197359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bacitracin előállítására módosított Bacillus törzsek fermentálása útján

2 197359 3 A találmány tárgya eljárás bacitracin előállítására módosított baktériumtörzsek fer­mentálásával. A Bacillus subtilis és a Bacillus licheni­­formis fajokhoz tartozó törzsek között több olyan ismert, amely fokozott mértékben ter­mel bacitracint. így például a 2 813 061 lajstromsz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leirás 323 E/cm3 (egység/cm3 te­nyésztél mennyiségű bacitracint termelő tör­zset ismertet (a bacitracin-egységeket az egész leírásban a 2 498 165 lajstromsz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás szerint adjuk meg, ami azt jelenti, hogy 1 E=23,8 /mg). A 206 910 lajstromsz. csehszlo­vák szabadalmi leirás szerinti törzs termelése 580 E/cm3, a 173 315 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett törzsé 570- -590 E/cm3,- a 74.46 079 lajstromsz. japán szabadalmi leirás szerinti törzsé 500 E/cm3, és a 173 450 lajstromsz. csehszlovák szaba­dalmi leirás olyan Bacillus licheniformis tör­zset ismertet, amely virulens fággal fertőzve is termel 240-280 E/cm3 bacitracint. Néhány szabadalmi leírás hiánymutáns vagy hibás anyagcseréjű, illetve antimetabo­­lit-rezisztens törzsek bacitracin-termelését is ismerteti, így például a 74.46 079 lajstromsz. japán szabadalmi leirás metionin auxotrof, a 173 315 lajtromsz. magyar szabadalmi leirás izoleucin-hidroxamát-rezisztens és a 120 267 lajstromsz. lengyel szabadalmi leirás az izo­­leucin hasznosítására képtelen törzset ismer­tet. A fenti termelési adatok összehasonlítá­sakor kitűnik, hogy a virulens fágokkal szemben rezisztens és ezért könnyebben fer­mentálható törzsek termelése nem kiemelkedő, míg a jól termelő törzsek tenyészete mindig ki van téve a fág-fertőzés veszélyének. Nagy aktivitású és ugyanakkor fágokkal szemben rezisztens, bacitracint termelő törzseket ed­dig az irodalomban nem írtak le. A találmány feladata tehát olyan Bacillus törzsek előállítása volt, amelyek termelő ké­pessége eléri, illetve felülmúlja a szakiroda­­lomban közöltek termelőképességét, és fer­mentálásukat virulens fágok nem zavarják. További célunk volt ezen törzsek fermentálá­sához felhasználható újszereű paraméterek kidolgozása. Ismert, hogy kémiailag definiált tápolda­tok ornitinnel történő kiegészítése több bacitr-acint eredményez [FEMS Microbiol. Letters 10(2), 111-114 (1981)]. Ismert továb­bá, hogy jól termelő törzsekre a gátolt orni­­tin-katabolizmus jellemző [Acta Biochim. Pol. 21(2), 213-214, 1974]. Az arzenáttal szembeni rezisztencia kialakítása bizonyos esetekben csökkent mértékű (sejten belüli) foszfát­transzportot eredményez [J. Bacteriol. 137(1), 69-72, 1979). Végül ismert, hogy a protop­­laszt fúzió poligénes tulajdonságok átvitelére alkalmas [Proc. Natl. Acad. Sei. USA 73, 2147-50 és 73, 2151-50, 1976], és rekombiná­ció Bacillus subtilis és Bacillus licheniformis törzsek között is lehetséges [Arch. Microbiol. 134(4); 303-308, 1983]. Felismertük, hogy a jól termelő törzsek­re jellemző gátolt ornitin-katabolizmus hiány­mutáns törzsek esetén is előfordulhat. Felis­mertük továbbá, hogy a csökkent mértékű foszfáttranszport az optimálisnál nagyobb szervetlen foszfát koncentráció mellett is ma­gas antibiotikum hozamot eredményezhet. To­vábbi felismerésünk, hogy a bacitracint rosszul vagy egyáltalán nem termelő, de vi­rulens fágokkal szemben rezisztens törzsek protoplasztjainak interspecifikus fúziójával jól termelő, virulens fágokkal szemben re­­ziszteris törzsek állíthatók elő. A fermentálás körülményeit illetően azt ismertük fel, hogy a termelő törzs szaporo­dásának és bacitracin bioszintézisének opti­mális hőmérséklete különbözik, valamint azt, hogy a fehérjék bomlástermékeként keletkező ammónium-ionok 70-80 mM-os koncentrációja a bacitracin bioszintézisét gátolja, ezért a szerves és szervetlen nit.rogénforrások, illet­ve a szón- és a nitrogénforrások arányát ennek függvényében kell beállítani. Végül felismertük, hogy a szójaliszt eredményesen helyettesíthető borsó- vagy csillagfürtliszt­­tel, ha a táptalaj keményítő-értékét állandó­nak tekintjük, és a táptalaj természetes komponenseinek koncentrációját ennek, vala­mint a szén-nitrogén-arány figyelembevételé­vel állapítjuk meg. (A keményitó-érték szá­molása az MS2 6830-53 sz. magyar szabvány szerint történik.) Mindezek alapján a találmány tárgya el­járás bacitracin előállítására módosított bacil­­lustörzsek hömérsékletvezérelt, aerob fer­mentálása útján, süllyesztett tenyészetben, alkalmas szénforrást, szerves és szervetlen nitrogénforrást, nyomelemeket és pufferként kalcium-karbonátot tartalmazó tápközegben. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy a termelő törzs- hiánymutáns, vagy- arzenát-rezisztens vagy- különböző Bacillus törzsek protop­lasztjainak fúziójával előállított, ba­citracint jói termelő, virulens fággal szemben rezisztens Bacillus törzs, a szaporítást 37-45 °C-on, a termelést 35- -37 °C-on végezzük olyan tápközegben, amelynek keményítő értéke literenként 60-85, a szén- és a szerves nitrogénforrások ará­nya 0,30-0,95:1, az ammónium-ionok koncent­rációja oltás előtt, legfeljebb 16 mM és a foszfát-ionok oltás előtti koncentrációja leg­feljebb 5 mM. Az alábbiakban ismertetjük néhány elő­nyös Bacillus törzs előállítását. A kiindulási törzsek tulajdonságait az 1. táblázatban fog­laljuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom