197486. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés energiatakarékos nyúltartásra

zokkal. A dobozok leemelhető tetővel, valamint 3 tolólappal rendelkeznek, amely a doboz hom­lokoldalán lévő 2 búvónyílás elzárására szol­gál. A doboz padlóján fűtőlap van. A 4. ábra mutatja a 4 fiaztató dobozt, az 5. ábra azt, hogy hogyan kapcsolódik a doboz az 1 ketrechez. A 6. ábra szemlélteti a fűtésmódot. A 4 dobozok alján elhelyezett fűtőlapokat 12 fűtővezeték és 13 hőérzékelő vezeték köti össze szabályozóval ellátott elektromos 11 tápegységgel. Az alábbiakban a találmányt egy konkrét kiviteli alak kapcsán közelebbről ismertetjük. Trágyaelvezető vályúkkal ellátott beton­padozaton vasváz tartja az enyhe lejtésű tetőt, amely alumínium hullámlemez fedésű, és a hullámlemez alatt bazaltgyapotból és kartonplasztból álló hőszigetelő réteg helyez­kedik el. A tető hátul (az északi, illetve észak­­nyugati oldalon) 2 m-re túlnyúlik, és az így kialakuló térségbe szalmát, szénát raktáro­zunk, ami télen járulékos hőszigetelést jelent. Az istálló oldalfala gépi szalmabálákból áll, amelyeket (a lemorzsolódás ellen) kí­vülről 5x5 cm-es, belül sűrű, 2x2 cm-es drót­fonat véd. A szellőztetés természetes rend­szerű. Tavasztól őszig az oldalfalak magassá­gának változtatásával (a bálák mennyiségé­nek csökkentésével, illetve növelésével) és a 9 ajtó megnyitásával szabályozzuk a levegő­­cserét. Osztói tavaszig az oldalfalak zárásával a légmozgást minimálisra (0,1 m/mp alatti értékre) csökkenthetjük. A megvilágítás a szellőzőnyíláson, illetve az ezeket lefedő 10 fóliaablakon át megoldott. Kiegészítő világításként fénycsöveket is felszerelünk. A két sorban elhelyezett ketrecek kétszintesek, kaliforniai rendszerűek. Az itatás súlyszelepes itatókból alacsony nyomású vezetékről törté­nik. A vizet a kiegyenlítő tartályban szük­ség szerint temperáljuk. Granulált abrak etetése hagyományos önetetőkből történik, míg a szénát a ketrec felső rácsozatáról befe­lé húzva fogyasztják az állatok. A 4 fiaztató doboz mérete 375x265x290 mm, műanyagból készül, leemelhető fedéllel. A do­bozoknak horganyzott lemezből vagy alumí­nium lemezből készült külső borítása van, a két fal között hőszigetelő műanyaghab he­lyezkedik el. A doboz alsó lapján 8 db 6 mm átmérőjű lyuk szolgál a vizelet és a lecsa­pódó pára elvezetésére. A 4 fiaztató doboz alján 340x250x30 mm méretű, műanyag bevonatú, furatokkal ellátott fűtőlap helyezkedik el, amelybe mintegy 10 ohm ellenállású fűtőbetét van beépítve. A fűtőlap hőmérséklete 25°C és 40°C közötti tartományban állítható, szabályozása auto­matikusan történik; fűtési teljesítménye 24 V mellett 60 W. A dobozokban 250 g száraz, penészmentes búzaszalmával és 10 g angóragyapjúval, illetve nyúlszőrrel mesterséges fészket készí­3 tünk. Az almokat előhasi anyáknál 5-re, a már többször fialtaknál 6-ra egalizáljuk. A szoptatás napi egy alkalommal történik az anyának a fiaztató dobozba való 5—10 perc időtartamú bezárásával. Utána az anyát kiza­varjuk, és a síneken mozgatható, két szellőző nyílással ellátott felhúzható 3 tolólappal a dobozt a ketreccel összekötő 120 mm átmérőjű búvónyílást elzárjuk. A fiókák az első 21 na­pon csak a zárt fiaztató dobozban tartóz­kodhatnak, utána 42 napos korig a doboz és a ketrec között szabadon közlekedhetnek. Az elválasztásra a 42. napon kerül sor. A fentiekben ismertetett istállóban történt nyúltartás során méréseket végeztünk, az alábbi eredményekkel. Kritikus téli nevelési időszakban az istálló átlagos teremhőmérséklete +6°C, -f-7°C körü­li volt (—2°C és — 4°C külső középhőmérsék­let mellett). Ez az optimálisnál hidegebb, de hátránnyal nem járt, mert a jó tetőszigete­lés miatt a pára nem csapódott ki a mennye­zeten és nem hullott vissza az állatokra. A levegő relatív páratartalma 75% alatt maradt, szemben a kontroll zárt, fűtött és mesterségesen szellőztetett épület 85—90%-os relatív páratartalmával. Az alacsony pára­­tartalom kedvező hatása abban is megnyil­vánul, hogy azonos pasteurella fertőzöttségi szint mellett az istálló szinszerű épületé­ben kóros klinikai tünetek csak elvétve jelent­keznek, szemben a zárt, klimatizált épülettel. A találmány szerinti istállóban a levegő káros gázszemyezettsége (C02, NH3) mindvégig jóval a megengedhető határérték alatt maradt (a zárt épület esetén nem). A találmány értelmében fűtött dobozokban 17°C körüli hőmérsékletet mértünk. A meg­felelő klimatikus viszonyokra utal az is, hogy a fűtött, hőszigetelt dobozokban 42. napig az elhullás 8% volt, míg a hagyományos (fű­­tetlen és hőszigeteletlen) dobozokban az elhul­lás a 40%-ot is elérte. Ugyanebben az időszak­ban a napi átlagos testtömeggyarapodás a ta­lálmány szerinti tartás esetében 19 g, a hagyo­mányos rendszerben 14 g volt. A találmányhoz az alábbi fő előnyök fűződ­nek: — kevés beruházást igényel, — nincs szükség teremfűtésre, és a szellőz­tetés természetes módon, ventillátor nélkül történik, azaz a rendszer igen energiatakaré­kos (a dobozok fűtésére felhasznált energia elenyészően kevés), — a fentiek ellenére a találmány szerinti istállóban jobb a levegő (szárazabb, kevesebb, káros gázt tartalmaz), mint a hagyományos épületek esetén, — az újszülött- és növendék-elhullás mint­­egy 80%-kal csökken, — egész éven át (teremfűtés nélkül) folya­matos fiaztatást tesz lehetővé. A találmány nem korlátozódik a leírt kiviteli alakokra, hanem az igénypontban definiált oltalmi körön belül még számos vál­tozatban valósítható meg. 4 197486 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom