruházási költsége — hagyományos épület költségéhez viszonyítva — alacsony, hanem a szalma mint természetes anyag szellőzik, lélegzik, a szükséges légcsere részben a falon át történik, részben a bálák számának, elrendezésének megváltoztatásával kialakított szellőzőnyílásokon keresztül. A találmány szerint kialakított istállóban a levegő szárazabb, kevesebb káros gázt (ammóniát, széndioxidot) tartalmaz, mint a hagyományos, zárt, fűtött és mesterségesen szellőztetett épület levegője. A fentiek alapján a találmány tárgya istálló energiatakarékos nyúltartásra, ketrecekkel és fiaztató dobozokkal. A találmányra jellemző, hogy a ketrechez búvónyílás közbejöttével kívülről csatlakozó hőszigetelt, leemelhető fedelű, elektromosan fűtött, tolólappal elzárható fiaztató doboz a ketreccel együtt olyan vasvázas színben helyezkedik el, amelynek oldalfalait — szellőzőnyílások szabadonhagyásával — szalmabálák alkotják. A találmányt a csatolt rajzok alapján közelebbről ismertetjük. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a bálákból felépített istállót oldalról, a 2. ábra az 1. ábra szerinti bálákból felépített istálló előlnézete; a 3. ábra az istálló belsejében elhelyezett ketreceket mutatja a rájuk akasztott fiaztató dobozokkal együtt; a 4. ábra a fiaztató dobozt és elzárására szolgáló tolólapját mutatja, az 5. ábra a fiaztató doboz felerősítésének helyét szemlélteti, végül a 6. ábra a fűtési rendszer vázlata. Az i. ábrából kivehető módon az istálló szigetelt 8 tetőből, 7 betonpadozatból, függőleges 6 vázelemekből és a vázelemekkel együtt a falakat alkotó 5 szalmabálákból áll. Amennyiben a bálák sora nem ér teljesen fel a 8 tetőig, szellőzőnyílás alakul ki, amely a 2. ábra szerint 10 fóliával lehet lefüggönyözve. A találmány egy előnyös kiviteli alakjának az esetében a 8 tető az északi, északnyugati oldalon a szélső függőleges 6 vázelemen túlnyúlva szénát, szalmát és egyéb hőszigetelő anyagokat tároló térséget képez, ami a fő szélirányt figyelembe véve télen kiegészítő hőszigetelést nyújt. A 3. ábra az istálló belsejében elhelyezkedő 1 ketreceket mutatja a 4 fiaztató dobo2 197486 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
