197365. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékfilmen megvezetett fémszalagok felületének egyenáramú elektrokémiai kezelésére

3 197365 4 A találmány tárgya berendezés, amely folyadékfilmen megvezetett fémszalagok felü­letének egyenáramú elektrokémiai kezelésére szolgál. A találmány szerinti berendezést célsze­rűen aluminium szalag alapanyagból felület­kezelt és fényérzékeny anyaggal bevont of­szet lemezek előállítására javasoljuk alkal­mazni. Fémszalagok felületének kezelésére, pl. ofszet lemezek előállítása céljából, az alumini­­umlemez felületét először érdesitik, majd oxi­dálják, ezt követően fényérzékeny réteget visznek fel, végül pedig az aluminium szala­got darabolva állítják elő az ofszet lemeze­ket. A találmány célját illetően az ofszet le­mezek előállítására több korszerű eljárás és berendezés vélt ismeretessé, amelyeknek né­hány példájára az alábbiakban adunk utalást. Az ofszet lemezek alapanyagát általában aluminiumlemez alkotja, amelynek előkészítése sorén a legtöbb esetben elektrokémiai úton először felületi érdesítést, majd a felületen oxid réteg kialakítását végzik. Az oxid réteg­re viszik fel utolsó műveleti lépésben a fényérzékeny réteget. Ezen ismert eljárások egyikét pl. dr. Csókán Pál: .Az aluminium elektrokémiai felü­letkezelése' Műszaki Kiadó 1975. 3. fejezet ismerteti. További irodalmi utalás található pl. Sthál Endre: .Nyomóformakészítés' Műszáki Kiadó 1985. 6. számú fejezetében. Az ismert ofszet lemez eljárásoknál a felület érdesítését galvánfürdőben váltakozó árammal végzik, mig az oxid réteg kialakítá­sára a galvánfűrdőt korszerű berendezések­nél egyenárammal táplálják. Tapasztalat sze­rint az egyenáramú galvánfürdó a váltakozó­­áramú oxidáló galvánfürdókhöz képest kemé­nyebb, kopásállóbb, tehát lényegesen hosz­­szabb élettartamú nyomdai nyomólapok előál­lítását eredményezi. Az ofszet lapok előállításának ismert ko­rábbi eljárásai szerint a galvánfürdökbe az alumíniumlapokat tábla alakban merítették be. Ennek a megoldásnak legnagyobb hátránya az volt, hogy a lemezek szélei és belső ré­szei közötti felületi paraméterek jelentős el­téréseket (szórást) mutattak. Emiatt a táblák széleit gyakorlatilag ki kellett vágni, ami je­lentős veszteségeket okozott. Fontos minőségjavulást eredményezett a fémlemezek felületének elektrokémiai kezelése területén az a megoldás, hogy az ofszet le­mezeket úgy állították elő, hogy alumíniumte­kercset folyamatosan görgőkön vezettek át a galvánfürdőben, majd az elkészült és fényér­­zékenyltett szalagot lemezekre darabolták. Ennek a korszerűbbnek nevezhető megoldás­nak egyik hátránya a nagy energiaigény volt, másik hátránya pedig az előirt szalag húzószilárdsága vékony aluminiumszalagok alkalmazása esetén nehezen volt betartható. Ezen fent említett hátrányok kiküszöbö­lésére jelentős újdonságot biztosított a 161 934 számú HU (magyar) szabadalmi leírás szerinti megoldás. Ennek lényege abban van, hogy a galvánfürdókon átvezetett alumínium­­szalagot forgó görgők helyett alsó és felső irápyvéltó álló hengereken oly módon vezet­ték meg, hogy a henger és a szalag közé gáz vagy folyadékfilmet juttatva mechanikai­lag súrlódásmentes szalagvezetést biztosítot­tak. Ennek a módszernek az alkalmazásával már meg lehetett oldani a vékony alumínium­­lemezek folyamatos megvezetését. A technoló­giai sorban az első galvánfürdőben történő érdesítési műveletet váltakozóáramú táplálás­sal végezték. Továbbra is problémát okozott azonban az egyenárammal végzendő felületoxidációs művelet, amely a technológiai sorban a máso­dik lépcső volt. A mozgó szalaghoz ugyanis nem lehetett álló áramvezetőt csatlakoztatni. A szükséges nagy áramerősség biztosítására a mozgó vékony aluminiumszalag a hozzákap­csolható áramvezető forgó hengertől (elektró­da) érkező nagy áramerősségtől károsodott (beégés). Egy ilyen forgó áramvezető henger, és a mozgó aluminiumszalag közötti mechani­kai kapcsolat (a jó áram vezetés feltétele) az alumínium magas szakitószilárdsági paraméte­rét feltételezte. Célkitűzésünk, hogy a folyadékfilmen megvezetett fémszalagok felületének egyen­áramú elektrokémiai kezelésére alkalmazott berendezést továbbfejlesszük, hogy ezáltal a fent említett hátrányok kiküszöbölhetők le­gyenek. Lényegében tehát a 161934 számú HU (magyar) szabadalmi leírás szerinti berende­zés tökéletesítése a célkitűzésünk, amely az alábbi többletszolgáltatások útján képes meg­oldani, illetőleg kiküszöbölni a fent említett hátrányokat:- a felületoxidálási művelet, amelyet egyen­árammal táplált galvánfürdőben végzünk, nem igényel a mozgó alumíniumszalaghoz mechanikusan érintkező áramvezető hen­ger-elektródot.- Nincs szükség a fenti feltétel miatt a 161 934 sz. HU (magyar) szabadalmi leírás sze­rinti legelőnyösebb eljárástól való eltérés­re.- A felületoxidációs galvánművelethez a gal­­vánfürdöben az áram vezetéséhez a létre­hozandó nagy áramsűrűség, amelynek ér­téke nagyságrendileg 1000-1200 A/cm2, oly módon biztosítható, hogy a vékony alumí­niumszalag nem károsodik. Fenti célkitűzésünket a találmány sze­rinti berendezéssel oly módon oldjuk meg, azaz a találmányi gondolat alapját az a felis­merés képezi, hogy a mozgó alumíniumszalag­hoz az oxidációs galvánfürdőben az egyen­áramú hozzávezetést a 161934 sz. HU (ma­gyar) szabadalmi irat szerint azon javaslat alapján oldjuk meg, hogy az álló hengerek 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom