197147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű vetőmagvak kelésbiztonságának növelésére sugárkezelt vetőmagvak felhasználásával
4 197147 5 igényeinek megfelelően drazsírozott, pontosan osztályozott, kalibrált vetőmagból, amely 4000-5000 Ft-ba kerül hektáronként. Jó kelésnek tekintik, ha az elvetett mag 50%-ából növény fejlődik. Amennyiben a kelés az átlagosnál jobban sikerül, egyelni, ritkítani kell; jelentkezik ennek az 1500-2000 Ft/ha költsége is. Úgynevezett fellazító helybevetéssel le lehet menni 150 000 csíra/ha elvetéséig, de ez esetben az optimális töszám kialakulása, a termésbiztonság meglehetősen bizonytalan. Csiráztatási kísérleteink sorén megállapítottuk, hogy a fehér mustár magja csírázáskor közel azonos környezeti körülményeket igényel, mint a cukorrépa magja, és csírázási idejük is közel megegyező, különösen akkor, ha a mustármag sugárkezelt, ugyanis a besugárzás hatására a mustármag csirázási ideje 1-2 nappal megnő. A mustármag a cukorrépa magjánál nagyságrendekkel olcsóbb (150-200 Ft/ha), így mint keléssegitő anyag gazdaságosan alkalmazható. Az alábbiakban kiviteli példát adunk a cukorrépa mag felülvetésére sugárkezelt mustármaggal. Megjegyezzük azonban, hogy a találmány nemcsak erre a példára korlátozódik, ugyanis számos egyéb növény kombinációja lehet előnyös a találmány célja szempontjából. A cukorrépa vetésére mér szabadföldi, üzemi kísérleti eredmények vannak, de sokat ígér az étkezési paprika és fűszerpaprika, vagy a paprika és a paradicsom, a lucerna és a somkóró, a gyűszűvirág és a ligetszépe, valamint egyéb közel azonos csirázési igényű és idejű növények magvainak ily módon történő együttes vetése is. Példa A kisparcellás kísérletek végrehajtására NIBEX típusú vetőgép éB a Ghandy granulá- 5 tumszóró elemeinek egybeépítésével kialakított gépet használtuk. Az üzemi kísérletek során a cukorrépa vetésére általánosan alkalmazott Rau vetőgépeket alkalmaztuk. A drazsírozott cukorrépa magot a gép vetóele- 10 mei a csoroszlyák által nyitott árokba helyezte, miközben a granulátumszóró a vetőcsoroszlya mögé - a még be nem takart drazséra - juttatta egyenletesen mintegy 100- -150 db/m (5-10 kg/ha) mennyiségben a 15 450 000 R sugárdózissal kezelt mustármagot, majd ezután a vetógép megfelelő elemei takarták, tómöritették a magvakra a földet. A kisparcellás kísérletet 4 ismétlésben végeztük, ismétlésenként 468 m-t vetettünk 20 be drazsírozott cukorrépa maggal, sugárkezelt mustármaggal felülvetve és felülvetés nélkül (kontroll). A cukorrépából vetett 154 000 db C6Íra/ha, 7 db/m csiraszámnak felelt meg. A mustármagból 10 kg/ha raennyi- 2f, séget alkalmaztunk. A vetés után a kelés megnehezítése céljából sima hengerezést és 20-30 mm csapadéknak megfelelő öntözést végeztünk. A vetés után 8-10 nappal a cukorrépa és a su- 30 gárkezelt mustár csiranővényei gyakorlatilag egyidóben a talaj felszínére bújtak, később a mustár csiranővényei a növekedésben leálltak, a cukorrépa csiranövényei folytonosan növekedtek, a mustársorból kiemelkedtek. 35 Ekkor a mustárral felülvetett sorokban kezelésként 50 x 1 m-en megállapítottuk a mustár és a cukorrépa csiranövények számét. Mustárból átlagosan 187 db/m csiranövényt számoltunk. A cukorrépa csíranövények száma 40 az alábbiak szerint alakult. 1. 2. 3. 4. átlag SzDsx Kikelt cslranövények db/m felülvetve 5.32 5.44 5.52 1.08 4.95 1.38 felülvetés nélkül ép csira, X (a 7 db/m vetett 1.80 3.70 1.44 1.08 2.00 csirához viszonyítva) felülvetve 76.0 77.7 78.9 46.9 69.9 19.7 felülvetés nélkül 25.7 52.9 20.6 15.4 28.7 különbség 50.3 24.4 58.3 31.5 31.5 A kapott adatok alapján a su gárkezelt mustármaggal felülvetett drazsírozott cukorrépa mag 70%-a kikelt, míg felülvetés nélkül a kelés nem érte el a 30X-ot. A különbség matematikailag igazolható volt. A sugárkezelt mustárból kelt csira el- 60 pusztulása után a cukorrépa cslranövények jól fejlödLek, a növényállomány sűrűsége 80 000-100 000 tő/ ha volt. 4
