197314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4(5)-szubsztituált imidazol-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 197314 6 Rs jelentése hidrogénatom vagy 1-2 szén­atomos alkilcsoport, hidrogénezéssel (I) általános képletű vegyületté alakítható. A kiindulási anyag előállításához (V) képletű acetecetsav-etilészter-alkáliférasót, előnyösen nátriumsót (VI) általános képletű c£,oC’-dibróm-orto-xilollal (VII) • általános kép-' letű 2-acetil-2,3-dihidro-lH-indén-2-karbon­­sav-etilészterré alakítunk. Alternativ módon alkalmazhatók az acet­­ecetsav egyéb alkilészterei, például metilész­­tere is. A (VII) általános képletű vegyületet to­vább brómozzuk például bróm segítségével oldószer, igy metilén-klorid vagy metanol je­lenlétében. A reakcióhőmérséklet szobahőmér­séklet és +60 °C között változtatható. A (VIII) általános képletű brómozott interme­diert feleslegben alkalmazott formamidd&l 170-180 °C közötti hőmérsékleten (IX’) álta­lános képlet* 4(5)-(2,3-dihidro-2-etil-oxi-kar­­bonil-lH-indén-2-il)-imidazollá alakítjuk. C eljárás A (XIX) általános képletű acil-származék redukálásával, például nátrium-borohidrid segítségével etanol jelenlétében (XII) általá­nos képletű vegyületet kapunk, amelyet de­­hidratálunk, például kálium-hidrogén-szulfát jelenlétében végrehajtott melegítéssel. így 2- -helyzetben alkenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kapunk, ahol az alkenilcsoport további hidrogénezéssel alkil­­csoporttá alakítható. D eljárás A (XXV’) általános képletű észtert hid­rolízissel a megfelelő savvá, és ezt a megfe­lelő savkloriddá alakítjuk. A savkloridot eto­­xi-magnézium-malonsav-etilészterrel reagál­­tatjuk például dibutil-éter jelenlétében, majd a kapott (XXVI) általános képletű intermedi­ert dekarboxilezéssel viszonylag koncentrált sav jelenlétében végzett melegítéssel (XXII) általános képletű vegyületté alakítjuk. A (XXIII) általános képletű brómozott intermediert feleslegben alkalmazott forma­mid dal 160-180 °C közötti hőmérsékleten (la) általános képletű 4(5)-(2,3-dihidro-2-(l-alke­­nil)-lH-indén-2-il)-imidazol-származékká ala­kítjuk, ahol az alkenilcsoport kívánt esetben katalitikus hidrogénezéssel alkilcsoporttá ala­kítható, így az (Ib) általános képletű vegyü­letet kapjuk. Előnyösen alkalmazható oC2-antagonista hatóanyagok a következő vegyületek: 2-(2,3-dihidro-2-)imidazol-4(5)-il-(lH-indén-2- -il)-2-propanol (I vegyület), 4(5)-(2,3-dihidro-2-izopropenil-lH-indén-2- -il)-imidazol (II vegyület), 4(5)-(2,3-dihidro-2-izopropil-lH-indén-2-il)­­-imidazol (III vegyület), 4(5)-(2,3-dihidro-2-vinil-lH-indén-2-il)-imida­­zol (IV vegyület), 4{5)-(2,3-dihidro-2-metil-l-metilén-lH-indén­­-2-il)-imidazol (V vegyület), 4(5)-(2,3-dihidro-l-etilidén-2-metil-lH-indén­­-2-il)-imidazol (VI vegyület). Az cCz antagonists hatást in vitro kísér­letben izolált és elektromosan stimulált egér ondóelvezető cső készítményen mutatjuk be [Marshall és munkatársai: Br. J. Pharmac. 62, 147, 151 (1978)]. A vizsgálat során az 0C2 agonista (detomidin) blokkolja az elektromo­san stimulált izom kontrakcióját és az cC2 an­tagonists hatása az agonista előtt történő adagolás előtt keletkezik és pA2 értékben fe­jezhető ki. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza: Hatóanyag pA2 ér I. vegyület 5,4 II. vegyület 7,0 III. vegyület 6,4 IV. vegyület 7,6. A vizsgált hatóanyagok in vivo központi £2 blokkolóhatásét két módszerrel vizsgálhat­juk. Először is ismert, hogy patkányokban 0C2 agonisták pupilla dilatációt (midriázisz) okoz­nak, amit a központi idegrendszer 0C2 recep­torai közvetítenek. Anasztetizált patkánynál intravénásán standard tónusú detomidint adagolunk. Ezután növekvő dózisú vizsgált hatóanyagot injektálunk be intravénásán és a detomidinnal kiváltott midriázisz visszahú­zódását figyeljük. Az antagonists EDso érté­két, vagyis az 50%-os visszahúzódást ered­ményező dózist határozzuk meg. A vizsgálati « redményeket a következő táblázat tartalmaz- 2 a: Hatóanyag EDso (yg/kg iv) V. vegyület 30 VI. vegyület 1. Az új hatóanyagok klinikai dózisa napi 0,1-10 mg/kg orális vagy i.v. adagolás ese­tén. 1. példa a) 4(5)-(2,3-Dihidro-2-metil-l-metilén-lH- indén-2-il)-imidazol 45 mmól metil-magnézium-bromidot állí­tunk elő tetrahidrofuránban, majd 30-40 °C hőmérsékleten 3,0 g 2-(imidazol-4(5)-il)-2-me­­tO-l-indanon tetrahidrofurános oldatához csepegtetjük. Az adagolás befejezése után a reakeióelegyet 2 órán keresztül 40 °C hőmér­sékleten kevertetjük, majd savas vízre önt­jük. A kapott elegyet 1 órán keresztül 70 °C hr mérsékleten kevertetve dehidratáljuk. Ezu­tán hűtjük, nátrium-hidroxiddal meglúgosit-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom