197484. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés mezőgazdasági területek kis adagokban való öntözésére
A találmány tárgya öntözőberendezés mezőgazdasági területek kis adagokban való öntözésére, amelynek be- és kivezető csonk (okikat ellátott vezérlőszerkezete, valamint a kivezető csonk (ok) ra csatlakoztatott öntözővizet szállító csővezetéke(i) van(nak). A technika fejlődése folyamán számos öntözési eljárás és ezek foganatosítására szolgáló öntözőberendezés alakult ki. Ezek közül számos berendezést alkalmaznak ma is a mezőgazdaságban. Ennek az az oka, hogy az öntözőberendezésekkel szemben támasztott követelmények igen sokrétűek. Az öntözőberendezésekkel szemben az öntözési eljárások-- általában követelményként 'ajjítják, hogy az/öntözővíz mennyiségét tág határok közötb^változtatni lehessen, az öntözővizet minimális energiafelhasználással és vízveszteséggel juttassák az öntözendő növényhez, amelyet az minél kisebb veszteséggel tudjon hasznosítani. Az öntözőberendezésekkel szemben a környezet olyan követelményeket állít, hogy feleljenek meg az öntözött terület éghajlati követelményeinek és használatuk ne vagy csak minimális mértékben okozhassa a talaj minőségének romlását. A növénytermesztésben az öntözőberendezések nem akadályozhatják a termesztés különféle munkafolyamatait, illetve a művelő gépek és emberek munkáját, vagyis az öntözőberendezésnek a művelést szolgáló gépparkba illeszthetőnek kell lennie. Ezenkívül az öntözőberendezésnek alkalmazkodnia kell a termelt növénykultúra igényeihez is. Az öntözőberendezéssel szemben támasztott fontos követelmény még, hogy olcsón és termelékenyen gyártható és szerelhető legyen, valamint egyszerűen és megbízhatóan lehessen szabályozni. Kezelése, szabályozása, karbantartása kevés munkaidőráfordítást igényeljen. Az ismert öntözőberendezések több csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok az öntözőberendezések, amelyek az öntözővizet a talaj felszínére juttatják. Ezek jelentős része a természetes csapadék, az eső talajra juttatásának módját követik. Ezek az úgynevezett esőztető öntözőberendezések. Általában előnyük, hogy viszonylag olcsó berendezések, áttelepíthetők egyik területről a másikra, és egyszerűen működtethetők. Hátrányuk, hogy az öntözővíz kijuttatásához szükséges energiamennyiség és az öntözővízveszteség nagy. Hátrányuk továbbá, hogy mivel a teljes talajfelszínt öntözik, a mély gyökérzetű növények öntözésére csak körülményesen alkalmazhatók. Ugyancsak körülményes alkalmazni az ilyen típusú öntözőberendezéseket magas növényzet esetében, amikor is a szórófejeket a növénykultúra felső része fölé kell emelni. Ráadásul ilyenkor az öntözővíz jelentős része kárbavész, vagy kis része hasznosul, mivel a vízcseppek a lombozaton fennakadnak, majd innen elpárolognak. 1 2 A teljes talaj felszín öntözéséből következik, hogy a talajból elpárolgó öntözővíz mennyisége viszonylag nagy, ami a talaj gyors károsodásához (szikesedés) vezethet. A felszíni öntözőberendezések másik csoportjában a talajba barázdákat húznak és az öntözővizet a barázdákba juttatják. Ezek kétségtelenül rendkívül egyszerű kis energiafelhasználású, könnyen kezelhető berendezések, amelyeknek számos előnyös tulajdonságuk van. Azonban csak viszonylag szűk körben alkalmazhatók, alkalmazási lehetőségük nagymértékben függ a talaj fajtájától, az öntözött növénykultúrától, és a terepviszonyoktól. Nyilvánvaló, hogy például homoktalajokon alig alkalmazhatók, mivel a barázdába juttatott víz igen kis távolságon belül a talajban lefelé elszivárog. Ugyancsak alig alkalmazhatók, amennyiben az öntözés nem sík terepen folyik, illetve alkalmazásuk nagy területű szántóföldön is nehezen valósítható meg. További hátrányuk, hogy a talajban lefelé elszivárgó és nem hasznosuló öntözővíz mennyisége viszonylag nagy, a barázdák a termőterületből nagy helyet vesznek el. Hátrányuk még, hogy a barázdákat gyakorlatilag évente legalább egyszer újra kell húzni, ami a megfelelő lejtésviszonyok kialakításának szükségessége miatt nem egyszerű feladat, továbbá a barázdák igen könynyen tönkremehetnek. Ezt a tönkremenést okozhatja egy-egy nagyobb vihar, vagy a gondatlan talajművelés. A fentebb ismertetett felszíni öntözőberendezés csoportok számos hátránya következtében alakultak ki az olyan öntözőberendezések, melyek az öntözővizet minél kisebb talajfelületre, „pontszerűen“ juttatják ki. Ezek az úgynevezett csepegtető öntözőberendezések. Ezek az öntözésekkel szemben az öntözési eljárások által, valamint a környezet által támasztott követelményeket megfelelően elégítik ki A csepegtetőtestes öntözőberendezések azonban számos műszaki problémát vetnek fel, amelyet nem sikerült megoldani. Ezek jelentős része, onnan származik, hogy vízkibocsájtás érdekében az öntözővizet rendkívül kis átmérőjű nyíláson, csepegtetőtesten kell kibocsájtani. Az öntözővíz, mint a természetes vízforrásokból származó víz azonban szinte sohasem teljesen tiszta, mindig tartalmaz több-kevesebb szilárd szennyező anyagot, amely a csepegtetőtestek gyakori eldugulását okozza. Ugyancsak elduguláshoz vezet a nagy vastartalmú öntözővizek felhasználása, a vastartalmú csapadék keletkezése miatt, ezért az ilyen vizeket öntözés előtt vastalanítani kell. A csepegtetőtestek tisztítása nehézkés, mivel kis átmérőjű nyílásokkal vannak ellátva, és a tisztítás igen gyakran a csepegtetőtest áramlási ellenállásának változásához vezet, ezzel a csepegtetőtester kiáramló folyadékáram és vele a ta2 197484 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
