197147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű vetőmagvak kelésbiztonságának növelésére sugárkezelt vetőmagvak felhasználásával
2 197147 3 A találmány tárgya eljárás nagyértékű vetőmagvak kelésbiztonságának növelésére sugárkezelt vetőmagvak felhasználásával. A jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítására éB nagy hozamok elérése érdekében a mezőgazdasági üzemek kiváló fajtatulajdonságú és minőségű vetőmagvakat vetnek. A biztonságos kelés, a komplett növényállomány elérése érdekében, jó csirázóképesség esetén is az optimális tőszámnál lényegében több vetőmagot kell felhasználni, főleg a gyengén csírázó magvú növények esetében. A biológiailag nagyértékű, sok esetben hibrid vetőmagvak igen drágák lehetnek, jelentősen megnövelik a termelési költséget. Az elvetett magvak nagy része (70-90%) csak akkor képes kikelni, ha kiváló magágyban történik a vetés, a talaj nedvességi viszonyai kedvezőek, a magvak optimális mélységbe kerülnek, a talaj cserepesedésre nem hajlamos. Ezek a kedvező környezeti feltételek a legritkábban vannak jelen egyidőben, ezért az elvetett magvak 10-50%-ából lesz csak növény. Különösen a gyenge csirázási erejű aprómagvak nagy részéből nem lesz terméshozó növény, mert rosszul kelnek, vagy a jó kelés után a növények nagy részét el kell távolítani, ki kell egyelni, ritkítani, ami csak jelentős mennyiségű kézzel végzett munkát igényel. Ez sok esetben több tízezer forintos egységáru, gyakran import vetőmag felesleges felhasználását jelenti. A termést hozó optimális tőszámot megközelítő, eleve ritkább vetés sem hoz megfelelő eredményt, mert ez esetben a vetőmagszükséglet ugyan mérséklődik, de ezzel egyidejűleg a kelés biztonsága, a komplett növényállomány kialakulásának valószínűsége csökken, mivel a magvak nagy része kikelésükkor a felettük lévő földréteget csak egymást segítve tudják áttörni. A kelésbiztonságot különböző módszerekkel lehet növelni, például a precíziós vetőgépek használatával, korszerű növényvédelmi és talajelókészitési technológiákkal stb. A legbiztonságosabb módszer a komplett növényállomány elérésére - főleg a cserepesedésre hajló talajok esetében - azonban még mindig a .vess kétszer-háromszor anynyit, mint amennyi kell' módszer, függetlenül attól, hogy a jelentősen megnövelt vetőmagköltség mellett esetenként még az utólagos ritkítás költsége is felmerül. Az utóbbi hátrány, a ritkítás (egyelés) megszüntetésére irányul a 154 369 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás amely szerint az elvetendő vetőmag 50-80%-át sugárkezelésnek vetik alá, amely a magvak csírázóképességét nem csökkenti, de a kikelt növények életképességét megszünteti. így az elvetett egész roagmennyiség - egymást segítve - biztonságosan kikel, de a sugárkezelt magvakból származó növények elpusztulnak. A nem kezelt magvakból származó egészséges növények már csak olyan mennyiségben maradnak meg, hogy az egyelésre nincs szükség. A módszernek ezen előnye mellett több hátránya van. Egyrészt drága vetőmagvakat kell gyakorlatilag sterilizálni, hogy a vetőmagkeverékben a kikelést elősegítő töltőanyagként szerepelhessenek. Bér az említett magyar szabadalmi leírásban más fajtához tartozó olcsóbb magvak hozzákeverését is említik, ennek a lehetőségnek nincs jelentősége, ugyanis a homogén vetőmagkeverék előállításához nemcsak a kétfajta mag fajsúlyénak, hanem méretének, geometriai alakjának is azonosnak kell lenni, mert máskülönben a vetőmagkeverék homogenitása nem érhető el, illetve a vetés során nem marad meg, ami viszont nélkülözhetetlen az eljárás sikere szempontjából. További hátrány, hogy a vetőmagkeverék bármennyire is jól homogenizált, nem lehet azt az egyenletes növényállományt kialakítani, amelyet a korszerű szemenként vető, precíziós vetőgépek biztosítanak, pedig a termés mennyisége és főleg minősége nagymértékben az állomány egyenletességétől függ. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely a korszerű precíziós vetőgépek adta előnyt a takarékos vetömagfelhasználással, maximális kezelésbiztonséggal és az egyelés iránti igény megszűnésével egyesíti magában. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a nagyértékű magvak szemenkénti vetésével egyidejűleg olcsó, sugárkezelt magvakat juttatunk a magágyba, akkor az utóbbiak a kelést segítik, így a szemenként vetett drága magvak nagy része kikel, és nem kell belőlük két-háromszoros magmennyiséget vetni az optimális tószám eléréséhez. A találmány tehát eljárás nagyértékű vetőmagvak kelésbiztonságának növelésére sugárkezelt vetőmagvak felhasználásával. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy az optimális tószámot megközelítő csíraszámú nagyértékű vetőmagvakat szemenként vetjük precíziós vetőgép vetőszerkezetével, és ezzel egyidejűleg a kivezetett vetőmagra - annak földdel történő takarása előtt - a vetógép granulátumszórójával vagy egyéb alkalmas szerkezettel közel azonos kelési idejű és csirázási igényű növény kisértékű, sugárkezelt magját szórjuk. A találmány szerinti eljárás mind a nemesített vetőmagvak gyorsabb szaporítását, mind a termesztésben felhasznált vetőmagvak takarékos felhasználásét lehetővé teszi. A találmányt konkrétan a cukorrépa példáján ismertetjük. A cukorrépánál maximális termést és cukortartalmat akkor lehet elérni, ha mintegy 100 000 tő egyenletesen oszlik el egy hektáron. Az ilyen tőszám eléréséhez 200 000-300 000 db/ha csírát kell elvetni, mégpedig kiváló csirázóképességű, genetikailag monogerm, a prepozíciós vetőgép 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
