197482. lajstromszámú szabadalom • Csiperkegomba termesztése szalma táptalajon
197482 Felismertük továbbá azt is, hogy a komposztálás igen idő- és energiaigényes művelete mellett a táptalaj előállításához nincs szükség abszolút csírátlanításra, tehát elkerülhető a 100°C-ot meghaladó hőmérsékleten történő sterilizálás, amelyhez köztudottan speciális körülményekre, nagy nyomásra van szükség. A sterilizálás ráadásul azt is feltételezi, hogy a termesztés során a további eljárási lépések is steril körülmények között mennek végbe, melyek biztosítása számos problémát vet fel. A találmány tárgya eljárás csiperkegomba fajok — elsősorban Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Agaricus macrosporoides — termesztésére, amelynek során a táptalaj alapanyagát — célszerűen hőkezeléssel — csírátlanítjuk, hozzákeverve a termesztendő gomba csíráját állítjuk elő a táptalajt, amelyet a bekevert gombacsírával átszövetünk, takarunk és termesztjük benne a gombát. Az eljárás lényege, hogy a csírátlanítást 95—100°C hőmérsékletű, normál légköri nyomású gőzzel 50—70 percig — célszerűen 60 percig — végezzük és hogy a táptalaj alapanyagául előnyösen természetes, száraz állapotú, aprított, cellulóztartalmú melléktermek(ek)et alkalmazunk. A csírátlanítást követően víz hozzáadásával hütjük az alapanyagot és a cellulóztartalmú melléktermék(ek) nedvességtartalmát 60—80%-ra, előnyösen 70%-ra állítjuk be, miközben az alapanyagba 0,01—0,005 tömeg% benomilt juttatunk és ehhez keverjük hozzá a gombacsírát 1,5--5,0 tömeg% arányban. Az eljárás célszerű megoldása esetén a gombacsírát 2,5—3 íömeg% arányban adagoljuk. A találmány szerinti eljárás során cellulóztartalmú melléktermékként előnyösen szalmát alkalmazunk. A hőkezeléssel történő csírátlanítás és a megfelelő nedvességtartalomra történő beállítás után a gombacsíra hozzákeverését követően a táptalajt a továbbiakban hagyományosan ismert módon, például zsákban, ládában, polcon vagy a termelőberendezés (pince) talaján a bekevert gombacsírával átszövetjük, takarjuk és ezen termesztjük a gombát. Találmányunk szerinti eljárást a mellékelt példák alapján ismertetjük részletesen anélkül, hogy oltalmi körünket ezen példákra korlátoznánk. 1. példa Cellulóztartalmú mellékterméket, előnyösen szalmát, szalmahuiladékot 2—5 cm-es darabokra aprítjuk és zárt térben gőzzel I00°C-ra melegítjük és további 60 percen át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A csírátlanítást követően — mellyel a káros mikroorganizmusok jelenlétét kiküszöböltük — 0,01 tömeg% Fundazol 50 WP tartalmú csapvízzel az alapanyag hőmérsékletét mintegy 25°C-ra csökkentjük, nedvességtartalmát pedig 60—70°C-ra növeljük. Belekeverjük a termesztendő csi3 perkegomba, előnyösen Agaricus bitorquis csíráját 2,5 tömeg% arányban és az így nyert táptalajt zsákoljuk, a csírázást kővetően pedig szokásosan (mészkő, tőzeg és/vagy melegigyi főid keverékével) takarjuk, majd a termő időszakban a termesztési helyiségben kb. 90% relatív páratartalom mellett célszerűen 25°C-on letermesztjük. Az ismertetett eljárással az alapanyag kb. 15—20 tömeg%-ának megfelelő csiperkegomba hozamot érünk el 45 napos szedési idővel, 2. példa Cellulóztartalmú melléktermékként törek és aprított kukoricaszár keverékét alkalmazzuk, amelynek nedvességtartalmát a hőkezelés után 70%-ra állítjuk be. Ezt követően keverjük hozzá 3 tömeg% arányban a termesztendő csiperkegomba — célszerűen Agaricus bisporus — csíráját. Ládában csíráztatjuk, tőzeggel takarjuk, és gondoskodunk ismert módon a termesztési helyiség megközelítően 16CC -os hőmérsékletéről és 90%-os relatív páratartalmáról. Az eljárással az alapanyag kb. 15 tőmeg%ának megfelelő csiperkegomba hozamot érhetünk el kb. 50 napos szedési idővel. A találmány szerinti eljárás előnyei nyilvánvalóak. A csiperkegomba termesztése az eddigiekhez képest mennyiségileg szinte korlátlanul megnövelhető, mert cellulóztartalmú melléktermék (ek) igen nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Ilyen mellétermék (ek) elsősorban a mezőgazdaságban találhatók, például kukoricacsutka, kukoricaszár, gabonaszalma, pelyva, ocsu, törek stb., de erre a célra ipari eredetű melléktermékek is, pl. papírgyári hulladék felhasználhatók. Eljárásunkkal azt a szakmai előítéletet sikerült megcáfolnunk, amely szerint saját vagy kívülről hozzáadott bontó enzimek (komposzt) nélkül csiperkegomba fajok esetén — elsősorban Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Agaricus macrosporoides — nem lehetséges cellulóztartalmú alapanyagból táptalajt előállítani. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával jelentős mértékben lerövidíthető a táptalaj előállítása és ennek előállításához pedig nincs szükség speciális körülményekre, például 100°C feletti hőmérsékletre, illetve nagy nyomásra. Mivel eljárásunk esetén nincs szükség sterilizálásra, ezért az eljárás során a hűtésre, valamint a megfelelő nedvességtartalom beállítására a közönséges csapvíz, esetleg ipari víz is felhasználható. Eljárásunk esetén, mivel elmarad a komposztálás hosszadalmas és munkaigényes művelete, a csiperkegomba termesztése nagymértékben gazdaságossá válik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK ). Eljárás csiperkegomba fajok — elsősorban Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Agaricus macrosporoides — termesztésére, 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
