197483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás energiaerdők létesítésére

197483 természetes erdőkben a nettő energia ará­nyok nagyon magasak, elérik a 150:! értéket (energia output — input) is. Ez az arány a mezőgazdasági termelés területén ugyanak­kor nagyon alacsony, jelenleg 1:1 vagy ki­sebb. Az energiatermelést szolgáló rövid vágásíorduló esetén intenzíven kezelt öntö­zéses nyár ültetvényekben ez az arány 4,3:1. Az arány a termőhelytől, az öntözés és a trá­gyázás szükségességétől, valamint a mű­velési technikától függően természetesen emelkedhet, és kellő biztonsággal feltéte­lezhető, hogy a fatermesztés nettó' energia­­aránya a legtöbb esetben 10:1 és 50:1 között változik, fgy az erdőgazdálkodás összeha­sonlítva a korszerű mezőgazdasággal, ma­gas energiahatékonyságú vállalkozásnak minősül. A 3. példa értelmében a vágástéri hulladékfa és az energiaerdők fája évente együttesen 1,2 millió m3-t jelenthet, ami lehetővé teszi 300 ezer tonna olaj kiváltását. A hagyomáyos tüzifatermelés ez idő szerint évente 2,4 mil­lió m3. Ha potenciális fogyasztókra bontjuk ezt le, megyénként 60 ezer m3-t kapunk, ami mintegy-10 ezer lakás fűtését teheti lehetővé. A találmány szerinti energiaerdő termé­szetes megfelújítással, felújulással nem léte­síthető, csak mesterségesen telepíthető, vagy a meglévő faállomány sarjadztatással alakít­ható át. A találmány előnyeként említésre méltó az a tény, hogy mezőgazdasági termelésre gyengébb eredménnyel, vagy gazdaságtalanul használható területek — pl. lejtővédő gyepek, 17% feletti lejtésű szántóterületek, parlag területek — nagy részét megfelelő fafajú ener­giaerdőkkel lehet hasznosítani. A találmány szerinti eljárás nem korláto­zódik csupán a fentiekben részletezett kialakí­tási módokra, hanem az igénypontok által de­­finált oltalmi körön belül számos módon meg­valósítható. Külön hangsúlyozzuk a nagyho­zamú fafajok és kiónok alkalmazási lehetősé­gét, a művelésben pedig a külterjes technoló­giát. Ültetési hálózatként 0,75x1,25 m-es (13.300 db/ha) ikersoros telepítés célszerű, a legszükségesebb mértékre korlátozott ápo­lással. A sarjerdő, mivel felhasználja a meglévő kiterjedt gyökérzetet, gyors korai növekedés­sel tűnik ki, ezeket a tulajdonságokat kell az energiaerdő létesítésében előtérbe helyezni. Előnyös lehet a tuskósarjról való felújítás. Fontos az egy tiískón képződött sarjak száma. Figyelemmel kell lenni a tuskóról való sarjad­­zás esetén arra, hogy a sarjadzás képessége csökken a korral, csökken a növekedés vissza­esésekor és sérülések esetén. 3 Rajz Az energiaerdő kitermelése számtalan te­rületen jelentős energiát eredményez, más vonatkozásban energiahordozó helyettesítést oldhat meg, nem utolsó sorban az energiasze- 5 gény országokban elengedhetetlen szükségle­tet elégít ki; valamint a környezet szennyezett­ségét csökkenti, mivel a levegőben lévő szén­dioxidot megköti. Előnyeként említhető még a találmány 10 szerinti eljárásnál az a tény is, hogy felkelti a figyelmet a tüzifatermelés gyorsütemü meg­valósítására egy olyan időben, amikor a fa fokozottabb felhasználása került előtérbe energia céljára. Európában az EGB Fabizott- 15 sága szerint a tűzifa felhasználás 1979-ig csökkent, azóta több országban emelkedett, 1979-81 között átlagban 72 millió m3 tűzifát használtak fel, az előrebecslések 2000-re az alacsony variáns szerint 90 millió m3-t, a ma- 20 gas variáns szerint 108,7 millió m3-t állapítot­tak meg. Becslések szerint a fából termelt energia Európa összes energiaszükségletének 2,1%-a, 2000-ig a fa energia célú hasznosítá­sa évente mintegy 2,3%-kal nő. 25 A találmány szerinti eljárással elsősorban a fából kitermelt energia mennyisége növel­hető és a környezetszennyezés is csökkenthető. 4 30 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás energiaerdő létesítésére, amelyet előzetes talajfeltárással meghatározott ter-35 mőhelyen könnyen ültethető, jól sarjadzó gyorsan növő fafajok csemetéivel alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy az előzetes talajfel­tárás alapján a termőhelyen szükség szerinti talajelőkészítést végzünk, ezt követően a ter-40 mőhelyre akác, nyár, fűz, éger, nyír, szil vagy hasonló fafajokat — előnyösen j ász kiséri akácfajtát — sűrű hálózatban, célszerűen 0,5-0,75 m2-es növőtérrel, sorosan vagy iker­­sorosán ültetünk, az erdők faállományát — a 45 fafajoknak és a termőhelynek megfelelően — rövid, 2-15 éves vágásfordulóban termeljük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fákat több generáción át 50 sarjadztatjuk és adott esetben a faállomány ápolását és/vagy védelmét elvégezzük. 3. Eljárás energiaerdő létesítésére meglé­vő közepes és/vagy gyenge minőségű erdők átalakításával, azzal jellemezve, hogy akác, 55 cser, gyertyán vagy hárs erdők .faállományát sarjadztatással felújítjuk, a sarjadztatást előnyösen gyökérszaggatással végezzük el, majd a felújított erdőt rövid vágásfordulóban termeljük ki. nélkül Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Ns 6697. Nyomdaipari vállalat, Ungvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom