197482. lajstromszámú szabadalom • Csiperkegomba termesztése szalma táptalajon
197482 A találmány tárgya eljárás csiperkegomba fajok termesztésére, elsősorban Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Agaricus macrosporoides termesztésére. A csiperkegomba termesztésének fejlesztését élelmezési és gazdasági jelentősége egyaránt indokolja. A csiperkegomba termesztését hagyományos módon szerte a világon, így Magyarországon is, komposztált, majd hőkezelt lótrágyán végzik. Közismert azonban, hogy a lótrágya rendelkezésre álló mennyisége a mezőgazdaságok gépesítése következtében erősen megcsappant. Ezért a lótrágya pótlására újabban szintetikus komposztot készítenek és ezen végzik a csiperkegomba termesztését. A szintetikus komposzt szalmából, baromfitrágya és egyéb adalékanyagok (műtrágyák, gipsz, szénsavas mész stb.) felhasználásával készül. Ismeretes, hogy a lótrágyát komposztálással teszik a termesztésre felhasználhatóvá. A komposztálás, mely nedvesítésből és háromszori átforgatásból áll, általában 12—14 napig tart. Ezt a műveletet hőkezelés követi, melylyel a komposztban lévő kártevőket pusztítják el, valamint.a sugárgombákat szaporítják el, és így nyernek a csiperkegomba számára fertőzésmentes, szelektív táptalajt. A hőkezelés a komposztálást egészíti ki. Maga a hőkezelés 5—7 napig tart. A lótrágyából tehát termesztésre alkalmas táptalajt 19—2! nap alatt állítanak elő. A szintetikus komposztálás ideje még ennél is 4—ő nappal hosszabb, mert a komposztálás és a hőkezelés előtt a szalmát nedvesíteni és előkezelni kell. Mind a lótrágya, mind pedig a szintetikus komposztkészítésnél a komposztáláshoz speciális gépek és berendezések szükségesek, amelyek beszerzése, üzemeltetése és karbantartása speciális szakembereket igényel. A szakirodaloml an ismeretes még egy ún. gyors komposztálás, amelyet francia eljárásnak neveznek, ez azonban a termesztés gyakorlatában még nem terjedt el. Alapanyagként szalmát használ fel, amelyhez baromfitrágyát és egyéb adalékanyagokat, mint például műtrágyákat kevernek. Az eljárás lényege, hogy a forgatásokat 1—2 naponként végzik és a hőkezelést is 2—3 napra csökkentik. Ezzel a gyors megoldással is azonban a táptalaj előállításához kb. 10 napra van szükség. A 172 760 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból hortobágyi csiperke — Agaricus macrosporoides Bohus — termesztésére vonakozó eljárás ismerhető meg. Az eljárás kizárólag erre az adott gombafajra alkalmazható, nehézkessége és drágasága miatt a gyakorlatban széles körben nem terjedt el. Az eljárás során a táptalajt előre kell nedvesíteni 90—100°C-os vízben. Az anyaghoz különböző adalékokat is fel kell használni, majd kis egységekbe kell tölteni, ezután pedig autoklávban — vagyis nagy nyomáson — sterilizálni szükséges 100°C-nál magasabb hőmérsékleten. Az eljárás energiaigényessége és hosszadalmas1 2 sága miatt különösen drága és igen nagy hátránya, hogy fejspeciííkus, vagyis a szabadalmi leírás értelmében kizárólag az adott faj termesztésére alkalmas. A technológia más gombafajokra nem átültethető, a különböző gombafajok eltérő táplálkozási módozatai miatt. Szakember számára ismeretes ugyanis, hogy vannak olyan gombafajok, amelyek a cellUózt, a lignint, a hemicellulózt el tudják bontani — például a laskagomba — mert rendelkeznek bontó enzimekkel, míg másik csoportjuk nem képes a cellulózt és a lignint lebontani. Ezen anyagok elbontásához más mikroorganizmusokra van szükség. Ezérf alakult ki a gombatermesztés során a már ismertetett komposztálás művelete. Például a szalmás lótrágyában található cellulózt, lignint, hemicellulózt különböző ismert baktériumok és sugárgombák bontják le egyszerű cukrokra a komposztálás során. Ezeket az egyszerű cukrokat hasznosítják azok a fajok — például az Agaricus bisporus és az Agaricus bitorquis —, amelyek eddigi ismereteink szerint nem alkalmasak a cellulóz, a lignin, hemicellulóz közvetlen bontására. Ezt az elméletet támasztja alá az 1968-ban megjelent Vedder: Moderne champignonteèlt c. könyve. Hasonlóan ezzel a témával foglalkozik a gyors komposztálás módszeréről szóló cikk, a La preparation express des substrats pour la culture, amely 1970 ben jelent meg Laborde — Delmas francia szerzőpárostól. Laskagombd termesztésével foglalkozik a 2 125 692 lajstromszámú nyugatnémet szabadalmi leírás. Mint azt már ismertettük, a laskagomba olyan gombafaj, amely rendelkezik bontó enzimekkel. A szabadalmi leírás értelmében még ebben az esetben is szükség van gondos szecskázásra, előnedvesítésre és igen hosszú ideig, legalább 60—70 órán keresztül történő hőkezelésre. A mintegy 4 napig tartó kezelés és fokozatos hűtés miatt az eljárás a laskagomba termesztésére csak szakaszosan aHalmazható, így hosszadalmassága és jelentős költségigénye mellett kevésbé gazdaságos. A termesztett csiperkegomba mennyisége a \ ilágon mintegy 1.200.000 tonna. Ennek 98— 99%-a Agaricus bisporus, amely bontó enzimekkel nem rendelkezik. A találmány célja olyan eljárás létrehozása csiperkegomba fajok, ezen belül elsősorban Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis és Agaricus macrosporoides termesztésére, amely lerövidíti a termesztéshez szükséges táptalaj előállítási idejét, könnyen hozzáférhető mellékte'mék (ek)bői jó minőségű, egyszerű úton és eszközökkel teszi lehetővé a csiperkegomba fajok termesztését. Kísérleteket végeztünk, amelyeknek során rájöttünk arra, hogy azok a gombafajok is képesek cellulóztartalmú mezőgazdasági vagy egyéb más eredetű melléktermékekből közvetlenül — bontó enzimek nélkül — a megfelelő tápanyagot felvenni, amelyek saját bontó enzimekkel nem rendelkeznek. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
