197212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vírus- és daganatellenes hatású gyógyszerkészítmények előállítására

21 197212 22 nőstény Balb-c egereket 1x10® Meth-A-daga­­natsejtekkel i.p. kezeléssel fertőztünk meg. A transzplantáció után 5 nappal tíz állatot na­ponta kétszer 50 mg/kg D609, 50 mg/kg káli­­um-undekanoát vegyülctekel és 25 U inzu­­lin/kg-ot tartalmazó izotóriiás glükóz oldattal kezeltünk. Az anyagokat 1 ml/20 testsúly g oldatban oldottuk. Kontroll csoportként tiz állatot nem kezeltünk. A kezelt csoportból (üres körök) két állat több, mint 65 napon át maradt életben. A fenti vizsgálatokban az inzulint azért adagoltuk, hogy biztosítottuk az állati szer­vezet számára az egyik olyan növekedési té­nyezőt, amely a glükóz-termelés növekedésé­hez és a sejt-növekedés, -szaporodás foko­zásához, valamint a megfelelő működéshez szükséges. A 8. ábrán az egészséges vér limfociták, valamint a T- és B-sejt-limfómák D609/unde­­kánsav kombinációval szemben mutatott érzé­kenységét mutatjuk be. Perifériás vér-limfo­­citákat (pBL) limphoprep gradiensen centri­­fugálással elkülönítettünk, majd a sejteket 10% szarvasmarha fötális borjú szérummal és 5 pg/ml növényi agglutininnel (PHA) kiegé­szített RPMI 1640 táptalajon inkubáltuk. 1 nap múlva a sejteket centrifugálással elkülö­nítettük és ún. mikrotiter lemezekre (bemé­lyedésként 2xl05 sejt) helyeztük, majd PHA-t nem, de interleukin-2 (IL-2) kiegészítőt tar­talmazó táptalajt adtunk hozzá. Az ábrán be­mutatott módon D609-et és növekvő koncent­rációban undekánsavat adagoltunk. Ezzel párhuzamosan két T-sejt limfómát (Jurkat és K37), valamint két B-sejt limfómát (Raji és P3HR1) ugyanis kezeltünk. Az inkubáció után 4 nappal gyanta-kiszoritásos módszerrel (tri­­pán kéket használtunk) mindegyik mélyedés­ben meghatároztuk az élő sejtek számát. Az 5 pg D609 vegyülettel és 40 pg/ml undekán­­savval kezelt Jurkat, Raji és K37 sejttenyé­szetekben nem tudtunk élő sejteket kimutat­ni. A humán perifériás vér-limfociták azon­ban - bár ugyanigy kezeltük azokat is - mi­­totikus osztódó képességüket megőrizték. A D609/undekánsav és D609/dodecil-tri­­metil-ammónium-bromid kombinációk vírusel­lenes hatását 7,4-es pH-értéken hasonlítottuk össze. Az eredményeket az alábbiakban fog­laljuk össze. Vegyület Vírusellenes hatás® Sejttoxi­citásb undekánsav (Cl 1) 5.8xl03 1.6 dodecil-trimetil­ammónium-bromid (TNCB) 15 1.6 “1 Két kísérletben HSV-l-el fertőzött Rita sejteket (MOI=0.01 pfu/sejt) az adszorp­­ciós időszak után 23 órán át 10 pg/ml D609 és vagy 40 pg/ml Cn vagy 20pg/­­/ml TNCB vegyületekkel BME, 5% FBS, 1% penicillin és stroptomycin táptalajon, pH=7,4-en kezeltünk. A vírus-hozamot plakk-vizsgálattal határoztuk meg, és a kezeletlen tenyészet esetében kapott hozammal hasonlítottuk össze. A vírusel­lenes hatást a virus-titer gátlásának faktorával (a két tenyészet esetén ka­pott értékek átlagával) fejeztük ki. b> Fertőzetlen Rita-sejteket az a) pontban ismertetett módon kezeltünk, és a sejt­számot Neubauer-féle számláló-kamrával határoztuk meg. A kezeletlen és kezelt tenyészetek hányadosát (a két kísérlet átlagát) a táblázatban adtuk meg. Az eredményekből kitűnik, hogy a kat­­ionos adjuváns (TNCB) vegyület az undekán­­savhoz (Cn-hez) képest sokkal kisebb spe­cifikus vírusellenes hatással rendelkezik. Jóllehet a vírus- és daganatellenes ha­tású találmány szerinti xantát vegyületek, különösen a D609 vegyület, esetében, ha azo­kat egymagukban használjuk, úgy látszik ví­rusellenes hatásuk 6,8-as pH-értéken na­gyobb, mint a kissé magasabb pH=7,25-7,8 értékeken; mégis a találmány szerinti valami­lyen ionos adjuvánssal készített kombináció­juk a virus-nővekedést a fiziológiai kb. 7,4- -es pH-értéken hatásosan gátolja. A további kísérletekben, ennek megfelelően, Rita sejtte­nyészeteket a HSV-l-el végzett fertőzést kö­vetően 1 nappal D609 vegyülettel, s azzal egyidejűleg a 9. táblázatban ismertetett ad­juváns vegyületek egyikével kezeltünk. (A D609: adjuváns arányt az elökisérletek alap­jár. 1:4 arányúnak választottuk.) A vírus­­-szaporulat hozamát plakk-vizsgálattal hatá­roztuk meg és az értékeket a kezeletlen fer­tőzött tenyészetek esetében kapott hozamok­kal hasonlítottuk össze. A D609 vegyületnek a S. táblázat első három vegyületének bárme­lyikével készített kombinációjával pH=7,4-en végzett kezeléssel kaptuk a legfeltűnőbb HSV-1 növekedési gátlási eredményeket. A megnővekedett vírusellenes hatást nem tulaj­doníthatjuk a fokozott sejttoxicitásnak, mivel az ugyanilyen kezelésnek alávetett fertőzet­len sejtek 62,5-83%-a mitotikus osztódásra képes volt, miként az a táblázatból kitűnik. A táblázatban szereplő utolsó három adju­váns az első három vegyülethez képest mini­mális vírusellenes hatást mutatott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom