197483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás energiaerdők létesítésére

197483 A találmány tárgya eljárás energiaerdő létesítésére, amelyet új telepítésű, gyorsan növő fafajok csemetéivel, vagy meglévő köze­pes és/vagy gyenge minőségű erdő faállomá­nyának átalakításával hoznak létre. Energiaerdő alatt értendő az a meghatáro­zott termőhelyre gyorsan növő, könnyen tele­píthető fafajokkal és fajtákkal létesített és ki­termelt erdő, amelyből nem nyerhető számot­tevő ipari cél.ra,alkalmas rostfa, és faállomá­nyát.a növekedés csúcspontján termelik ki. A fotoszintézis eredményeként biomassza formájában energia tárolódik. Az így tárolódó energia összességében mintegy tízszerese a világ éves energiafelhasználásának. A föld fe­lületén jelenleg található biomassza (zömé­ben fák) azonos értékű a kimutatott föld alatti tüzelőanyag tartalékok teljes mennyiségével. A világ lakosságának körülbelül a fele zömben faanyagot használ főzéshez (ez a ház­tartások összes felhasználásának 4/5-e) és a kitermelt faanyagnak mintegy felét használ­ják fel főzésre és fűtésre. Egyes fejlődő orszá­gokban ez a tüzelőanyag gyakran eléri az ösz­­szes energiafelhasználás 90%-át. A világ jelenleg meglévő biomasszájának legnagyobb részét az erdők faállományai ad­ják. Az erdők nyújtják egyúttal a világ növé­nyi eredetű növedékének nagyobbik részét is. A világ éves erdei biomassza növedékét 9xl010 száraz tonnára becsülik (Combos, 1980). A világ éves iparifa és tűzifa felhasználása az 1974-től 1978-ig terjedő időszakban átlagosan 2,5 milliárd nr volt (FAO, 1978). A világ ter­mészetes erdei azonkívül, hogy kielégítik az iparifa iránti jelenlegi igényeket, jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak az emberi társada­lom energiafelhasználásához. Az erdőleltározások és a növedék számok azt mutatják, hogy a faanyag tüzelési célú hasznosítását elméletileg sokkal nagyobb ará­nyúra lehet növelni anélkül, hogy az érintené a faanyagot feldolgozó ipar nyersanyaggal való ellátását. Nagyobb mennyiségű biomassza termelés­re hosszútávon energia ültetvényeken való fa­termesztéssel van lehetőség. Az északi fenyő­­övezetre alakították ki az energiaerdő rend­szereket. Ezen övezel országait a következő erdősültségi százalékok jellemzik: skandináv országok átlagban 43%, Kanada 48%, SZU 41 %, USA 33%. Ezekben az országokban kia­lakított energia rendszerek széles körben nem alkalmazhatók, mivel zömében tápanyagsze­gény talajokon fekszenek, és ezért a tápanyag­ellátást tekintik fő tényezőnek, míg más terü­leten fekvő országokban általában a vízellátás a fő tényező. A találmány megalkotásakor célul tűzték ki az ismert megoldások javítását, egyben olyan energiatelepek, lelőhelyek kifejlesztését, amelyek a tartósan rendelkezésre álló, meg­újítható energiaforrásokra alapozottak, és 1 2 Természeti környezetre a lehető legkisebb ká­ros hatással vannak. Erre a célra az erdők, ille­tőleg a belőlük nyerhető biomassza, elsősor­ban a fa a legjelentősebb. Feladata továbbá a találmány szerinti el­járásnak az energiaerdő telepek korlátlan kitermelhetősége, vagyis a fatermesztés célja: a maximális mennyiségű nyersanyag nyerése, méretekre és minőségre való tekintet nélkül. A találmányi gondolat alapja az a felisme­rés, hogy a gyorsan növő, könnyen telepíthető fafajok és fajták megfelelő telepítésével, keze­lésével energia hasznosításra alkalmas növe­dék faállományt nyerünk. A gyors termeléssel az új telepítésű erdőket, valamint a meglévő, alkalmas faállományokat energiafelhaszná­lásra fejlesztjük ki, sőt ezen túlmenően a jól sarjadzó fafajokkal a levegő széndioxid tartal­mát megkötve a levegő szennyezettségét is csökkentjük. A felismerés alapján a kitűzött feladatnak megfelelően a találmány eljárás energiaerdő létesítésére — amelyet előzetes talaj feltárás­sal meghatározott termőhelyen, könnyen ül­tethető, jól sarjadzó, gyorsan növő fafajok csemetéivel alakítunk ki —, amelynek során az előzetes talajvizsgálat alapján a termőhe­lyen szükség szerinti talajelőkészítést vég­zünk, ezt követően a termőhelyre akác, nyír, fűz, éger, nyár, szil vagy hasonló fafajokat — előnyösen jászkiséri akácfajtát — sűrű háló­zatban, célszerűen 0,5—0,75 m2 növőtérrel, so­rosan vagy ikersorosan ültetünk. Az erdő faál­lományát — a fafajoknak és a termőhelynek megfelelően — 2-15 éves vágásfordulóban termeljük ki. Az új telepítés további ismérve, hogy az erdő faállományát több generáción át sarjadz­­tatjuk, és adott esetben a faállomány ápolását és/vagy védelmét végezzük el. Abban az esetben, amikor az energiaerdő létesítését meglévő közepes és/vagy gyenge minőségű erdők faállományának átalakításá­val hozzuk létre, úgy járunk el, hogy akác, cser, gyertyán vagy hárs erdők faállományát sarjadztatással felújítjuk, a sarjadztatást elő­nyösen gyökérszagatással végezzük el, majd a felújított erdőt rövid vágásfordulóban ki­termeljük. A találmány szerinti energiaerdő létesíté­sére alkalmazott eljárás előnyeit példákkal mutatjuk be. Az 1. példa szerint az ÉRTI kísérletek szerint 10 éves vágásfordulót véve alapul pl. az akác energiaerdők évi 8—10 m3 fahozamot ad­nak, ami 40 ezer hektárra számolva 320— 400 ezer m3. Az említett fafajú meglévő er­dőkből országosan összesen mintegy továb­bi ezer hektárt lehet fokozatosan energia­erdővé átalakítani, amelynek fatermése évente 240 ezer m3-re tehető. Ezeket sarjerdő üzemmódban külterjesen célszerű kezelni, azaz sarjadztatással felújítani, majd sor­sukra hagyni a növedék kulmináiásáig. A 2. példa szerint tanulságos a nettő energia arányok elemzése és összehasonlítása. A 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom