197368. lajstromszámú szabadalom • Térhálósítót tartalmazó poliuretán készítmény és eljárás termoaktív tapadóréteg előállítására
7 197368 8 A 150 °C alatt megpuhuló, viszonylag puha poliureténként felhasználhatók poliuretán-diszperziók is. Ezeket az ismert módon a szokásos komponensekből: nagy molekulájú polihidroxi-vegyűletekböl, mólsúly 600-6000, valamint poliizocianátokból, előnyösen alifás és cikloalifás diizocianátokból, hidrofil hatású anyagokból, így túlnyomó részben etoxicsoportokat tartalmazó mono- vagy polifunkciós poliéterekből és/vagy ionos csoportokat tartalmazó vegyületekből (előnyösen ionos lánchosszabbitókból) és más szokásos lánchoszszabbitókból (például dialkoholokból és/vagy aminoalkoholokból és/vagy diaminokból, illetve ketazinjaiból) állítjuk elő. Az előállításukra szolgáló eljárást és megfelelő kiindulási anyagokat ismertet például az 1 097 678 DE közzétételi irat, 1 184 946 DE szabadalmi irat, 1 178 586 DE szabadalmi irat, 1 237 306 DE közzétételi irat, 1 495 745, 1 595 602, 1 770 068, 1 913 271, 2 019 324, 2 811 148, 2 446 440, 2 725 589 és 2 732 131 DE közrebocsátási irat, valamint a 4 192 937 US szabadalmi leírás, és számos publikáció, például a D. Dietrich et al: Ang. Chem. 82, 53 (1970), Angew. Makromol. Chem. 76, 85 (1972) és 98, 133-165 (1981), és Progress in Organic Coatings 9, 281-340 (1981), illetve az ezekben felsorolt irodalmak. A políuretán-diszperzió előállításához felhasznált kiindulási komponenseket, a nagymolekulájú poliolokat, poliizocianátokat és lánchosszabbítókat már ismertettük. A poliuretán diszpergálhatóságát biztositó hidrofil centrumok beépítéséhez polioxietilénmono- vagy -poliolokat használunk önmagukban vagy ionos vegyületekkel keverve. Ionos vegyületként általában anionos csoportokat (például S03- vagy karboxilát- vagy foszforsav-csoportokat) tartalmazó poliolokat, például a 2 410 862 DE közrebocsátási irat szerinti szulfonátdiolokat vagy szulfonátcsoportokat tartalmazó poliaminokat (például etilén-, propilén- vagy butánszulfonnal módosított diaminokat) alkalmazunk. Alkalmas hidrofil, ionos centrumok a kationos csoportok is, például a tercier aminok sói is. Az ionos lánchosszabbítók mellett felhasználhatók a szokásos lánchosszabbítók is. A 150 °C alatt megpuhuló puha (A) poliuretánok termoaktiv tapadórétegként történő felhasználása a többrétegű transzfer eljárásban, magába foglalja az oldalállású hidroxialkil csoportokat tartalmazó poliuretánok, például a 2 732 131 DE közrebocsátási iratban ismertetett poliuretánok, melyek diszperziók formájában állíthatók elő, felhasználását is. A II. térhélósitó keverék (B) formaldehidgyanta komponense előnyösen formaldehid-karbamid- és/vagy -melamingyanta, melynek metilolcsoportjai adott esetben részben vagy egészben alkoholokkal, például metanollal vagy butanollal, éterezve vannak. Előnyösek a melamin-metilol-alkiléterek. A gyanták felhasználhatók oldószermentes állapotban, illetve vízben vagy alkoholokban, így metanolban, butanol ban, izobutanolban vagy más alkoholban oldva. Az ilyen gyantaoldat koncentrációja általában 40-80 súlyX. Felhasználhatók azonban metilol(éter)-csoportokat tartalmazó kopolimerek, például metilolakrilamid bázisú kopolimerek is. A II. térhálósító kombináció (C) poliizocianát komponense alifás és/vagy aromás poliizocianát és/vagy blokkolt aromás poliizocianát lehet, melyekben legalább két NCO-csoport, előnyösn három vagy több NCO-csoport van. A blokkolt vagy nem blokkolt poliizocianátok felhasználhatók oldószermentes állapotban vagy oldott állapotban is. A poliizocianátok blokkoló szerei lehetnek ketoximok, Így metiletilketoxim, diizobutilketoxim, továbhá CH-sav vegyületek, így malonészter, acetecetészter vagy fenolok, így fenol, nonilfenol és más blokkoló szerek, így kaprolaktám. Ilyen típusú poliizocianátok például a biuretizált, adott esetben uretdiont tartalmazó poliizocianátok alifás vagy cikloalifás diizocianátokból, így hexándiizocianátból és/vagy izoforondiizocianátból, cianurátok hexándiizocianátból, izoforondiizocianátból, toluiléndiizocianát-2,4/2,6-ból vagy adott esetben ilyen poliizocianátok vagy kopolimerizált poliizocianátok keverékei. Megfelelő termékek nyerhetők továbbá trimetilolpropánból, glicerinből, pentaeritritböl vagy más poliolokból dialkoholokkal, így dietilénglikollal, butándiol-l,4-gyel, dipropilénglikollal és más diolokkal mólfeleslegben lévő toluiléndiizocianátokkal, difenilinetándiizocianátokkal vagy ezek izomerjeivel képzett keverékekben, valamint dialkoholokból, így di- és trietilénglikolból, di- és tripropilénglikolból mólfeleslegben lévő toluiléndiizocianátokkal vagy difenilmetándiizocianátokkal vagy ezek keverékével. A szabad vagy blokkolt NCO-csoportokat tartalmazó poliizocianátok NCO-tartalma 5-35%, előnyösen 10-20%. Blokkolószerként előnyösen alkalmazhatók a butanonoxim, acetecetsavalkilészter és/vagy malonsavalkilészter. Az (A) políuretán-diszperziók alkalmazása esetén NCO-csoportján blokkolt, előnyösen aromás, poliizocianátokat használunk. Az (A) poliuretán tapadórétegben térhálósítóként a találmány szerinti, két különböző, (B) és (C) térhálósítóból álló kombinációt alkalmazzuk. Az egyes térhálósító komponensek adagolhatok összekeverve vagy önmagukban, illetve a kész poliuretánhoz vagy a poliuretánképzés egyik korábbi lépésénél. A találmány lényeges eleme, hogy a tapadóréteg termikus térhálósitása mindkét térhálósító szer jelenlétében és mindkettő hatására történjen. A formaldehidgyanta mennyisége 0,5-20 súlyrész, a (C) poliizocianát mennyisége 0,5- -20 súlyrész, azonban a térhálósító kombináció mennyisége ne lépje túl a 30 súlyrészt, így' például 20 súlyrész (B) komponens ese5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
