197349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növekedési hormonok kifejezésére használható klónozó vektorok előállítására

7 197349 8 szerepelnek minden esetben, azaz a promoter régió és az 5*-nem-transzlatált szakasz. A rekombináns dezoxi-ribonukleinsav technikák használatakor általános, hogy egy külső eredetű protein előállítására a proteint meghatározó dezoxi-ribonukleinsav-szekven­­ciát egy klónozó vektor kifejezést szabályozó szekvenciájába építjük be egy olyan ponton, hogy a termék hibrid proteinből álljon. Hib­rid protein alatt olyan rekombináns dezoxi­­-ribonukleinsav által meghatározott terméket értünk, amely áll egy természetes (endogén), a kifejeződést szabályozó szekvencia által meghatározott protein egészéből vagy annak egy részéből (esetünkben a lipoprotein), amelyhez kapcsolódik az idegen (exogén) protein. A megfelelően tervezett hibrid protein az endogén proteinrészt és az idegen prote­int elválasztó szakaszon hasítási helyet tar­talmaz. A hasitási hely révén érett exogén protein termékhez jutunk a hibrid protein kémiai vagy enzimatikus kezelésével. Ahogy azt az előzőekben már megadtuk, külső eredetű proteinek kifejezésére felhasz­nálható az lpp kifejeződését szabályozó szek­vencia. A közelmúltban azonban felfedezték, hogy az lpp kifejeződését szabályozó szek­vencia igen előnyösen használható fel exogén proteinek kifejezésére abban az esetben, ha a molekulát úgy állítjuk össze, hogy a dezo­­xi-ribonukleinsav-szegmens tandem elhelyez­kedésében hordozza a lipoprotein kifejező­dést szabályozó szekvencia promoterét és ő’-nem-transzlatált szakaszát, és egy transzlációs start kodont, amiután, anélkül, hogy endogén proteint meghatározó nukleo­­tid-szekvencia vagy szekvencia-rész követ­kezne, exogén proteint meghatározó szekven­cia vagy egy enterokináz hasítási helyet kó­doló nukleotid-szekvencia következik, amely­hez megszakítás nélkül kapcsolódik az exo­gén proteint leíró szekvencia. Ez nem azonos a lipoproteint vagy ennek egy részét és exo­gén proteint tartalmazó hibrid proteinnel. A találmány szerinti klónozó hordozók előállításához több elemre van szükség. Kettő a szükséges elemek közül a klónozó vektorok előállításakor általánosan használt. Először is, a vektornak tartalmaznia kell egy funkcioná­lis replikációs origót tartalmazó dezoxi-ribo­­nukleinsav-szegmenst, ez a replikon. A plaz­­midok és fág dezoxi-ribonukleinsavak termé­szetükből következően tartalmaznak gazda­sejtben replikációt biztosító replikonokat. Másodszor, a vektornak rendelkeznie kell egy olyan dezoxi-ribonukleinsav-szeg­­menssel. amely transzformálható gazdasejtbe egy olyan tulajdonságot juttat, amely lehető­vé teszi a nem-transzformált sejtek szelek­cióját a transzformált sejtek közül. Több tu­lajdonságot használhatunk szelekciós célokra. Az egyik leggyakrabban használt tulajdonság az antibiotikum rezisztencia, például a tetra­­ciklinnel vagy ampicilinnel szembeni rezisz­tencia. Az előzőekben ismertetett két elem ál­talában jelen van, és felismerhető a klónozó vektorokban. Ilyen vektorok például a bak­térium plazmidok, mint például az E. coli plazmidjai, köztük a pBR322, pMB89, ColEl, pCRl; szélesebb gazda-specificitású plazmi­dok, például az RP4; fág dezoxi-ribonuklein­savak, mint például a lambda és mások. A legtöbb, de talán az összes fentiekben tett vektor eleve tartalmazza a megadott két elemet. A találmány szerinti specifikus vektorok harmadik eleme a lipoprotein kifejezősdését szabályozó szekvencia. Az E. coli lipoproteint kifejező szabályozó szekvencia jelen van a pKENlll plazmidban, és E. coli CC620 sejtek­ben szaporítható. A tenyészetet az alábbi ál­landó törzsgyűjteményben helyeztük letétbe: Northern Regional Research Center, Agricul­tural Research, North Central Region, 1815 North University Street, Peoria, Illinois, 61 634. Innen az NRRL 15 011 sorszámon rendelhető meg. A lipoprotein kifejeződését szabályozó szekvencia kihasítható a pKENlll­­ből az ismert restrikciós helyeket és az ezeknek megfelelő restrikciós endonukleázo­­kat felhasználva. Több más lipoprotein kife­jeződést szabályozó szekvencia is rendelke­zésünkre áll, ezeket ismert módszerekkel használjuk. Ezek a módszerek tartalmazzák például a szintézissel való előállítást vagy megfelelő lpp-szekvenciákat felhasználva egy próbával való izolálást (például pKENlll), és az lpp-szekvenciák között fennálló nagyfokú homológiát felhasználva, ezekkel a próbákkal hibridizációval szelektáljuk a más forrásokból származó lpp-szekvenciát. Rutin módszereket használva állitjuk elő az előnyös klónozó vektrorokat a lipoproteint kifejeződést szabályozó szekvencia beépítésé­vel. A klónozó vektorokban különböző helyek léteznek, amelyekbe erre a helyre specifikus restrikciós endonukleázt használva belehasi­­tunk. Bármely ilyen helyet kiválaszthatunk a lipoproteint kifejező szabályozó szekvencia beépítésére. Például a jól ismert és jól doku­mentált pBR322 plazmidon több megfelelő restrikciós hely létezik, ezek bármelyikét felhasználhatjuk beépítési helyként. A ß-lak­tatna z génen belül egy PstI hely létezik. A specifikus kódoló szakaszokon kívül eső más helyek az EcoRI és PvuII. Ezeket és más he­lyeket a témában jártas szakemberek felisme­rik. Ezen helyeket vagy másokat felhasznál­va a lipoprotein kifejeződést meghatározó szekvenciát vagy ennek alapvető fontosságú részét könnyen beépíthetjük a jelen leírás­ban megadott vektorok előállítása érdekében. A negyedik elem, amely a találmány sze­rinti vektorokra továbbá jellemző, egy külső eredetű proteint kódoló dezoxi-ribonuklein­­sav-szekvencia. A találmány szerinti vekto­rokban lévő külső eredetű proteint meghatá­rozó dezoxi-ribonukleinsav-szekvencia leglé-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom