197193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjével kombinált fűszerkeverékek és/vagy aromakeverékek előállítására, főként húsipari célokra

4 197193 5 A találmány célkitűzése, hogy a fűsze­rek tárolásával illetve kezelésével kapcsola­tos problémákat kiküszöbölje, lehetővé téve a fűszerek kivánt összetételben való együttes kezelését, úgy, hogy sem só, sem pedig egyéb, a végtermékben különben nem szük­séges komponens bevitelét ne tegye szüksé­gessé. Ismert az a körülmény, hogy a fehérje adalékanyagok egyre erőteljesebben terét hódítanak. Ezt a világ népességének erőtel­jes növekedése, és az ezzel járó élelmezési problémák csökkentésére irányuló törekvések mellett az is elősegitette, hogy a húsalapú élelmiszerek legfőbb alapanyagának, a ser­tés- és marhahúsnak - az állattenyésztésben bekövetkezett változások, igy tartásmód, hib­ridizáció következtében - megváltoztak a gyártástechnológia szempontjából legfonto­sabb ún. funkciós tulajdonságai. A húsrainóség ilyen jellegű ingadozásai kompenzálására egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a húst feldolgozó iparágakban - jobbára az elmúlt tiz évben - különböző fe­hérjealapú, állományjavító tulajdonságú ada­lékanyagok. A húsipari készítmények állományjavitá­­sára használatos készítményeket általában a fehérjetartalom és gyakorlati tapasztalat alapján minősítik. A fehérjetartalom az ún. funkciós tulaj­donságok hordozója, azonban a készítmények előállításának technológiája több-kevesebb befolyással bír a fehérjék vizkötóképességé­­re, zsirkötőképességére, emulzió-képző hajla­mára, és az emulzió stabilitására. Azt találtuk, hogy amennyiben a fűsze­reket - értve az alatt természetes, elóapri­­tott, őrölt fűszereket, koncentrátumot, kivo­natot illetve ezek kombinációját - valamely, célszerűen állományjavító fehérjén, igy növé­nyi fehérje izolátumon, koncentrátumon, tex­­turátumon, olajmentes liszten vagy állati fe­hérjék közül Na-kazeináton, ultraszűrt tejfe­hérjén, tejporon, vér-fehérjekészitményen vagy tojásfehérje-készítményen megkötjük, könnyen kezelhető, aromáját jól megtartó ké­szítményhez jutunk. Az így kapott keveréket az élelmiszerfeldolgozó ágazatokban előirt re­­ceptúra szerint használjuk fel. A fűszerke­verékek illetve egységcsomagok készítése számítógépes vezérléssel is kivitelezhető. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi a. húsipari és egyéb élelmiszeripari gyártás­technológiák leegyszerűsítését A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a fű­­szer(eke)t vagy aromá(ka)t hordozóként jól duzzadó és/vagy • emulgeáló képességű anyagra, éspedig növényi fehérjeizolátumra, koncentrátumra, texturátumra, pehelyre, olaj­mentes lisztere, vagy állati fehérjék közül Na-kazeinátra, ultraszűrt tejfehérjére, fel­visszük úgy, hogy a fűszerekkel közel ha­sonló szemcseméretűre aprított - előnyösen őrölt - egy vagy több fehérjét és a termé­szetes fűszer(eke)t vagy az aromá(ka)t - adott esetben több fokozatban - összekever­jük, majd az Így kapott elökeverékeket szükség esetén egymással elegyítjük és kí­vánt esetben a keveréket egységcsomagok­ban kiszereljük. A fűszerek általában alacsony forrpontú, elsősorban hidrofób tulajdonságú illó kompo­nenseket tartalmaznak. Találunk bennük emellett hidrofil összetevőket is, ezeknek tenziója azonban lényegesen kisebb. j Az állományjavító adalékok rendkívül fi­nom szemcsés nagy fajlagos felületű porok, amelyekre jellemző a nagy felületi energiá. A fehérje por és az illókomponenst tartalmazó fűszer-porok között bonyolult kölcsönhatás játszódik le. Az aromaanyagok illókomponen­­seinek jelentős része a fehérjén adszorbeáló­­dik. A hordozón kötött aroma stabilabb a különböző nemkívánatos bomlásokkal szem­ben, mint a nem kötött. A tárolás során az állományjavító ada­lékanyag és a fűszerek kölcsönhatása hosszú időn keresztül fennáll, ezért meg van a lehe­tőség arra, hogy a fehérje kötőhelyei a li­­gandokkal telítődjenek, vagyis a fűszerek hatóanyagainak egy hányada mintegy szilárd hordozón kerül egyenletes elosztásra. Az egyes állományjavító adalékoknak önmagukban nagyobb mennyiségben való fel­használását kellemetlen mellékizük korlátozza. Ha az ilyen állományjavítón szárazon megköt­jük az aromaanyagokat, érthető módon csök­kenthető ezeknek idegen íz hatása, őrölt fű­szer-szemcsék alkalmazása esetén ezek van­nak összekeverve az állományjavítóval, igy húsipari felhasználóskor az ún. .forró pon­tok’ megmaradnak, azonban az állományjaví­tóra adszorbeálódott aromaanyagok egyenle­tesebben szétoszlanak a húsmasszában és az alap izszintet emelik. A találmány szerinti eljárás megvalósítá­sa során a fehérjeadalékok és a fűszerek ősszekeverési műveletének megkezdése előtt az összekeverendő komponenseket közel ha­sonló szemcseméretűvé kell alakítanunk, más­részt a hatóanyagok jó'kinyerése érdekében szükséges, hogy a fűszereket megfelelő apri­­tottsági fokon juttassuk be a keverékbe. A növényi részek aprítása mindig minő­ségcsökkenéssel jár, mivel a fellépő morsíso­­lódási hő illóolaj-párolgási veszteséget ókoz. Az elpárolgás annál nagyobb, minél nagyobb a művelet során alkalmazott nyomás. A veszteség további csökkentése érhető el speciális őrlő berendezések alkalmazásával (verőléces daráló, pneumatikus motor, szita­malom). Igen jó hatása van az őrlés közbeni hű­tésnek (hűthetjük a berendezést vagy a megmunkálás alatt lévő anyagot). Ez különö­sen azért előnyös, mert az őrlés közben hő­mérsékletemelkedés lép fel, és a hűtéssel az aromaveszteség csökkenthető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom