197357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kicsapott heterológ fehérjék tisztítására és reaktiválására

47 197357 48 Közvetlenül a felhasználás előtt hagy­tuk, hogy a sejtpép hűtőszekrényben megol­vadjon. 500 g megolvadt sejtpépet 5 liter ,A‘ pufferben diszpergáltunk (a pufferoldat 50 mM foszfátot, 5 mM etilén-diamin-tetra­­ecetsavat, 500 mM nátriumkloridot, 15 mM bé­­ta-merkapto-etanolt tartalmazott, a pH-értéke 7 volt). Az egyenletes szuszpenzió előállítá­sához G-450 generátorral ellátott Tekmar Dix­­pax Model SD-45 diszpergáló berendezést használtunk. A diszpergálást 3 percig végez­tük teljes sebességre kapcsolt berendezéssel. A szuszpenziót ezután Manton-Gaulin 15M típusú homogenizáló berendezéssel homo­genizáltuk, 41 370 kPa nyomás alkalmazásá­val. A berendezésen kétszer vezettük át a szuszpenziót, és a két átvezetés között lehű­­töttük. A homogén terméket 30 percig centri­fugáltuk 4 °C-on Beckman RC3 centrifugában 5000 fordulat/perc mellett. A nátrium-dode­­cil-szulfát jelenlétében végzett poliakrilamid­­gél-elektroforézis azt mutatta, hogy a felül­úszó folyadék lényegében ugyanazt a fehér­jekeveréket tartalmazza, mint a centrifugálás előtti homogén anyag, lényegesen kisebb azonban a száj- és körömfájás virusfehérjé­­nek megfelelő sáv. Az üledék mintegy a felét tartalmazta az eredeti sejtpép mennyiségének, a felülúszó folyadékot dekantáltuk és elöntöttük. Az üle­déket olyan módon mostuk, hogy friss .A’ pufferoldatban diszpergáltuk Dispax SD-45 diszpergáló berendezés alkalmazásával, 2 li­ter pufferoldatot véve 200 g szemcsére. A szuszpenziót ismét centrifugáltuk a Beckman RC3 centrifugában 4 °C-on 30 percig, 5000/­­/perc fordulatszámon. A felülúszó folyadékot dekantáltuk és elöntöttük. A 137 g mennyisé­gű üledék a nátrium-dodecil-szulfát jelenlé­tében végzett poliakrilamidgél-elektroforézis­­nél megnövelt nagyságú, a száj- és körömfá­jás vírusfehérjének megfelelő sávot mutatott, amely az üledék fehérjetartalmának mintegy 50%-át képviselte. Az üledékből ezután extraháltuk a száj- és körömfájás virust bevonó fehérjét oly mó­don, hogy 1 liter ,B' pufferoldatban szusz­­pendáltuk Dixpax SD-45 berendezés alkalma­zásával. A .B' pufferoldat 50 mM foszfátot, 1 mM etilén-diamin-tetraecetsavat, 15 mM bé­­ta-merkapto-etanolt és 7 M guanidin-hidro­­kloridot tartalmazott, s a pH-értéke 7 volt. A szuszpenziót egy éjszakán át kevertük, majd centrifugáltuk Sorvall SS-34 rotor alkalmazá­séval 19 000/perc fordulatszámon, 3 órán át 4 °C-on. Az üledéket eldobtuk, a száj- és köröm­fájás vírusát bevonó fehérjét tartalmazó ol­datot pedig kromatografáltuk Sephacryl S- 300 gyanta (gyártó: Pharmacia) alkalmazásá­val. Először hagytuk, hogy egyensúly alakul­jon ki a gél és a .B‘ pufferoldat között, majd 5 cm átmérőjű és 50 cm magasságú osz­lopba töltöttük a gyártó cég útmutatása sze­rint. A hézagtérfogatot kitöltő frakciók (270 ml-töl kezdve) zavarosak voltak, jóllehet az oszlopra felvitt oldat nem volt zavaros. A száj- és körömfájás vírusfehérjét tartalmazó frakciók 450-650 ml térfogatnál voltak elkü­löníthetők. Ezek a frakciók tiszta oldatok voltak. A száj- és körömfájás vírusát bevonó fehérjét úgy azonosítottuk, hogy a frakciók alikvot részeit dializáltuk 8 M karbaraid-ol­­dattal szemben, majd nátrium-dodecil-szulfát jelenlétében poliakrilamidgél-elektroforézissel analizáltuk. (A guanidint a nátriura-dodecil­­-szulfát kicsapja, ezért előbb el kell távolí­tani). A száj- és körömfájás vírusának fehér­jebevonatát tartalmazó frakciókat elegyítet­tük és dializáltuk 20-szoros feleslegben vett .C" pufferoldattal szemben (14 mM trisz­­(hidroxi-metil)-amino-metán, 15 mM béta-mer­­kapto-etanol, 8 M karbamid, pH=8,3) 4 °C-on. A dialízis során négyszer cseréltük ki a puf­feroldatot. (A dialízissel a 8 M karbamid-ol­­dat biztosította a guanidin-hidroklorid he­lyett a fehérje oldatban tartását). A visszatartott folyadék vagy alikvot részét nátrium-hidroxiddal pH=10-ig lúgosi­­tottuk, és 1,0 cmxl9 cm méretű, DE-52 töltet­tel ellátott oszlopon vezettük át, amelyet elő­zetesen egyensúlyba hoztunk nátrium-hidr­oxiddal pH=10 értékre beállított .C' pufferol­dattal. A fehérjét nem tartotta vissza a gyanta, ugyanakkor az Escherichia coli-tói származó szennyező anyagok túlnyomó részét megkötötte. A gyantáról távozó folyadék fe­hérjetartalmának 96%-a a száj- és körömfájás vírusának fehérjéje volt a nátrium-dodecil­­-szulfát jelenlétében végzett poliakrilamid­­gél-elektroforézis alapján. Ez azt jelenti, hogy 1 kg sejtpépből 30 g terméket nyer­tünk ki, azaz a termelés 90% körüli. A ka­pott, fehérjét tartalmazó oldat felhasználható végtermékként, ha a karbamid jelenléte meg­engedhető az aktív anyag beadásánál. A fentiek szerint kapott készítményből a karbamidot úgy távolitottuk el a fehérje ki­­csapása nélkül, hogy először 4 rag/ml kon­centrációjú fehérje-oldatot díalizáltunk 250- -szeres feleslegben vett 1 M karbamid-oldat­­tal szemben, amely még 14 mM trisz(hidroxi­­-metil)-amino-metánt és 0,1% béta-merkapto­­-etanolt tartalmazott, s a pH-értéke 7 volt, 4 °C-on, majd a visszatartott oldatot vízzel szemben dializáltuk. Enyhe zavarosodás jött létre, ezt azonban centrifugálással megszün­tettük. A száj- és körömfájás virusfehérjének kicsapódását vízben vagy pufferoldatban nyilvánvalóan az akadályozta meg, hogy fo­kozatosan csökkentettük a karbamid kon­centrációját. A kapott fehérje biológiailag aktivr volt, amit a száj- és körömfájás anti­­szérumával adott reakció, a .Western biot’ vizsgálat, továbbá az az in vivo vizsgálat mutatott, hogy szarvasmarhán immunreakciót hozóit létre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom