197140. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagynyomású nátrium kisülő lámpa működtetésére

1 197140 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés V,, lám­pafeszültségű nagynyomású kisülő lámpának Vn táp­­feszültségről történő működtetésére áramhatároló áramkörrel együtt, amelyben első, vezérelt félvezető kapcsolóelem van, amelynek vezérlő elektródája a kapcsolási elrendezés vezérlő áramköréhez csatlako­zik. A „V,a lámpafeszültség” és „Vn tápfeszültség” ki­fejezések alatt a jelen leírásban és a hozzáfűzött sza­badalmi igénypontokban azt az értéket értjük, amely a mindenkori lámpafeszültség és tápfeszültség négy­zetes időbeni átlagának négyzetgyöke, vagyis az ef­fektiv értéke. A V,, lámpafeszültség a lámpán a stabil üzem közben levő feszültség. A „V„” tápfeszültség” alatt a jelen leírásban és a hozzáfűzött szabadalmi igénypontokban azt a fe­szültséget is értjük, amelyre az áramhatároló áramkör és a lámpa együttes kapcsolása van kötve. Az áram­­határoló fokozatot egy egyetlen stabilizáló ballaszt is alkothatja, mint például egy induktivitás. Lehet azon­ban egy félvezető kapcsoló áramkör is, mint például egy feszültségnövelő vagy egy feszültségcsökkentő konverter is. A bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezés is­meretes a 4.475.065 lajstromszámú US szabadalmi leírásból. Ebben az isméit áramkörben az első vezé­relt félvezető kapcsolóelem úgy van vezérelve, hogy a lámpa élettartama során a lámpa által felvett teljesít­mény a Vla lámpafeszültség növekedésének függvé­nyében csökkenjen. Ily módon a lámpa élettartama megnövelhető. A lámpa többi paramétere, mint pél­dául a kibocsátott sugárzás R, általános színvissza­adási indexe és a Tc színhőmérséklete az említett sza­bályozás hatására változni fog. Sok esetben azonban, például köztéri megvilágításnál ezek a paraméterek gyakorlatilag elhanyagolhatók. Teljesen más a hely­zet azonban olyan nagynyomású nátrium kisülő lám­páknál, amelyek belsőtéri megvilágításra alkalmasak, például sportcsarnokok megvilágítására vagy lakás belső világításánál. Belsőtéri megvilágításra szolgáló lámpánál mind az R, szfnvisszaadási index, mind aTc színhőmérséklet nagy jelentőséggel bír. Ezért nagyon fontos, hogy ezek a paraméterek a lámpa élettartama során állandók, vagy lényegében állandók maradja­nak. Jóllehet, ismeretes, hogy a kibocsátott sugárzás Tc színhőmérséklete változik, és különösen változik az ismert kapcsolási elrendezés alkalmazása esetén. A találmány elé célul tűztük ki ezért egy olyan kap­csolási elrendezés kidolgozását nagynyomású nátri­um kisülő lámpa működtetésére, amelynek alkalma­zásával a Tc színhőmérséklet a lámpa élettartama so­rán csak kismértékben változik. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezéssel a találmány szerint úgy értük el, hogy a Vu lámpafeszültséget lényegében állandó értéken tartó egységei vannak, amelyek közül az első egység­ben egy a V,, lámpa feszültségével arányos feszültsé­get egy V, referencia feszültséggel összehasonlító első összehasonlító áramkör van, amelynek kimenete van, második egységében a V„ tápfeszültséggel ará­nyos feszültséget az első összehasonlító áramkör ki­menetén levő feszültséggel összehasonlító második összehasonlító áramköre van, és a második összeha­sonlító áramkör kimenete a vezérlő áramkör beme­netére van vezetve. A találmány szerinti megoldásnak az az előnye, hogy a lámpa működése közben kibocsátott sugárzás Tc színhőmérséklete a lámpa élettartama során gya­korlatilag állandó értékű marad. A találmány további előnye, hogy a V, referenciafeszültség beállításával az egyes lámpák Vu lámpafeszültség értéke a hozzátar­tozó Tc színhőmérséklet értékéhez beállítható. Ily módon lehetőség van arra, hogy az egyes lámpáknál az egyazon V,, lámpafeszültséghez tartozó különböző Tc színhőmérsékleteket kompenzáljuk. A kibocsátott sugárzás Tc színhőmérséklete a lám­pa kisülő csövében levő nátrium-nyomással van összefüggésben. Abban az esetben, ha a kisülő cső­ben fölös mennyiségű töltés van, akkora nátrium nyomását a fölös mennyiségű nátrium hőmérséklete határozza meg. A nagynyomású kisülő lámpa csövé­nek töltése általában nátrium-amalgámot és egy ne­mesgázt tartalmaz. Az amalgám a V,„ lárnpafeszült­­ség szempontjából fontos, mivel a V,„ lámpafeszült­ség az Na és Hg relatív nyomásának függvénye. Ameddig a nátrium nyomása a nátrium eltűnésének következtében változik, addig lehetőség van a Vj„ lámpafeszültség állandó értéken való tartásával a nát­rium nyomásának állandó értéken való tartására. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy to­vábbi előnye abban van, hogy a V,„ lámpafeszültség­nek a V„ tápfeszültség változására bekövetkező vál­tozását szintén közvetlenül befolyásoljuk az első fél­vezető kapcsolóelem vezérlésével. Ily módon nagyon pontos szabályozás érhető el. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy első lehetséges kiviteli alakjánál az első összehasonlító áramkörben első integráló fokozat van, amelynek in­tegrálási ideje Tg > 45 s. Egy további előnyös kiviteli alaknál a második részben második integráló fokozat van, amelynek in­tegrálási ideje Tk sS 10 ms. Ily módon elérhető, hogy a tápfeszültség változásai nem tudják befolyásolni a lámpa feszültségét, másrészről a lámpa feszültségé­nek változásait a szabályozó körbe visszacsatoljuk, pozitív visszacsatolás veszélye nélkül. A „pozitív visz­­szacsatolás” fogalom alatt azt értjük, hogy a fellépő lámpafeszültség-változással a kapcsolási elrendezés szabályozása biztosítja, hogy a lámpa feszültségválto­zása növekedjék. A pozitív visszacsatolás veszélye a nagynyomású nátrium lámpáknál azt jelenti, hogy a lámpa áram­ának ugrásszerű növekedésével a lámpa feszültsége ugrásszerűen csökken, és csak fokozatosan növekszik egy állandósult új állapotban egy megnövekedett lámpaáram mellett. Az az időtartam, ami az új, állan­dósult állapot eléréshez szükséges, az illető lámpa ter­mikus tulajdonságainak a függvénye, és egy t r karak­­terisztiléus idővel fejezhető ki. Nagynyomású nátrium kisülő lámpáknál ez a tt karakterisztikus idő 20 má­sodperc nagyságrendben van. A folyamatszályozás általános alapelvéből látható, hogy a visszacsatoláson alapuló szabályozás esetében pozitív visszacsatolás veszélye nem áll fenn abban az esetben, ha a szabályo­zórendszer karakterisztikus ideje lényegesen hosz­­szabb, mint a szabályozandó mennyiség karakterisz­tikus ideje. A folyamatszabályozás szempontjából tá­masztott követelmény teljesül abban az esetben, ha az első összehasonlító áramkörben egy integráló foko­zat van, amelynek az integrálási ideje rg > 45 s. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom