197210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzdermális kezelésre alkalmas, hatóanyagként 2-amino--3-benzoil fenil-ecetsav származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 197210 4 A találmány hatóanyagként (I) általános képletű 2-amino-3-benzoil-fenil-ecetsav-ve­­gyületeket vagy ezek hidrétjait tartalmazó, transzdermális gyógyszerkészítmények előál­lítására alkalmas eljárásra vonatkozik. Bizonyos 2-amino-3-benzoil-fenil-ecet­­sav-származékok ismertek a 4 045 576. számú és a 4 503 073. számú USA-beli, valamint a 2 093 027. számú angol szabadalmi leírásokból, továbbá a J. MED. CHEM., Vol. 25, pp 446-451 (1982) és Vol. 27, pp 1379-1388 (1984) iroda­lomból. Ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények orális, pa­­» renterális és intravénás beadását a gyulladás és a fájdalmak csökkentésére szintén leírták a fenti irodalomban. Ezek az irodalmi ismer­tetések azonban nem foglalkoznak a készít­mények transzdermális beadásával. A 201710/1983 számú japán szabadalmi leírásban az Amphenac-nátrium- vagy -kalci­umsó stabilizált paszta formában szájnyálka­hártyán keresztül történő beadását ismerte­tik. Az Amphenac hatóanyaga a 2-amino-3- -benzoil-fenil-ecetsav. Famaey, J. B., a J. BELGE. RHUMATOL. MED. PHYS. /Belgium/ Vol. 30, pp 129-141 (1975) irodalmi helyen a szonoforézis tanul­mányozásának a szükségességét említi nem­­-szteorid gyulladásgátló krémekkel, igy a Ketoprofen-nel kapcsolatban. A Ketoprofen hatóanyaga a 3-benzoil-oc-metil-fenil-ecetsav. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények hatóanyaga szerkeze­tében eltér a Ketoprofentól annyiban, hogy egy aminocsoport mindig jelen van az első gyűrű 2-es helyzetében. A 4 404 198. számú USA-beli szabadalmi leírásban fenil-ecetsav és eugenol kombiná­cióját Írják le börgyulladások topikális keze­lésére. Remington’s Pharmaceutical Sciences, 16th Ed. (1985) 1523. oldal irodalmi helyen a következőket olvashatjuk: .Elektrolitok oldatban csak kissé hatol­nak be a bőrbe. Valamely gyenge elektrolit ionizálása jelentősen csökkenti az áteresztő­képességet, például a nátrium-szalicilátnak csak kis mértékű az áteresztőképessége a szalicilsav áteresztőképességével összehason­lítva-. Ezzel szemben az (I) általános képlet keretébe tartozó 2-amino-3-benzoil-fenil­­-ecetsav sói nagyon hatásos gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatóanyagok akkor, ha transzdermálisan kerülnek beadásra. A találmány tárgya közelebbről megjelöl­ve elárás transzdermális kezelésre alkalmas, hatóanyagként 2-amino-3-benzoil-fenil-ecet­­sav-származékokat tartalmazó, előnyösen 6,5- -8,0 pH-jú gyógyszerkészítmények előállítá­sára. A 2-amino-3-benzoil-fenil-ecetsav-szár­­mazékok olyan (I) általános képletnek felel­nek meg, ahol R1 gyógyszerészetileg elfogadható só kép­zésére alkalmas kation vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoport; R2 hidrogénatom vagy halogénatom, X hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénato­mos alkilcsoport vagy (1-4 szénatomos alkil)-tio-csoport. Az (I) általános képlet körébe tartoznak a vegyületek hidrátjai, valamint gyógyszeré­szetileg elfogadható sói, azaz azok az (I) ál­talános képletű vegyületek, melyeknél R1 va­lamely gyógyszerészetileg elfogadható kationt jelent. Az (I) általános képletben megadott he­lyettesítők a leírásban a kővetkező szubsztí­­tuensekre terjednek ki; Az .alkilcsoport" megjelölés egyenes vagy elágazó szénléncú, legfeljebb 4 szén­atomot tartalmazó alkilcsoportokra, például a metil-, etil-, propil-, izopropil- és butilcso­­portokra vonatkozik. A .halogénatom" megjelölés klór-, bróm-, fluor- és jódatomra terjed ki. A .benzoilcsoport" megjelölés a helyet­­tesítetlen benzoilcsoportot, a monoszubsztitu­­ált benzoilcsoportot és a diszubsztituált ben­zoilcsoportot jelöli. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy az (I) általános képletű vegyüle­tek nemcsak orális, hanem transzdermális ké­szítmények hatóanyagaként is alkalmazhatók, mivel ezek a vegyületek a bőrön keresztül könnyen felszívódnak. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó gyógyszerkészítmények előnye, hogy hatá­sosan enyhítik a fájdalmat és csökkentik a gyulladást embernél és állatnál egyaránt, va­lamint az, hogy az orális beadási móddal ösz­­szehasonlítva, a hatóanyag nincs kitéve a gyomorsav károsító hatásának. További előny származik abból, hogy a szóban forgó vizes gyógyszerkészítmények igen stabilisak, a 2-amino-3-benzoil-fenil­­ecetsav-származékok, a sók és észterek ezekben a készítményekben nem bomléko­­nyak. Különösen kedvező hatást érhetnek el a találmány szerinti, transzdermállisan alkal­mazható gyógyszerkészítményekkel izületi gyulladások gyógyításánál. Az (I) általános képletnek megfelelő ve­gyületeket hatóanyagként tartalmazó készít­mények külsőleg alkalmazhatók emberek és állatok bőrén krémek, öblítőszerek, kenőcsők, oldatok, szuszpenziók és felszívódó készítmé­nyek alakjában. Az adagolás sebessége és mennyisége módosítható vagy szabályozható féligáteresztő membránok, mátrix-készítmé­nyek és kémiai gyorsítók segítségével. A vi­vőanyagokat, a beadás módját és eszközeit a későbbiekben ismertetjük. Az orális és az intravénás beadásmódok­kal összehasonlítva a transzdermális bevitele ezeknek a készítményeknek meghosszabbítja a terápiás hatás idejét és kevésbé károsítja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom