197447. lajstromszámú szabadalom • Mobil fékpad belsőégésű motorok közvetlen fékezésére
5 197447 6 összetolt helyzetben,- a 3. ábra a mobil fékpad hajtóműáttétellel rendelkező előnyös megoldását, * a 4a. ábra a hajtóműáttétel célszerű megoldásának előlnézetét,- a 4b. ábra pedig a hajtóműáttétel célszerű megoldásának oldalnézetét ábrázolja. Az 1. ábra szerint a mobil fékpad szétnyitható 1 vázszerkezetet tartalmaz. Az 1 vázszerkezet külső, stabil 5 résszel és abból kihúzható és megfelelő távolságban rögzíthető, belső, mozgatható 5* résszel rendelkezik. A külső, stabil 5 részen van elhelyezve és rögzítve 2 fék, 3 csapágybakkal együtt. A belső, mozgatható 5’ rész belsőégésű A motor és szükség esetén ahhoz tartozó B hütő (vagy 13 hajtóműáttétel - lásd 3. ábra) felfogására és rögzítésére szolgáló felfogószerkezettel rendelkezik, amelynek 6 hossztartó(i) mentén, keresztirányú, fokozatmentesen állítható 7 felfogórészek vannak elhelyezve. A mobil fékpad a 2 fék és a belsőégésű A motor mindenkori állapotát meghatározó paramétereket mérő, önmagában ismert 11 mérőegységgel rendelkezik, amelyhez 12 kijelző áramkör van kötve. A 11 méróegység 4 műszertáblával van ellátva, amely egyrészt biztosítja az elektromos áramot és innen történik a belsőégésű A motor indítása is. A 4 műszertáblán önmagában ismert módon megjelennek a 2 fékre és a belsőégésű A motorra, azok működésére vonatkozó mért adatok. Amennyiben például a 2 fék vízfékként kerül kialakításra, akkor a 4 műszertábla tartalmazza a vízhómérséklet és a nyomás megfelelő értékeit. A 4 műszertáblán lévő további ismert műszerek a belsőégésű A motor jellemzőit, például olajnyomás, vízhőmérséklet, turbónyomás, vákuum, stb., mérik. Ehhez természetesen szükség van a 11 mérőegység és a 2 fék, valamint a belsőégésű A motor közötti mérést biztosító, önmagában ismert kapcsolatokra, amelyeket az ábráinkon - azok egyszerűsítése érdekében - külön nem ábrázoltuk. Az 1. ábra szerint a 11 méróegység és a szétnyitható 1 vázszerkezet előnyösen külön, önálló egységként, helyváltoztatást lehetővé tevő, önmagában ismert 10 kerekeken van elhelyezve. Az önálló egységek, szükség esetén a helyváltoztatást megakadályozó - például mérés esetén -, 9 csavarorsókkal is el vannak látva. Az 1. ábrán tehát az 1 vázszerkezet azétnyitott állapotban látható, ahol a külső, stabil 5 rész és a belső, mozgatható 5’ rész egymáshoz történő, megfelelő - például az ábrázolt helyzetben való - rögzítését 8 csavarok biztosítják. Az 1. ábrán ismertetett előnyös mobil megoldás esetén a 2 fék bemenő tengelyén a hagyományosan alkalmazott indító fogaskoszorúnak megfelelő 17 fogaskerék van elhelyezve. Az ábra szerint célszerűen külön 18 állványra önmagában ismert elektromos 19 ónindító motor van szerelve. 4 így, amennyiben olyan belsőégésű A motort vizsgálunk, amelyeknél az öninditó nem a hagyományos módon lendítőkerékhézra van rögzítve (például VW és nagyon sok más mellsőkerék-meghajtású típus), az 1. ábra szerinti 19 öninditó motorral indíthatók. Az indító áramot az 1 vázszerkezet alsó részében elhelyezett 20 akkumulátorról biztosítjuk. Az 1. ábrán jól látszik, hogy a 2 fék a 3 csapágybakon át 15 kardántengelyként kiképzett erőátviteli szerkezeten keresztül csatlakozik a belsőégésű A motorhoz. A 2. ábra a szétnyitható 1 vázszerkezetet összetolt állapotban ábrázolja. Ebben a helyzetben az 1 vázszerkezet külső, stabil 5 részén lévő, a belsőégésű A motor fékezéséhez szükséges - korábban már ismertetett elemekkel - kis helyigénnyel a kővetkező üzembehelyezésig tárolható szükség esetén a 9 csavarorsók oldásával a 10 kerekekre helyezhető és a 10 kerekek segítségével előnyösen mozgatható. A 3. ábra szerinti előnyős megoldás azonos az előzőekben leírtakkal azzal a különbséggel, hogy az 1 vázszerkezet belső, mozgatható 5’ részén ebben az esetben a 13 hajtóműáttétel van rögzítve. Ennél az előnyös megoldásnál tehát az erőátviteli szerkezet 15' és 15" kardántengelyek között elrendezett 13 hajtóműáttételként van kiképezve. A 13 hajtóműáttételnek fordulatszám-módositó szerepe van, amely lehetővé teszi a 2 fék változtatása nélkül különböző üzemi fordulatszámmal rendelkező belsőégésű A motorok mérését. Ilyen 13 hajtóműáttételen keresztül végezhetjük például a mezőgazdasági erőgépek, célszerűen traktorok belsőégésű A motorjainak mérését. A 4a. ábra szerint a 13 hajtóműáttétel 16 bakon van elhelyezve, amelynek 21 tartói a felfogószerkezet 6 hossztartóiban vannak rögzítve. A 4b. ábrán szemléltetjük a 13 hajtóműáttételt meghajtó Pb*, valamint az abból kijövő Pici teljesítményt, amely biztosítja a kívánt fordulatszám-változtatást. A találmány szerinti mobil fékpad az alábbiak szerint működik részletesen. A fékpadot, annak 1 vázszerkezetét őszszetolt állapotban tároljuk (lásd 2. ábra). Üzembehelyezéskor a 8 csavarokat kicsavarjuk, az 1 vázszerkezet külső, stabil 5 részéből a belső, mozgatható 5’ részt kihúzzuk és a kívánt távolságban a 8 csavarokkal az 5’ részt az 5 részhez rögzítjük. Miután a fékpadot a 10 kerekeken a felhasználás helyszínére juttattuk, ezt követően a 9 csavarorsókkal felemeljük a 10 kerekekről és vízszintes helyzetbe állítjuk. A felfogószerkezet 6 hossztartói mentén a rögzítendő belsőégésű A motornak megfelelően a keresztirányú 7 felfogórészeket elmozgatjuk és azok segítségével a belsőégésű A motort rögzítjük. Erőátviteli szerkezetként a 15 kardántengellyel ősz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
