197486. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés energiatakarékos nyúltartásra

A találmány tárgya istálló energiataka­rékos nyúltartásra. Magyarországon a nyúltartás exportorien­tált állattenyésztési ágazat. A korábbi évekre elsősorban a nyúlhústermelés volt a jellemző, míg az utóbbi időben — a csökkenő árak miatt — a figyelem inkább az angóragyap­­jú termelésére terelődött. Mindkét termelési célra alapvetően azonos épülettípusokat és technológiai berendezéseket használnak nagy- és kisüzemben egyaránt. A külföldi és a hazai tapasztalatok egy­aránt azt mutatják, hogy a fiaztató istálló­ban egész éven át 15—25°C-os hőmérséklet­re van szükség 60—70% relatív páratartalom mellett. Ez azt jelenti, hogy ősztől tavaszig a tenyészistáHókat nemcsak a megfelelő te­remhőmérséklet érdekében, hanem a levegő relatív páratartalmának viszonylag elfogad­ható (85% alatti) szinten tartása érdeké­ben fűteni kell. Mindez azzal is jár, hogy szilárd, jó hőtechnikai tulajdonságú határoló szerkeztekből építik meg az épületeket — vagyis az épületek beruházási költsége is viszonylag magas. A kellő légcserét általában egész éven át (kivételes esetekben csak kora ősztől késő tavaszig) mesterséges úton, ventillátorok segítségével biztosítják, ami to­vább növeli az energiafelhasználást. Az emelkedő energiaköltségek miatt az utóbbi években a húsnyúl maghatározó mennyiségét előállító kisüzemekben (háztáji gazdaságokban) és az angóragyapjú terme­lését meghatározó nagyüezemekben a decem­ber és március közötti időszakban alig vállal­koznak az állattartók a fialtatásra. A nehéz­ségeket fokozza az is, hogy az épületek kedve­zőtlen légállapota miatt rendkívül nagy az újszülött- és növendék-elhullás (18—22% az első három hétben és 38—45% az első hat hétben). A veszteségeket nem egyenlíti ki a magasabb téli felvásárlási ár. A termelés nem egyenletes, sőt abban az időszakban a legmérsékeltebb, amikor a termékek (hús, gyapjú, tenyészanyag) kereslete a legnagyobb A hagyományos tartás esetén fiaztató do­bozt használnak. A dobozt kívülről a ketrec­re akasztják, buvónyílás köti össze a dobozt a ketreccel. A dobozban tartózkodnak a kicsinyek; az anyanyulat kizavarva és a búvónyílást elzárva megakadályozzák az anyát abban, hogy szoptatási időn kívül fel tudja keresni fiókáit (ez az összetaposás veszélye miatt szükséges). Ezek a hagyo­mányos dobozok nyitottak, fészekmeleget nem nyújtanak, ezért legalább +5°C teremhő­mérséklet fenntartása szükséges. A találmány célja olyan nyúltartó istálló kidolgozása volt, amely energiatakarékos, ugyanakkor folyamatos termelést tesz lehető­vé, kevés beruházással megvalósítható, és az elhullás okozta veszteségeket drasztikusan csökkenti. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a teremfűtés elhagyható, ha a fiaz-1 2 tató dobozokat fütjük, ugyanis a felnőtt nyúl szőre (gyapjúköntöse) szárazon kiváló hő­szigetelő, és — alacsony páratartalmú leve­gőt feltételezve — akár -f-5°C körüli hőmér­sékleten is jól érzik magukat az állatok. További találmányi felismerés, hogy sok szempontból előnyösebb, ha a találmány értelmében fűtött dobozok nem épületben, hanem szigetelt tetőből, függőleges vázele­mekből és szalmabálákból kialakított istálló­ban helyezkednek el. Ennek nemcsak az az előnye, hogy a szalmából épített szin beruhá­zási költsége — hagyományos épület költsé­géhez viszonyítva — alacsony, hanem a szalma mint természetes anyag szellőzik, lélegzik, a szükséges légcsere részben a falon át történik, részben a bálák számának, el­rendezésének megváltoztatásával kialakított szellőzőnyílásokon keresztül. A találmány szerint kialakított istállóban a levegő szára­zabb, kevesebb káros gázt (ammóniát, széndioxidot) tartalmaz, mint a hagyományos, zárt, fűtött és mesterségesen szellőztetett épület levegője. A fentiek alapján a találmány tárgya istálló energiatakarékos nyúltartásra, ketre­cekkel és fiaztató dobozokkal. A találmányra jellemző, hogy a ketrechez búvónyílás közbe­jöttével kívülről csatlakozó hőszigetelt, le­emelhető fedelű, elektromosan fűtött, tolólap­pal elzárható fiaztató doboz a ketreccel együtt olyan vasvázas színben helyezkedik el, amely­nek oldalfalait — szellőzőnyílások szabadon­­hagyásával — szalmabálák alkotják. A találmányt a csatolt rajzok alapján közelebbről ismertetjük. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a bálákból fel­épített istállót oldalról, a 2. ábra az 1. ábra szerinti bálákból felépített istálló előlnézete; a 3. ábra az istálló belsejében elhelyezett ket­receket mutatja a rájuk akasztott fiaz­tató dobozokkal együtt; a 4. ábra a fiaztató dobozt és elzárására szol­gáló tolólapját mutatja, az 5. ábra a fiaztató doboz felerősítésének helyét szemlélteti, végül a 6. ábra a fűtési rendszer vázlata. Az i. ábrából kivehető módon az istálló szigetelt 8 tetőből, 7 betonpadozatból, függő­leges 6 vázelemekből és a vázelemekkel együtt a falakat alkotó 5 szalmabálákból áll. Amennyiben a bálák sora nem ér teljesen fel a 8 tetőig, szellőzőnyílás alakul ki, amely a 2. ábra szerint 10 fóliával lehet lefüggö­nyözve. A találmány egy előnyös kiviteli alakjának az esetében a 8 tető az északi, északnyugati oldalon a szélső függőleges 6 vázelemen túl­nyúlva szénát, szalmát és egyéb hőszigetelő anyagokat tároló térséget képez, ami a fő szélirányt figyelembe véve télen kiegészítő hőszigetelést nyújt. A 3. ábra az istálló belsejében elhelyez­kedő 1 ketreceket mutatja a 4 fiaztató dobo­2 197486 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom